Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (31. évfolyam, 1-54. szám)
1933-01-28 / 4. szám
— 21 IV. A belelek felvétele, ápolása, elbocsátása- napi ápolási dij és a szedhetja külön orvojsi díjazás. 17. §. A betegek felvétele és ápolása, elbocsátása tekintetében az 1300—1932 N. M. M. rendelet 18 §-a irányadó. Amennyiben hivatalos időn túl hoznak beteget s a beteg etőrelátható’ag rövidesen meghal, úgy a felvevő orVos személyi adatokat köteles tőle vagy hozzátartozójától jegyzőkönyvbe venni s a gondnoki irodának átadni. A betegek a kórházban csak a Idig ápolhatok, inig a kárállapot ezt megköveteli. Beteget akarata ellenére a kórházban visszatartani nem szabad. Kivételt képez a hatóság által beutalt he vény fertőző beteg, elmebeteg és a kiskornak. A beteg elbocsátása felelt az igazgató-főorvos határoz. Az elbocsátott betegeik fejlapjai kiállítva az igazgató-főorvos á tál a’áirva a gondnoki irodába küldendők. A he legs egélyz ő-pén z- tári betegek részére szükséges igazolványokat az elbocsátó orvos állítja ki és az igazgató-főorvos irja alá. A beteg elbocsátása előtt az ápoló személyzetnél a kórházi ruházatot ős egyéb a kórház tulajdonát képező ingóságokat köteles átadni 18. §. A kórház napi ápolási dijának megállapítására nézve az 1300-1932. N. M. M. rendelet 14. §-a irányadó. 19. §. Orvosok díjazása. Az igazgató-főorvos magángyakorlatát az 1300—1932 N. M. M. rendelet 18. íjának 7, 8. 9. pontja, továbbá 27. §. 1. pontja szabályozza. Mindazon sulyos betegeknél, amikor sem ők maguk, sem ki sőre lük ben levő hozzátartozóik anyagi kérdésekről tárgyalni képtelenek, általánosságban a 135.000—900. számú B M. rendelet és a Magyar Orsz. Orvsz. hivatalos díjszabásai irányadók. Az igazgató-főorvos kötelessége az 1300— 1932 N. M. M. rendelet 18. §. 8. pontjának betartásiára és betartatására ügyelni. V. Re.egek szá litása, haláleseteknél való eljámls és a holtak eltemetése. , 20. §. A betegek szállítására vonatkozólag az 1300 —932 N M. M. rendelőt 25, §-a irányadó, A haldokló betegágyát spanyolfalai kell körülvenni. A halál bekövetkezését az ügyeletes orvos kötetes megállapítani. A halálesetről szóló jelentést a gondnok elkészíti, még aznap d. e. az anyakönyvi hivatalnak megküldi. Hozzátartozókat rövid utón értesíti. Amennyiben azok nem jelentkeznek, vagy a halott eltemetéséről nem gondoskodnak, az elhallat a kórház maga köteles ellemeítetni. Ez utóbbi esetben, ha az ápolási költség a fizet ők ö'.e’.es hozzátartozókon behajtható, úgy azzal együtt a temetési köllscg is behajlásra kimuiaaudó. Ellenkező esetben a kórház költségvetését terheli. Balesetekkel, mérgezésekkel, bűntényekkel összefüggő halálesetek és öngyilkosságok a főszolgabipósághak azonnal je’eniendők. Az ilyen elhaltak holttc- lemc csali azon esetben adható ki, ha az erre vonatkozó temetési engedélyt az erre illetékes hatóság n: égadta. A kórházban elhallak után hátramaradt ingóságot, ha a halottnak hozzátartozói nincsenek, vagy a tárgyakra igényt nem tartanak és azt írásban a kórház igazgatójának he nem jelentik, 3 hó eltelte után kellőleg fertőtlenítve a kórház javára elárverezhető, illetőleg felhasználható. 21. §. VI. A betegek ieiéljeiuek és egyéb ingóságainak megőrzése és kezelése. 22. §. A kódiáz a betegek készpénzét és érlék- letéljeit leteti értéknaplóban tartozik nyilvántartani. A beteg eltávozásakor letétjét a gondnoki irodától kapja vissza. Pénz- és értéktárgyakat megőrzés végett a személyzet mean vehet át, mert ezért a kórház felelősséget nem vállal. ; ! : Mi ;í i\ VIi. Az intézel berendezése és felügyelete. 23. §. Az intézet berendezési tárgyai a kórházfenn- lartó és kórházbizottság tudta és beleegyezése nélkül el nem idegenithető és kölcsönbe nem adható. A kórház gazdasági ügyeinek közvetlen irányítására és felügyeletére, ellenőrzésére a kórház biz! olság van hivatva. A kiórházbizottság elnöke az alispán. A bizottság tagjai: . ■ a járási tiszti orvos, vármegyei számvevőség főnöke,
