Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-06-30 / 13. szám

191 ­1082/4 ai. 101 kgy 1934 szám. Szabályrendelet-gyűjtemény uj kiadása 141. sz. fOzet. Szabályrendelet a törvényhatósági utbiztosokról. 1. §• Az utbiztosok, valamint az államépitészeti hi­vatal, illetve ezen hivatal főnökének közvetlenül alárendelt műszaki segédszemélyzet az utak épí­tése és fenntartása körül előforduló munkánál a folytonos felügyelet és ellenőrzés, valamint ki­sebb ut- és hidépitési munkák önálló tervezése és tervszerű végrehajtása céljából alkalmazott külső közegek. 2. §• Az utbiztosok a törvény értelmében a várme­gye főispánja által, az alispán meghallgatásával, életfogytiglan neveztetnek ki. A kinevezés előtt az üresedésben levő utbiztosi állásra a vármegyei ügyviteli szabályzat szerint nyilvános pályázat hirdetendő. A kinevezéseknél szem előtt kell tartani, hogy az 1973. évi II., illetve az 1931. évi III. t.-c. ér­telmében igazolvánnyal ellátott altisztek az ut­biztosi állások fele részének betöltésénél elsőbb­séggel bírnak. Az utbiztost első alkalommal minden esetben ideiglenes minőségben kell kinevezni. Ez az ideig­lenes szolgálat az eskütétel napját követő hó 1-től számított két évig tart. Az ideiglenes szolgálat tartama alatt az utbiztos kinevezését minden fe­gyelmi eljárás nélkül, bármikor vissza lehet von­ni s az illető a kinevezés visszavonása esetén semmiféle igényt nem támaszthat, sem illetmé­nyek, sem ellátás tekintetében. Ha a kinevezés e két év alatt nem vonatott vissza és az utbiztos ezen határidőn belül az elő­irt képesítést megszerezte, véglegesen kinevezett­nek kell tekinteni. Erről azonban az utbiztost külön értesíteni nem kell. Az utbiztosok állásuktól csak fegyelmi utón mozdíthatók el, alkalmaztatásuk ideiglenes és és véglegesítésük két évi kifogástalan szolgálattól és amennyiben a m. kir. állami utmesteri tan­folyamon a képesítési vizsgát kinevezésükig le nem tették volna, az ezen két év alatt az általuk ott leteendő képesítési vizsga eredményétől té­tetik függővé. A törvényhatósági utbiztosok, ha a m. kir. állami utmesteri tanfolyamot még nem végezték el és képesítési bizonyítványukat ott meg nem szerezték, illetve ha két évi ideiglenes szolgá­latuk alatt oda bármely okból kifolyólag e célból berendelhetők nem volnának, úgy tartoznak a szabályszerű képesítő vizsgát az alanti vizsgáló bizottság előtt letenni, amely alkalommal álta­luk különösen igazolandó, hogy: 1. a magyar nyelvet szóval és Írásban bírják és valamely tényállásról (pl. utrendőri kihágásról) szabatos jegyzőkönyvet képesek szerkeszteni; 2. az elemi szám és mértanból annyi ismeret­tel bírjanak, hogy a négy alapműveletet tört és tizedes számokkal is szabatosan végrehajtani, egyszerű sokszögek területét, továbbá prizmák és gúlák köbtartalmát kiszámítani képesek; 3. a terep keresztszelvények felvételében kellő jártassággal bírjanak; 4. a hossz-, terület-, köb- és sulymértékeket ismerik; 5. a kavicsolt utak fenntartásánál előforduló munkákat, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonságait, a mész, ha­barcs, beton és vasbeton készítési módját, to­vábbá a fa- és falkötések főbb szabályait, a rész­letes építési határozatokat ismerik és végül a fedőanyag minőségének, beágyazási módjának, az útpálya rendszeres fenntartási módjainak isme­retével bírnak; 6. a rajzolásban annyi jártassággal bírnak, hogy kisebb tereprészekröl és építményekről hü rajzot készíteni képesek. A fentemlitett vizsgáló bizottság elnöke az alispán, vagy törvényes helyettese, tagjai az il­letékes közúti kerületi felügyelő, a vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal főnöke vagy helyette­se, a hivatal egyik mérnöki tisztviselője, a tör­vényhatósági közmunka és közlekedési ügyek elő­adója és végül a vármegye főispánja által a tör­vényhatósági bizottság tagjai közül 5 évről 5 évre kinevezendő két tag. A vizsgáló bizottság elé csak az a törvény- hatósági utbiztos bocsátható, aki ideiglenes szol­

Next

/
Thumbnails
Contents