Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-06-15 / 11. szám

163 ­és szigorú kötelességévé tettem a hatóságoknak, hogy a köztisztaság előmozdításiáira, különösen pedig az emberi ürülék ártalmatlanná tételét biztosító zártrendszerű áríiyékspékek, illetőleg vízhatlan falazatú jólzáródó fedéllel ellátott ür- gödrök létesítésére, továbbá az ivóvíznek (ku­taknak) mindennemű szennyeződéstől, illetőleg fertőzéstől való megóvására fokozott figyelmet fordítsanak. A körrendelet II. fejezete utasítást ad a hastyphus megbetegedések jelentkezése ese­tében követendő eljárást illetőleg és előírja azo­kat az óvóintézkedéseket, amelyek a betegség továbbterjedésének megakadályozása szempont­jából különös fontossággal bírnak: a fertőzőit lakást jelző vörös cédula kifüggesztése, a be­teg szigorú elkülönítése, szükség esetén kórház­ba szállítása, kórháizi férőhelyek és üzem­képes fertőtlenítő berendezés biztosítása, fertőtlenítő szerek készletben tartása, a fertőző beteg bejelentésére, valamint a kö­telező laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó rendelkedések pontos betartásig, a fertőtlenítés szabályszerű alkalmazásba, a kórokozó csirák terjesztése szempontjából rendkívül veszélyes legyek elleni védekezés, a fertőzött községiek­ben elrendelt óvórendszabályok foganatosításá­nak szigorú helyszíni ellenőrzésbe s e célból a hatósági orvosok kiszállási költségeiről idejé­ben való gondoskodás sjb. A körrendelet III. fejezete a. bacillusgazdák felkutatására, nyilván­tartására és felügyeletére vonatkozó rendelkezé­seket tartalmazza, amelyeknek pontos végrehaj­tása azért bír a védekezés szempontjából nagy jelentőséggel, mert a kórokozó csirákat ürítő bacillusgazdák — a szükséges óvórendszabá­lyok be nem tartása esetében könnyen terjeszt­hetik a betegséget és nagy embertömegek egész­ségét és életét veszélyeztetik. Bacillusgazdának kell tekinteni azt az egyént, aki hevenybetegségle után még hat hónapon túl is üríti a typhus- bacillusokat. Bacillusgazda az az egyén is, ki­nek régebben (évekkel , ezelőtt) volt typhusa és ellenőrző vizsgálatok során bacillusürítőnek bi­zonyul. Végül bacillusgazdának tekintendő az az egyén is, akinek anamezisében nincsen ugyan typhus, de ellenőrzéskor ugyancsak bacilus ürítő­nek bizonyul. Minthogy a baciUusürjtés sokszor szakasos és végleges megszűnése csak hosszabb ideig tarló bakteriológiai vizsgálat utján álla­pítható meg, mind a három csoportba tartozó bacillusgazda valószinüs,éggél csak akkor minő­síthető bacillusmentesinek, ha legalább egy éven keresztül havonként végzett vizsgálatokkal a ba- cillusürítés nem mutatható ki. Egyelőre az or­szág leginkább fertőzött 7 niégtyei és 2 városj törvényhatóságában rendeltem el az 1927—1931 években hastyphuson átesett egyének átvizsgá­lását s egyben folyamatba tétettem az egész or­szág területén az élelmiszerek és italok körül foglalatoskodóknak bacillusürítésre való meg­vizsgálását-. A rendelet végrehajtása szempontjá­ból különösen felhívom Alispán (Polgármester Ur figyelmét a következőkre. Úgy a fentjelzett idő­szakban hastypbuspn átesett, mint az élelmisze­rekkel foglalatoskodó, illetőleg hasonló munka* körben alkalmazott egyéneket pontosan össze kell írni és a jegyzékbe felvett vizsgálandók szá­mát — közölni kell a m. kir. Országos Köz­egészségügyi Intézet igazgatójával, hogy a vizs­gálati anyagok beküldésének időpontja — mun­katorlódás elkerülése végett — előre megálla­pítható legyen. A szükséges vizsgálatok számá­nak közlésével az Országos Közegészségügyi In­tézetnek egyidejűleg azt is be kell jelenteni, hogy a vizsgálati anyag beküldésére szolgáló tartályokat melyik (községi, kör-) orvosnak kell megküldeni és milyen elosztásban. A tartá­lyokért az felelős, akinek az Országos Közegész­ségi Intézet azokat jnegküídötte. A vizsgálati anyag beküldése az illetékes községi (kör) orvos kötelessége. A vizsgálati anyag beküldésére az Országos Közegészségügyi Intézet által kijelölt határidőt mindenkor pontosan be kell tartani, hogy az egy napon beérkező anyag még aznap fel is dolgozható legyen. Ha a megállapított határidő bármely okból nem volna betartható, az Országos Közegészségügyi intézetet erről kel­lő időben értesíteni kell és uj határidő kitűzését kell kérni. Úgy az eddig megállapított, mint az ezután felkutatandó bacillusgazdákról pontos nyilvántartást kell vezetni és állapotukat a meg­állapított időközökben ellenőriztetni kell Amennyiben a kezelőorvos (pl. magánorvos) bármely okból hastyphuson átesptt betegét to­vább megfigyelni nem tudná, ezt a tényt az el­sőfokú közegészségi hatóságnak bejelenteni tar­tozik, amely az ilyen beteg ellenőrzését szabály­szerűen lefolytatni köteles. Az I. fokú közegész­ségügyi hatóság köteles, a bacillusgazdák költöz­ködését — az ellenőrzés biztosítása végett — a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézettel kö­zölni, az uj lakóhely és pontos lakcím meg­jelölésével. Minthogy a hastyphus sűrűbb fel­lépése a késő nyári és, az őszi hónapokra esiík, a bacillusgazda kutatás elvégzésiére az évnek járványmentes ideje a legalkalmasabb. A hacil- lusgazdakutatás tervszerű irányításával és le­bonyolításával a m. kir. Országos Közegészség- ügyi Intézet igazgatóját bíztam meg, s szigorú kötelességévé tettem a hatóságoknak, hogy az intézet nehéz és felelősségteljes munkáját min­den erővel támogassák. A körrendelet IV. fe­jezete a hastyphus elleni védőoltások alkal­mazásáról valamint ezen védőoltásokhoz szük­séges oltóanyagoknak kiszolgáltatásáról szól. A védőoltások ugyanis igen hathatós, a mellett teljesen veszélytelen és rendkívül olcsó eljá­rásnak bizonyultak a hastyphus, ellen irányuló küzdelemben, ezért felette kívánatos, azoknak minél szélesebb körben való alkalmazásé.. A hastyphus elleni csoportos védőoltások meg­szervezésére elsősorban azokban a községekben, illetőleg városi kerületekben van szükség, áhoí az utóbbi években tömeges megbetegedések for-

Next

/
Thumbnails
Contents