Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (29. évfolyam, 1-53. szám)
1931-02-26 / 9. szám
62 való kiterjesztését a törvényhatósági bizottság a miniszteri rendeletben jelzett általános elszegényedés folytán főleg a hadirokkantak kereseti lehetőségének biztosítása érdekében a maga részéről is indokoltnak tartja, éppen azért a szabályrendelet-tervezetnek a községre vonatkozó részét módosítja, a tilalomnak Sárvár községre való kiterjesztését továbbra is meghagyandónak tartja, mert a tilalom Sárváron nem új keletű, azt már a kormányhatósági jóváhagyással ellátott 812—1907. számú szabályrendelet kiterjesztette. Jelen véghatározatot Vasvármegye Hivatalos Lapjában közzétenni rendeli azzal, hogy az a közzétételtől számított 8-ik napon kihirdetettnek tekintendő, s ellene a kihirdetéstől számított 15 nap alatt a vármegye alispánjához benyújtandó, s a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz felebbezésnek van helye. Miről a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter úr felterjesztésileg, továbbá a vármegye alispánja értesíttettnek. (P. H.) Jegyezte és kiadta: Dr. Márton László sk., vm. tb. főjegyző. KIVONAT. Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1931. évi február hó 16-án és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 29533—1930 ai. 13 kgy.—1931 szám. A vármegye alispánja jelenti, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr a Vármegye törvényhatósági bizottsága által a foglalkozást közvetítő és cselédszerző intézetekről alkotott 5591 ai. 149 kgy. számú szabályrendeletet nem hagyta jóvá, s a szabályrendelet 1, 3, 12 és 14 §-ainak szövegét 156.202—1930. XIX. számú rendeletével a következőképen rendelte módosítani. 1. §. „Foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar gyakorlására iparengedélyt csak az a magyar honos nyerhet, aki az önálló iparűzésnek az 1922. évi XII. te. I. fejezetében megállapított általános feltételein felül teljes megbízhatóságát is igazolja, továbbá a jelen szabály- rendeletben megállapított követelményeknek is eleget tesz. Az ipar gyakorlására jogosító iparengedély kiadása előtt, az iparhatóság a folyamodó személyiére nézve, a rendőrhatóságot meghallgatni köteles. A foglalkozást közvetítő és cselédszerző iparos a közvetítést igénybevevő felekkel való érintkezésre, vagyis segédül csak olyan egyént alkalmazhat, akit az iparos kérelmére a rendőrhatóság személyazonosságát és alkalmazását igazoló arcképes igazolvánnyal látott el. Ilyen igazolvány csak szabályszerű munkakönyvvel bíró, a magyar nyelvben jártas, büntetlen előéletű s egyébként is teljesen megbíz- ' ható és 20-ik életévüket már betöltött magyar honosoknak adható. Ha az alkalmazott megbízhatatlanná válik, az iparos tartozik azonnal elbocsátani s tőle az igazolványt bevonni és a rendőrhatóságnak beszolgáltatni, ehhez szükség esetén a hatóság segélylét igénybe venni.“ 3. §. „Aki foglalkozást közvetítő, vagy cselédszerző ipart szándékozik gyakorolni, tartozik készpénzben, vagy biztosítókként elfogadható értékpapírokban 500 pengő összeget a hatóság pénztárába, mint biztosítékot az iparengedély kiszolgáltatása előtt letenni, mely az ipar gyakorlásának egész tartama alatt, letétben marad. 12. §. „Az a foglalkozást közvetítő és cselédszerző iparos, aki a jelen szahályrendelet határozatai ellen vét, kihágást követ el s ameny- nyiben a kihágás nem valamely törvény, vagy miniszteri rendeletbe ütközik, e szabályrendelet alapján, az 1928. évi X. te. 5. §-a értelmében büntetendő. Az e szabályrendeletbe ütköző kihágási ügyekben, az 1. §. utolsó bekezdésébe, a 8. és 9. §-okba ütköző kihágások kivételével, amelyek a rendőrhatóságok, mint rendőri bünte- tőbiróságok hatáskörébe tartoznak, a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok illetékesek eljárni. A foglalkozást közvetítő és cselédszerző iparostól az iparengedélyt illetőleg iparűzési jogot, az iparhatóság az 1922. évi XII. te, 70. §-ában megállapított esetben és eljárási módozat betartása mellett vonhatja el. 14. §. „Jelen szabályrendelt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr által történt jóváhagyás után lép életbe s ugyanakkor a foglalkozást közvetítő és cselédszerző intézetekről alkotott 14.699—1905. számú vármegyei szabályrendelet rendelkezései hatályukat vesztik.“ Jelenti végül az alispán, hogy az elrendelt módosításokat a szabályrendelt szövegén átvezette, s javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság a szabályrendelet megfelelő módosítását elfogadni, illetve a szabályrendeletet a módosított szövegben megállapítani szíveskedjék.
