Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (31. évfolyam, 1-54. szám)
1933-04-13 / 15. szám
118 hatalma zás alapján a belügyminiszter úrral •gye bérlőén olyképen egészitem ki, hogy a fa minőségére és nemére való tekintet nélkül iparhatósági telepengedélyezési eljárás alá azok a fatelepek esnek, amelyeken kettőszáz (200) métermázsánál nagyobb mennyiségű fát eladás céljából raktároznak. Hivatali elődöm idézett rendeletének az a rendelkezése, mely szerint azoknak a fanemüeknek raktározása, amelyeket az iparos saját maga részére ipari feldolgozás céljából készletben tart, nem tartozik telepengedélyezési eljárás alá, továbbra is változatlanul hatályban marad. Ez a rendelet a kihirdetését követő 15-ik napon lép életbe. Budapest, 1933. épi április 2-án. Dr. Fabinyi Tihamér s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Vasvármegye Alispánjától. 5333—1933. szám Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) Fenti miniszteri rendeletet tudomás és miheztartás céljából közlöm. Szombatehly, 1933 április 7. Dr. Horváth Kálmán s. k., alispán. Másolat: A m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák 1933. évi 10.219. számú rendeleté az orosz rendszerű kémények kiégelése tárgyában. Valamennyi megyei városi törvényhatóságok első tisztviselőjének. A m. kir. belügyi és földm ivelésügyi miniszterekkel egyetértőén a következőket rendelem: I. A kéményseprő iparos köteles a kemények alsó nyílásánál összegyűlt kormot a szükséghez képest, de legalább évenként kétszer eltávolítani. II. azokat a kéményeket, amelyekből a kormot rendes sepréssel el lehet távolítani, kiégetni nem szabad. Azokat a kéményeket, amelyeknek elszurkosodása rendszeres seprés utján meg nem gátolható, szükség esetén kiégetéssel kell újból tisztává tenni. A kéményseprő iapros vagy üzletvezetője köteles a kémények kiégetéséről a tűzoltóságot megfelelő időben előre értesíteni. A kéményseprő iapros vagy üzletvezetője köteles a kéményt kiégetés előtt megvizsgálni, a kiégetés munkájára annak befejezéséig felügyelni és a kéményt kiégetés után újból átvizsgálni. A kéményeket csak szélcsendes vagy nedves időben, csakis délelőtt vagy kora délután szabad 'kiégetni. Ha az esetleg szükséges tűzoltás céljaira megfelelő mennyiségű viz a közelben nem áll rendelkezésre, a kémények kiégetésének megkezdése előtt megfelelő mennyiségű vizet kell clőkésziteni. A kéményt csak akkor szabad kiégetni, ha szerkezete az égetést veszély előidézése nélkül kibírja, ha a padlás- üregben lévő kéménytisztitó nyilás hibátlan és jól záródó kettős ajtóval van ellátva, a kéményajtó közelében egy méteren belül gyúlékony anyag nincs végül, ha a köménybe — gondos vizsgálat eredménye szerint — faszerkezet nincsen beépítve. Ha a kéményseprő a kiégetendő kéményen olyan, rendellenességet talál, amely miatt azt kiégetni veszélyes volna, köteles at üzveszélyes állapotot, annak megszüntetése érdekében, az illetékes épitésrendőri hatóságnak haladéktalanul Írásban bejelenteni és az írásbeli jelentéséi — korábbi jelentésre hivatkozással — kéthónaponként mindaddig megismételni, amig a tűzveszélyes állapot meg nem szűnik. Ha a háztulajdonos és a kéményseprő iparos közölt a kéményégetés szüksége tekintetében vita támad, a kéményseprő iparos köteles erről az illetékes épitésrendőri hatáságnak szintén haladéktalanul jelentést tenni. A hatáság köteles minden bejelentés ügyében nyolc napon beiül határozni és határozatát a bejeienőt iparossal is közölni. III. Ha a háztulajdonos a kemény égetéshez szükséges szalmát nem bocsátja a kéményseprő rendelkezésére, köteles a felhasznált szalma ára fejében kiégetett kéményenként 10 fillért a kéményseprő i párosnak megfizetni. A kéményseprő iparos a kémények kiégetésével kapcsolatban munkadij fizetésére vágj- az előbb ' említetten kívül más költség megtérítésére igényt nem tarthat. IV. Az I. és IL bekezdésekben megállapított rendelkezések megszegése, amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás, amely készáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A büntető eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi minisztérium előadójának részvételével a belügyminisztériumba szervezett kihágási tanács dönt. Ez a rendelelem a hivatalos lapban történt kihirdetés napját követő nyolcadik napon lép életbe. Egyideüjieg a 113.420—1932. K. M. számú
