Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (29. évfolyam, 1-53. szám)

1931-10-15 / 42. szám

— 302 — üzemben előállított brikettből és kokszból mely napon, kinek, minő áron és hány méter- mázsa árut adott el. 2. §. Világítási, háztartási vagy ipari célra szolgáló gázt előállító minden vállalatnak (gázgyárnak, gáztermelő üzemnek) tulajdonosa (vezetője) köteles ennek a rende­letnek közzétételétől számított három nap alatt a szénellátási miniszteri biztoshoz aján­lott levélben bejelenteni: 1. hogy a jelen ren­delet életbelépése napján üzemében milyen származású (ország, bányavállalat és bánya­telep) és mennyiségű szénkészlet volt raktá­ron; 2. hogy rendes üzemmenet mellett a rak­táron lévő szénkészleten felül 1932. évi már­cius hó 1-ig milyen származású (ország, bá­nyavállalat és bányatelep) és mennyiségű szénre van szüksége; 3. hogy a raktáron lévő szénkészleten felül még szükséges szénmeny - nyiségből szerződéssel lekötött e bizonyos mennyiséget és ha igen, mennyit, mikor, mely vállalatnál, annak melyik telepéről és minő feltételek mellett. Az előző bekezdésben em­lített vállalat tulajdonosa (vezetője) a szénel­látási miniszteri biztoshoz minden naptári hét első köznapján a jelen rendelethez tartozó b) minta rovatai szerint írásban bejelenteni kö­teles, hogy a vállalat raktárába az előző nap­tári héten mennyi külföldi és hazai szén ér­kezett, hogy az üzem az előző naptári héten mennyi külföldi és hazai szenet használt fel, úgyszintén, hogy szénből, szemnagyság sze­rint részletezve, mennyi kokszot termelt, szál­lított el és hogy a vállalatnak a naptári hét végén mekkora a szénkészlete és a kokszkész­lete. Az előző bekezdésben említett vállalat tulajdonosa (vezetője) külföldi szenet sem el­lenérték fejében, sem ingyen senkinek, még alkalmazottainak sem szolgáltathat ki. Az első bekezdésben említett vállalat tulajdonosa kö­teles külön könyvben pontos feljegyzést ve­zetni arról, hogy az általa termelt kokszból mely napon, kinek, minő áron és hány méter- mázsát adott el. 3. S. Az, aki eladás céljából kőszénnek, barnaszénnek, brikettnek vagy koksznak külföldről való behozatalával fog­lalkozik (importőr), továbbá az a kereskedő, aki az említett árut vagontételenként vagy ha­jórakományonként szokta beszerezni, köteles minden naptári hét első köznapján az előző naptári héten behozott és illetve forgalomba hozott áruk mennyiségéről az e rendelethez tartozó C) minta rovatai szerint kitöltött je­lentést a szénellási miniszteri biztos címére ajánlva postára adni. Az előző bekezdésben említett importőrök és kereskedők kötelesek külön könyvben pontos feljegyzést vezetni arról, hogy mely napon, kinek, minő áron és hány métermázsa árut adtak el. 4. §. Az, aki szenek termelésével, vagv brikettnek avagy koksznak előállításával foglalkozik (szénbá­nya, brikettgyár, gázgyár tulajdonosa vagy vezetője), köteles ennek a rendeletnek közzé­tételétől számított három nap alatt a szénellá­tási miniszteri biztosnak ajánlott levélben be­jelenteni, hogy ily árut 1931. évi szeptember 25. napján vagy az e naphoz legközelebb eső szállítási napon milyen áron hozott forgalom­ba. Az árakat árufajtánként kell részletezni a származásra (a válalatra és á telephelyre), úgy­szintén a szemnagyságra vonatkozó adatok feltüntetésével. 5. §. A külföldi kályhaszén leg­magasabb ára métermázsánként 1. Budapest székesfőváros sík belterületén: a) nyílt fuvar­ban házhoz szállítva és pincébe lerakva — legalább húsz métermázsa megvétele esetében — szénpincés vagy vegyeskereskedő (szatócs) részére az elsőrendű szén ára 7 P 10 f, a má­sodrendű (Pless stb ) szén ára 6 P 80 f, más vásárló részére 7 P 30 f, illetve 7 P, húsz mé­termázsánál kisebb mennyiség megvétele ese­tében szénpincés vagy vegyeskereskedő (sza­tócs) részére az elsőrendű szén ára 7 P 20 f, a másodrendű szén ára 6 P 90 f, más vásárló részére 7 P 40 f, illetve 7 P 10 f, ha a vásárló a szenet a telepről (csúszdáról) maga fuvarozza el, az árak 40 fillérrel alacsonyabbak; b) zsák­ban pincébe lerakva vagy lakásba felhordva szénpincésnél vagy vegyeskereskedőnél (sza­tócsnál) az elsőrendű szén ára 8 P 40 f, másod­rendű szén ára 8 P 10 f, más kereskedőnél 8 P 25 f, illetve 7 P 95 f, ha a vevő az árut maga rakatja le a pincébe vagy hordatja fel lakásá­ba, az árak 30 fillérrel csökkennek; c) tíz ki­logramm zacskóba csomagolt, plombáit és az üzlethelyiségben átvett elsőrendű szén ára 94 f, másodrendű szén ára 91 f. 2. Budapest szé­kesfőváros belterületének magaslati helyein és külterületein az 1. pontban megállapított árak a tényleg felmerülő szállítási költségeknek megfelelően magasabbak; 3. vidéken az 1. pontban megállapított árak azzal az eltéréssel kötelezők, hogy azokban a városokban és köz­ségekben, amelyekben a külföldi kályhaszén odaszállításával és íorgalombahozatalával kap­csolatos költségek meghaladják a Budapest székesfőváros területén felmerül ilyen költsé­geket, az 1. pontban megállapított árak az ily- képen előálló különbözettél magasabbak; — azokban a városokban és községekben pedig, amelyekben az említett költségek alacsonyab­bak mint Budapesten, az 1. pontban megálla­pított árak az ilyképen előálló különbözettél alacsonyabbak. Külföldi kályhaszénért nem szabad magasabb árat követelni, kikötni vagy elfogadni, sem ily árut nyereséget célzó to- vábbeladás végett magasabb áron vásárolni, mint amilyent az előző bekezdés feltüntet. 6. S. Amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 5.210—1931. M. E. számú rendelet 4. S ábán megállapított büntetéssel büntetendő, 1 aki az 1., 2., 3. vagy 4. S-ban megállapított

Next

/
Thumbnails
Contents