Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (31. évfolyam, 1-54. szám)

1933-12-31 / 54. Rendkívüli szám

— 464 szerezték, illetve ha két évi ideiglenes szolgálatuk alatt oda bármely okból kifolyólag e célból berendelhetek nem volnának, úgy tartoznak a szabályszerű képesítő vizsgát az alanti vizsgáló bizottság előtt letenni, amely alkalommal általuk különösen igazolandó, hogy :

1. a magyar nyelvet szóval és írásban bírják és valamely tényállásról (pl. utrendöri kihágásról) szí batos jegyzőkönyvet képesek szerkeszteni.

2. az elemi szám és mértanból annyi ismeréttel bírjanak, hogy a négy alapműveletet tört és tizedes számokkal is szabatosan végrehajtani^ egyszerű sokszögiek területét, továbbá prizmák és gúlák köblartaimát kiszámítani képesek';

3 a terep keresztszelvények felvételében kellő jártassággal bírjanak;

4. a hossz-, terület-, köb- és sulymértékeket ismerik;

5. a kavicsolt utak fenntartásánál előforduló munkákat, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok több tulajdonságjait, a mész, habarcs, beton és Vasbeton kiépítési módját, továbbá a fa — és fal — kötések főbb szabályait, a részletes építési határozatokat ismerik és végül a fedőanyag minőségének, beágyazási módjának, az útpálya rendszeres fenntartási módjainak ismeretével hirnak.

6. a rajzolásban annyi jártassággal bírnak, hogy kisebb tereprészekről és építményekről hű rajzot készíteni képesek.

A fentemlitett vizsgáló bizottság; elnöke az alispán, vagy törvényes helyettese, tagjai az illetékes közúti kerületi felügyelő, a vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal főnöke vagy helyettese, a hivatal egyik mérnöki tisztviselője, a törvényhatósági közmunka és közlekedési ügyek előadója és végül a vármegye főispánja által a törvényhatósági bizottság, tagjai közül 5 évről 5 évre kinevezendő két tag.

A vizsgáló bizottság elé csak az a törvény- hatósági ulbiztos bocsátható^aki ideiglenes szolgálata alatt az utmestereknél megkívánt gyakorlati szakismeretek elsajátításáról a vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal megállapítása szerint tanúságot tett.

3. §•

Utbiztosul csak oly egyén nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár és a magyar nyelvet szóban és írásban bírja;

b) kifogástalan erkölcsű;

e) 40. életévét meg nem haladta, esetleg korengedélyt nyert, Vagy kinevezése előtt más állami, illetve törvényhatósági szolgálatban állott;

ti) egészséges ,erős testalkatú;

e) a középiskola 4. osztályát sikerrel elvégezte.

A kinevezés az illetékes közúti kerületi felügyelővel mindenkor közlendő.

Az utbiztosi állások pályázat utján töltendők be, ezen pályázatoknál az utbiztosok létszámának fele részénél az 1873. évi II. t.-c. 1. §. b. pontja értelmében a szabályszerű igazolványnyal biró altisztek előnyben részesitendők, tekintet nélkül az iskolai végzettségükre.

Amennyiben a pályázó igazolványos altisztek között olyanok is Volnának, akik a körülírt iskolai végzettséggel biimak, úgy ezek a többi és ilyen képzettséggjel nem rendelkező pályázó igazolványos altisztekkel szemben elsőbbségi jogot élveznek.

Egyenlő minősítés esetén pedig, elsőbbségben részesitendők azok a pályázók, akik m. kir. állami utmesteri tanfolyamét már sikerrel végezték. ---5

. §•

Az utbiztosok száma 9-ben állapittatik meg, a következő székhelyekké1!: Szombathely, Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Jánosháza, Vasvár, Körmend, Szenltgotthárd és őriszentpéter.

' Feljogosittatik! azonban a vármegye alispánja, hogy az államépitészeti hivatal indokolt előterjesztésére az állomáshelyeket a szolgálat érdekében netalán megkívánt célszerűbb módon állapíthassa meg.

Az utbiztosokát a vármegye főispánja a szolgálat érdekében a várónegye alispánjának előterjesztésére bármikor áthelyezheti. Ily áthelyezés esetén az utbiztosok ugyanazon költözködést illetményeket számíthatják fel, mini amelyek az állami utmesterek, műszaki altisztek részére járnak.

6. §•

Az utbiztosok illetményei a következők:

1. Az 1924. évi julius hó l.-e előtt szolgálatban állott utbiztosok amennyiben ezen időpont előtt is már a XI. vagy esetleg, a X. fizetési osztálynak megfelelő illetményt élvezitek 9 szolgálati évig bezárólag a XI. fizetési osztály 1—3 fokozatában, 9 szolgálati éven felül a X-ik fizetési osztály B. fizetési csoportjának 3-ik fokozatába tartozó állami tisztviselők részére megállapított mindenkori fizetésben, lakbérben és családi pótlékban részesülnek mindaddig, amig a részükre járó fizetések kedvezőbbek, mint a műszaki altiszti fizetések, mégis azzal a megkülönböztetéssel, hogy a családi pótlék az utbiztos gyermekének 20. életévének betöltéséig jár, mig 1924. évi július 1. után szolgálatba lépő utbiztosok részére mindenkor olyan illetmények fizetendő, mint aminők az állami szolgálatban levő utmesterek részére megállapítva vannak. *

A magasabb összegű fizetés kiutalványo- zása a megállapított szolgálati idő után hivatalból történik oly módon, hogy a kinevezés előtt eltöltött katonai szolgálati időnek 3 évet meghaladó részéi számításba kelt venni az ut- biztosi szolgálati időn felül.

4- §■