Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (30. évfolyam, 1-53. szám)
1932-01-28 / 4. szám
— 16 — manyrendeletekben szabályozott előzetes eljárás után haladéktalanul, legkésőbb 48 órán belül dönteni kell az illetékes hatóságnak. Az eljárásra hivatott hatóság jelenleg a járási főszolga- biró, illetve a m. kir. államrendőrségi kapitánysága. 4. § A 3. §-ban jelzett kérvényekben fel kell tüntetni a mérget, amellyel az irtás foganatosítása szándékoltatik és részletesen leírandó azon mód!, amely mellett a mérgezés foganatosítva lesz. 5- § Nem engedélyezhető az olyan méreggel való mérgezés, amelynél hatékonyabb, könnyebben, vagy kevesebb veszéllyel kezelhető és ugyancsak célravezető méreg áll rendelkezésre. Nem engedélyezhető olyan mérgezési mód1, amely7 mérgezési mód mellett folytatott eljárás ok nélkül veszélyeztet, vagy egyéb célravezető eljárásoknál nagyobb mérvben veszélyeztet életet, egészséget és vagyont. 6- § Az engedélyezhető és eltiltandó mérgeket és mérgezési módokat a mindenkori gyakorlati tapasztalatok és a tudomány ilyen irányú mindenkori fejlődéséhez képest a törvényhatósági kisgyülés külön véghatározatban állapítja meg, amely törvényhatósági kisgyülési véghatározat a m. kir. fiöldmivelésügyi miniszter ur jóváhagyása után lép hatályba. 7. §. A megelőző §-bau jelzett törvényhatósági kisgyülési yóghalározatban eltiltott mérgek el- árusitás végett vjaló raktáron tartása, árusítása, árusításának közvetítése, valamint megvásárlása tilos. 8. §. A mérgezési eljárást engedélyező hatóság az engedély kiadása után haladéktalanul köteles az illetékes község és az azt környező községek elöljáróságát az engedély megadására vonatkozó értesítéssel együtt az engedélyezett méreg és mérgezési mód tekintetében is tájékoztatni és az elöljáróságok ezen tekintetben is kötelesek az ellenőrzést a mérgezésre jogosulttal vagy annak alkalmazottjával szemben a legszigorúbban gyakorolni. A méreggel tömi lett vagy átitatott tárgyak a mérgezési eljárás során mindenkor oly helyeken helyezendők el, hogy azok könnyen és biztosan ismét feltalálhatók legyenek, illetve megállapítható (legyen, hogy azokat a kártékony állat elvitte, megette-e. valamint a mérgezett tárgyak elhelyezésére olyan fekvésű helyek választan- dók ki a lehetőség keretei között, hogy az azokat elfogyasztó vad valószínű távpzási iránya is megállapítható s igy az elhállott, mérgezett vad könnyebben feltalálható legyen. 9- §• 10. §. Jelen szabályrendelet rendelkezései a vadállományra kártékony szárnyas és szőrmés vadak mérgeZese mellett a mezőgazdálko ljásra kártékony állatok mérgezésével kapcsolatos eljárásra is vonatkoznak. 11- §• A vadállományra kártékony, elszaporodott szárnyas és szőrmés vadak szabályszerű mérgezésének elmulasztása vadászati haszonbérleti szerződést bontó ok, a községi (városi) Vadászterületekre vonatkozólag. Ezen rendelkezés a jelen szabályrendelet batálybalépte után kötött vadászati haszonbérleti szerződésekbe külön is felveendő. A mulasztó vadászati haszonbérlővel szemben emellett a haszonbérbeadó község (város) a haszonbérletből való kimozditás mellőzésével a 7895 ai. 151 kgy. 1930 sz. várm. szabályrendelet 16. §-ának 2. bekezdésében foglaltakhoz képest a kártékony állatok irtásának elrendelése végéit a vármegye alispánjához fordulhat. 12. §. Amennyiben a vadászati haszonhérlő meg nem engedett méreggel, vagy meg nem engedett módon, vagy megengedett módon és méreggel, de |a kellő [gondosság és elővigyázatosság mellőzésével folytatja a mérgezést, a haszonbérbeadó község (város) jogaira nézve a megelőző §. rendelkezései az irányadók. 13. §. A mérgezés folytán elhullott állatokat, valamint a méreggel átitatott vagy tömilett tárgyaknak — azoknak esetleges részbeni elfogyasztása után visszamaradt, rendeltetésüket Vesztett — részeit a helyszínen el kell ásni, yagy el kell égetni és azoknak összeszedése, vagy
