Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-02-28 / 4. szám

— 58 — a vármegye alispánjártál benyújtandó és a m. kir. Ke resk ed ele ni ügyi Minisz t er úrh oz intézen­dő felebbe zésnek van. helye. Miről a vármegye alispánjai, a Vármegyei Hivatalos Lap szerkesztőjét, a m. kir. Állam- épitészeti Hivatalt Helyben, a szombathely-kőt- szeg-iielsőőri járás főszolgahirájál, végiül Acsád közs'g képviselőtestületiét a törvényhatósági bi­zottság értesíti. Jegyezte és kiadta: Dr. Velics s. k. vm. tb. aljegyző. 815/8—1933. szám. Tárgy: A győrvári távbeszélő központ át- hele zés ével kapcsolatos, kaltségtekre segély megjs Zavazása. A vármegye .alispánja javasolja, hogy a községi részére a távbeszélő központ áthelye­zésével kapcsolatost köJtséglek segély képen meg­szavaztassanak. VÉGIIATAROZAT. .Vasvármegye törviény hatósági kisgyülés^az alispáni javaslat elfogadásával elhatározza, hölgy a győrvári távbeszélő központ áthelyezésével kapcsolatban felmerült 642.39 P, azaz: Hatszáz­negyvenkettő pengő 39 fillér, a községiét terhelő költségét a nevezett község részére segélyképen megszavazza, a telefonhálózat kibővítésére fel­vett hitelből még1 rendelkezésre álló fedezet terhére. Indokolás. A községre — önhibáján kívül — hárult rendkívüli költségét, azt a község saját erejéből viselni képes nem lévén, a közérdekű célra való tekintettel segélyképpen kellett megsza­vazni. EZen végihatározat Vasyärmegye Hivatalos Lapjában közzéteendő azzal, hogy az a közzé­tételt követő 8-ik napon kihirdetettnek tekin­tendő s ellene a kihirdetés napjától számított 15 napon belül Vas vármegye alispánjánál be­nyújtandó és a m. kir. Belügyminiszter úrhoz cím zen d ő fellebbezésnek van helye. Miről a vármegye alispánját, a Vármegyei Hivatalos Lap szerkesztőjét, a m. kir. Pósta- és Távirda Igazgatóságot (Sopron) 54.228—1933. sZ. meg'keresés(ére, a vasvári járás főszolgabÍró­ját, végül Györvár község képviselőtestületét a törvényhatósági kisgyül ésx ertesiti. Iveit Vasvármegye törvényhatósági kisjgyű- lésének Szombathelyen, 1931. évi január hó 8. napján tartott rendes havi ülésében. Jegyezte és kiadta: Dr. Vélics s. k. tb. vm. aljegyző. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek M á solat. Magyar Királyi Belügyminisz­ter. 221.829—1933. XII. szám. Valamennyi me­gyei törvényhatóság első tisztviselőjének, vala­mint a thj. és megyei városok polgár mesterei­nek. A sZükségmunkáktnái foglalkoztatott Ínsé­gesek haleset kártalanítása tárgyában. Vas vár­megye törvényhatósági bizottsága a szükség- munkákmjái alkalmazol talk kötelező biztosifásá­nak felfüggesztése tárgyában kiadott 259.230— 1933. számú körren dele lemmel kapcsolatban fel­terjeszt 'sl intézett hozzám arra vonatkozólag, hogy a szüikségmunkák közjogi jellegének ki­mondásával a munkaadó hatóságok a szükség- munkák során előforduló baleseteknél, a kárté­rítési kötelezettség alól mentesüljenek. Vas vár­megye törvényhatósági bizottságának határoza­tát a vármegyék egy része magjáévá téve ha­sonló értelmű előterjesztésit tett. A munkaakó hatóságoknak az inségmunkáiknál alkalmazot­takkal szemben fennálló magánjogi jellegű fe­lelőssége alól való kivonását szociális szempont­ból nem tartom megengedhetőnek, de jogalap hiányában az nem is volna kereszlüivihet<1 Másrészről azonban indokoltnak találom, hogy az önkormányzat háztartását az esetleges kár­térítési kötelezettségek alól mentesíteni kívánja. Mivel a munkálatoknál az Ínségesek csak idő­szakonként, megszákilásplvkal nyernek foglal­koztatást, a munkáltatókra nézve a rendes biz­tosítási tételek túlságos terhet jelentenének, keavezményies díjszabásit pedig az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet nem állapíthat meg. Legcélszerűbbnek látnám azért, ha a munkál­tató hatóságok legalább is ott, ahol az insiég- enyhilő tevékenység keretiében olyan munkála­tokat végeznek, amelyeknél a baleset veszélye fennforog, az ínségesek kártalanításáról — amint egyes városok már megtették — magánbizto­sítás utján gondoskodnának. Mivel az ínség eny­hítő akció keretében végzett munkálatoknál álta­lában a baleset veszélye kisjebb, a biztosító in­tézetek mérsékelt díjtételeket alkalmaznak. A költségekre vonatkozólag például tájékoztatásul közlöm, hogy Pécs városa 200.000 P. munka­bér összeget véve alapul, esetenként 1.000 P-ig terjedő kártalanításért évi 1.300 P. biztosítási di­jat fizet. Budapest, 1931. évi február hó 13-án. A miniszter helyett: Dr. Blaha s. k. államüt-

Next

/
Thumbnails
Contents