Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-06-15 / 11. szám

— 157 — oktatásügyi minisztérium által fenntartott bá­baképző intézetben nyert, az ország területére érvényes I. rendű oklevelük van. E rendelkezés a vármegye területén műkö­dő egy pár II. rendű oklevéllel bíró szülész­nő szerzett jogait nem érinti. Ezek állásának megüresedése esetén azonban helyeikre már csak az első bekezdésben jelzett oklevéllel ren­delkező szülésznők választhatók meg. 2. §• Minden község, amelyben legalább 8U0 la- kós van, tartozik községi javadalmazással ok­leveles községi szülésznőt alkalmazni. Két egymástól legfeljebb 2 knt-re eső oly község, melyeknek lakossága 1600-nál nem na­gyobb, a törvényhatósági kisgyülésnek jóváha­gyásával közösen is tarthat okleveles szülésznőt. Olyan községek, amelyek a lentebb említett létekszámmal nem bírnak ugyan, de amelyek­ben egy okleveles szülésznőre nézve a meg­élhetés feltételei hatósági megállapítás szerint megvannak, tartoznak az 1938. évi XXXVIII. t. c. 27. §-ának 2. bekezdése értelmében okleve­les szülés/nő kiképeztetéséről saját költségü­kön gondoskodni. 2000-nél több lakossal bíró községek több és pedig 2—5000 lakosig kettő, 10.000 lakosjg három, ezen télül minden további 5000 lakos után egy-egy községi szülésznő tartására köte­lezhetők. Ha a községek a szülésznő tartási kötele­zettségnek eleget nem tennének, a községi bá­bát a községek terhére az alispán rendeli ki. 3- § Ha az újonnan rendszeresíteti, vagy meg­üresedett községi, vagy közös, bábái állásra a pályázat meghirdetése dacára okleveles szü­lésznő nem jelentkeznék, a község vagy közsé­gek a szülésznői állásra alkalmas egyénnek saját költségükön való kiképeztelésére és al­kalmazására kötelesek. A község vagy községi csoport költségén ki­képzett szülésznő állását csak azon esetben hagyhatja el, ha a községnek vagy községcso­portnak a kiképeztetés folytán felmerült kiadá­sait megtéríti. 4. §. A községi szülésznőt a község képviselőtes­tülete, a közös szülésznőt a szülésznő tartására csoportosult községek képviselőtestületei a já­rási főszolgabíró elnöklete alatt választják. A kijelölés jogát a községi egészségügyi bi­zottság véleményének meghallgatása után, ott ahol ilyen egészségügyi bizottság1 nincs, vagy két község közösen választ szülésznőt, a közsé­gi illetve körorvos, esetleg a járási tiszti orvos, vagy a kerületi szülészeti főorvos véleményé­nek meghallgatása után a járási főszolgabíró gyakorolja, kinek kijelölési jogát azonban az említett vélemények, illetve javaslatok nem kor­látozhatják. 5. §• A községi szülésznő évi járandóságát, — amely 500 lakoson alul 150, 1(X)0 lakoson alul 1100, 1500 lakoson alul 450, 1500 lakoson felül 000 P-nél kevesebb nem lehet, — a törvényha­tósági kisgyülés jóváhagyásával a községi kép­viselőtestület állapítja meg. Amennyiben a községi képviselőtestület a szülésznő fizetését megállapítani vonakodnék, vagy amennyiben azt nem a törvényes mérv- l>en szabályozná, az illetményt felebbezés foly­tán. de hivatalból is a község terhére a tör­vényhatósági kisgyülés állapítja meg'. 6. §. A községi szülésznőnek kötelessége a hozzá forduló vagyontalan szülőnőknek iügyen, a va­gyonnal rendelkező szülőnfőkuek pedig a kép­viselőtestület által megállapított s a törvényha­tósági kisgyülés jóváhagyásával megszabott lá­togatási díj mellett, szülésznői segélyt nyújtani. A megállapított látogatási díj ellenében a szülésznő köteles a gyermekágyast és az újszü­löttet 8 napig gondozni, azokat naponként egy­szer. esetleg szükség esetén többször is meg­látogatni. Ha a szülésznő szolgálata 8 napon, túl is igénybevótetnék, ez esetben a díjazás köl­csönös megegyezés tárgyát képezi, azonban a szülésznő egy ilyen látogatásért 50 fillérnél többet nem számíthat. 7. §. Nem szorosan vett szülésznői teendők éri, pl. beöntés, stb. 50 fillér számi Lhaló fel. 8. §. A szülésznő tartására egyesített, valamint pusztával bíró községekben, a szülésznő részé­re 2 km. távolságon túl, természetbeni fuvar, vagy fuvardíj is jár, amelynek mérve a képvi­selőtestület által a törvényhatósági kisgyülés jóváhagyásával áilapittatik meg. A fuvar díjtalan segélynyújtás eseteiben a községet, egyéb esetekben a díjköteles feleket terheli. ; | A községi szegények hiteles névsora min­den év elején a községi elöljáróság által a szü­lésznőnek átadandó, hogy a szülésznő tudo­mást szerezhessen arról, kiktől nem igényel­het látogatási díjat, esetleg fuvardíjat. 9. §. A szülésznő minden szülést, amelynél se­gédkezett 24 óra alatt a m. kir. anyakön ^ve­zetőnek bejelenteni tartozik. Bejelenteni tartozik továbbá ugyancsak 24

Next

/
Thumbnails
Contents