Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)
1934-01-30 / 2. szám
15 30. §. Az eb birtokosa felelős a kutyája által okozott kárért és veszélyért, ha azonban a kutyája ingerlés folytán okozott kárt vagy veszélyt, ezért az ingerlő felelős. 31. §• Az 1928:XIX t.-c. 106. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóság két-két kiküldöttje félévenként legalább egyszer váratlanul házról- házra járva a kivetési lajstrom (ebnyilvántartás) alapján ellenőrizni köteles, hogy az ebbirtokosok a bejelentési kötelezettségnek megfeleltek-e és általában a jelen szabályrendelet határozmányait betartják-e. 32. §. A gyepmester, ennek hiányában az elöljáróság 'által megbízott egyén havonkint legalább egyszer a község vagy város utcáin, terein és külső határában portyázni köteles^ mely alkalommal az ebbárcával, illetve megyei városokban szájkosárral el nem látott, továbbá a hamisított vagy érvénytelen ebbárcával ellátott s végül a megkötve nem tartott harapós, illetve közbiztonságra veszélyes ebeket elfogni köteles. Az elöljáróság, illetve a rendőrkapitány gondoskodni köteles, hogy ezen portyázásoknál megfelelő rendőri segédlet rendelkezésre álljon. A befogás akként eszközlfendő, hogy az eb kínzása lehetőleg elkerültessék. Minden prtyázás befejezte után a gyepmester (befogással megbízott egyén) a befogott ebek számát, esetleg tulajdonosok nevét és ebbárcájuk ■számát az 1928. évi XIX. t.-c. 106. §-ában megjelölt hejyi állategészségügyi hatóságnak bejelenteni tartozik. 33. §. Portyázás útján befogott gazdátlan ebek az elöljáróság két kiküldött tagja (városokban két rendőrségi közeg) jelenlétében kiirtandók, ha a befogásuktól számított 48 óra alatt az eb tulajdonosa érte kiváltás végett nem jelentkezik. Az ekként elfogott ebeket csak azon ebbirtokosok válthatják ki, kik, az esedékes adót kellő időben befizették s valószínűvé teszik, hogy az ebbárca az ö hibájukon kívül hiányzott a kutyáról. A gyepmesternek az ekként befogott ebek tartásáért naponta 40 fillér tartási díj jár az eb birtokosa terhére. A vadászatra jogosultaknak idegen területre átment vadász ebeire nézve az 1883. XX. törvénycikk 17. szakasza az irányadó. 34. §. A község (város) kiilhatárában felügyelet nélkül járó (kóborló) ebeket még, ha ebbárcával, szájkosárral vagy kolonccal el is vannak látva, a gyepmester (az ebek befogásával megbízott egyén), a községi (városi) mezőőrök, erdőőrök, rendőrök eljpusztitani kötelesek. Einden elpusztított ebért az illető közeg kellő igazolás után 1 pengő jutalomban részesül, melyet az ebadó alap jövedelme terhére minden félév végén az !928:XIX. t.-c. 106 í§-ban megjelölt helyi állategészségügyi hatóság jelentése alapján az alispán utalványoz. III. Fejezet. A törvényhatósági ebadó alap kezelése és jövö- delmének felhasználása. 35. §. Az ebadó alapból befolyó jövödelem a törvényhatóságot illeti,, de azt csak állategészségügyi és állattenyésztési dologi kiadások fedezésére szabad fordítani. Átmenetileg 1938 december 31-éig az ebadó jövödelem felerésze közegészségügyi célokra is felhasználható. A törvényhatósági ebadó alap költségvetésében úgy a szükségleti, mint a fedezeti részen a közegészségügyi célt szolgáló tételeket külön kell feltüntetni, vagyis a költségvetést két külön fejezetre kell osztani. A fejezetenkénti elkülönítést a könyvelésnél is meg kell tartani és az ebadóból befolyó jövödelmet mindig egyenlő arányban kell a két fejezet között megosztani. Az év végén mutatkozó és közegészségügyi célt szolgáló maradványt pedig 1938. évi december hó 31-éig a következő költségvetésben kell előirányozni. A fejezetek között hitelátruházásnak helye nincs. 1939 január hó 1-étől közegészségügyi célt szolgáló tételeket a költségvetésben előirányozni nem szabad. A törvényhatósági ebadó alap költségvetése minden év október hó 15-éig 3—3 példányban a Földmivelésügyi Miniszterhez a vonatkozó törvényhatósági bizottsági véghatározattal felterjesztendő. Olyan határozatokat, amelyek az ebadó alapnak a költségvetésbe fel nem vett vagy ott közelebbről meg nem jelölt célra való igénybevételére vonatkoznak, csak kormányhatósági jóváhagyás után hajthatók végre. A jóváhagyás kérdésében az állategészségügyi célokat szolgáló jövödelem részt illetően a Földmivelésügyi Miniszter, a közegészségügyi jövödelem igénybevételével pedig a Belügyminiszter határoz. A törvényhatóság jogosult a törvényhatósági ebadó alapból a Földmivelésügyi Miniszter előzetes hozzájárulásával a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábának megfelelő kamatfizetés ellenében kölcsönl felvenni. A közegészségügyi célt szolgáló jövödelem rész terhére engedélyezendő kölcsön folyósításához a megkívánt előzetes engedély megadása kér-
