Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)
1934-06-30 / 13. szám
191 1082/4 ai. 101 kgy 1934 szám. Szabályrendelet-gyűjtemény uj kiadása 141. sz. fOzet. Szabályrendelet a törvényhatósági utbiztosokról. 1. §• Az utbiztosok, valamint az államépitészeti hivatal, illetve ezen hivatal főnökének közvetlenül alárendelt műszaki segédszemélyzet az utak építése és fenntartása körül előforduló munkánál a folytonos felügyelet és ellenőrzés, valamint kisebb ut- és hidépitési munkák önálló tervezése és tervszerű végrehajtása céljából alkalmazott külső közegek. 2. §• Az utbiztosok a törvény értelmében a vármegye főispánja által, az alispán meghallgatásával, életfogytiglan neveztetnek ki. A kinevezés előtt az üresedésben levő utbiztosi állásra a vármegyei ügyviteli szabályzat szerint nyilvános pályázat hirdetendő. A kinevezéseknél szem előtt kell tartani, hogy az 1973. évi II., illetve az 1931. évi III. t.-c. értelmében igazolvánnyal ellátott altisztek az utbiztosi állások fele részének betöltésénél elsőbbséggel bírnak. Az utbiztost első alkalommal minden esetben ideiglenes minőségben kell kinevezni. Ez az ideiglenes szolgálat az eskütétel napját követő hó 1-től számított két évig tart. Az ideiglenes szolgálat tartama alatt az utbiztos kinevezését minden fegyelmi eljárás nélkül, bármikor vissza lehet vonni s az illető a kinevezés visszavonása esetén semmiféle igényt nem támaszthat, sem illetmények, sem ellátás tekintetében. Ha a kinevezés e két év alatt nem vonatott vissza és az utbiztos ezen határidőn belül az előirt képesítést megszerezte, véglegesen kinevezettnek kell tekinteni. Erről azonban az utbiztost külön értesíteni nem kell. Az utbiztosok állásuktól csak fegyelmi utón mozdíthatók el, alkalmaztatásuk ideiglenes és és véglegesítésük két évi kifogástalan szolgálattól és amennyiben a m. kir. állami utmesteri tanfolyamon a képesítési vizsgát kinevezésükig le nem tették volna, az ezen két év alatt az általuk ott leteendő képesítési vizsga eredményétől tétetik függővé. A törvényhatósági utbiztosok, ha a m. kir. állami utmesteri tanfolyamot még nem végezték el és képesítési bizonyítványukat ott meg nem szerezték, illetve ha két évi ideiglenes szolgálatuk alatt oda bármely okból kifolyólag e célból berendelhetők nem volnának, úgy tartoznak a szabályszerű képesítő vizsgát az alanti vizsgáló bizottság előtt letenni, amely alkalommal általuk különösen igazolandó, hogy: 1. a magyar nyelvet szóval és Írásban bírják és valamely tényállásról (pl. utrendőri kihágásról) szabatos jegyzőkönyvet képesek szerkeszteni; 2. az elemi szám és mértanból annyi ismerettel bírjanak, hogy a négy alapműveletet tört és tizedes számokkal is szabatosan végrehajtani, egyszerű sokszögek területét, továbbá prizmák és gúlák köbtartalmát kiszámítani képesek; 3. a terep keresztszelvények felvételében kellő jártassággal bírjanak; 4. a hossz-, terület-, köb- és sulymértékeket ismerik; 5. a kavicsolt utak fenntartásánál előforduló munkákat, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonságait, a mész, habarcs, beton és vasbeton készítési módját, továbbá a fa- és falkötések főbb szabályait, a részletes építési határozatokat ismerik és végül a fedőanyag minőségének, beágyazási módjának, az útpálya rendszeres fenntartási módjainak ismeretével bírnak; 6. a rajzolásban annyi jártassággal bírnak, hogy kisebb tereprészekröl és építményekről hü rajzot készíteni képesek. A fentemlitett vizsgáló bizottság elnöke az alispán, vagy törvényes helyettese, tagjai az illetékes közúti kerületi felügyelő, a vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal főnöke vagy helyettese, a hivatal egyik mérnöki tisztviselője, a törvényhatósági közmunka és közlekedési ügyek előadója és végül a vármegye főispánja által a törvényhatósági bizottság tagjai közül 5 évről 5 évre kinevezendő két tag. A vizsgáló bizottság elé csak az a törvény- hatósági utbiztos bocsátható, aki ideiglenes szol