Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (31. évfolyam, 1-54. szám)

1933-08-17 / 33. szám

XXXI. évi Egi Nagyközségi Jegyző J. augusztus 17. Vép Vasvármegye Hivatalos Lapja Csonka Magyarország nem ország! Egész Magyarország Mennyország! 33- szám. Hivatalból dijátaiányozva. Hivatalos hirdetések „Vasvármegye Hivatalos Lapja" szerkesztő­ségéhez (Vármegyeház) küldendők. Hirdetési dijak: Szavankint 4 fillér, legkisebb hirdetési dij 32 fillér. Megjelenik minden csütörtökön. Vasvármegye Hivatalos Lapja Szerkesztő: Vlcfos Árpád várm. főjegyző. Helyettes szerkesztő: Dosla Vilmos várm. irodaigazgató. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat: A Szombathelyi M. Kir. Téli Gaz­dasági Iskola Igazgatóiságától. 269—1933. szám. Méltó,ságos Alispán Ur! A ezetésemrve bízott iskola 1927 óla működik Vasvármegye terüle­tén. Létesítését a vármegye gazdaközclpségének lelkeseédsére Szombathely város á'dozalkészpé- gének köszönheti. A mezőgazdasági konjunk­túra boldog éveiben lelkesedett a kisgazdatár­sadalom a gazdai tudásért és tanulni vágyott, mert a szaktudás, magasabb gazdai intelligen;- cai eredményeit sok pénzre váltva látta. Az első években az iskola tantermeit egyellen hír­adásra megtöltötték a tanulni! vágyó gazdaifjak. A helyzet megváltozott. A kisbirtokosok pénz- jelenségét azzal érzi meg az iskola, hogy egyre gangosabbnak kell lenni a hivós,zónák, mégis egyre kevesebb eredménye van, annak. Ma még nem fenyegeti egészen közelről az clnéplelene- dés veszélye az iskolát, de a jövőbe pillantási ag­godalomra ad okot. Adatokat gyűjtöttem a vár­megye je özségeinen lakó, 1912—1920 évek kö­zölt született, o holdnál nagyobb birtokon gaz­dálkodó családból származó gazdajfjakról. — Ezek alapján megállapítható, hogy: 1. A Szom­bathely közelében fekvő községekből, ahonnan az iskolának megindulása idején több tanulója volt, azért nincs újabb jelentkező', mert aki anyagi viszonyai és családi körülményei foly­tán tanulónk lehetett, már csaknem kivétel nél­kül az lett. Az eddig számbajött korosztályok tagjai között tehátnincs újabb választék. Inter- nálussal nem rendelkező iskolánk elsősjprban a közeli vidékre támaszkodik., ah on pan az anyag kimerült, utánpótlás pedig az alábbiak szerint kevesebb van. 2. Most érték el a háborti alatt születettek a tanulóinknál kívánatos, életkort. A vármegye 215 községének beküldött adataiból összeáUs|tott slatislzika szomorú képet ad. A békeévek, 1913—1914 átlagához hasonlítva 1915- ben 38 százalékkal, 1916-ban, 54 százalékkal, 1917-ben 49 százalékkal, 1918-banj 51 százalék­kal, 1919-ben 48 százalékkal, 1920-ban pedig 42 százalékkal kevesebb 5—80 holdas gazdasarj született. Ha csak az iskola tanulóianyagául legkívánatosabb 15—50 holdas gazdacsaládok fiaira korlátozom az adatokat, a kép még ked­vezőtlenebb, mert a csökkentés 8—12 százalék­kal magasabb. A jövőt pedig az teszi aggasztóvá, hogy a csökkenés ebben a birtokkategóriában a békekötés után sem maradt el, hanem átlagosan 30 százalék körül megállapodott. 3. Az iskola csak bejáró tanulókat fogadhat falai közé. Sa­ját internálnia nincs. A távolabb fekvő köz­ségekből szívesen jönnének, de anyagi erejük nem engedi meg azt, hogy, havi 30 pengőt áldozzanak arra. hogy a "városban fogadjanak szállást, vagy az inlernálusi elhelyezés egy le­hetőségét igénybe vegyék. Még azt sem tehetik a sokszor legszívesebben indulók, hogy- havi 5—6 pengőt költsenek a vasúton való bejáráshoz; szükséges kedvezményes áru tanulói bérletjegy! megszerzésére, magukra -vállalva a kora haj­nali elutazás és későn esti hazaérkezés^ minden kényelme!lemségtC Ez utóbbi, csak kedvező vas­úti összekötlelés esetén lehetségesé Innen van az, hogy a megye, egyes részeiből — őrség, Hegyhát, Kemenesalja — még alig 1—2 tanu­lója volt az isKolának, azok is csak a gazda­sági válság el ölti években .A gazdasági válság megszűnésére nincs remény, azoknak száma.

Next

/
Thumbnails
Contents