Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (29. évfolyam, 1-53. szám)
1931-04-09 / 15. szám
109 jelt csak az utolsó gyújtástól számított harminc perc eltelte után szabad megadni. Villamos gyújtás esetén tíz perc várakozási idő kötelező és az ok megvizsgálása előtt a vezetéket az áramforrásból ki kell kapcsolni. 26. §. Fel nem robbant töltéseket általában elveszetteknek kell tekinteni, azokhoz tehát a fojtás vagy a töltés kiszedése, illetve a töltés újbóli felrobbantása céljából hozzányúlni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a biztonsági robbantókészülékkel felszerelt töltésekre, a melyeknél a fojtás óvatos eltávolítása után a gyújtótöltést a biztonsági készülékhez erősített sodrony segítségével szabad kibúztii s a töltést új gyújtótöltés bevezetésével újból elrobbantani. Egyéb esetekben a fel nem robbant töltés mellett, azzal párhuzamosan, új fúrólyukat kell furni s a fel nem robbant töltést az új fúrólyuk megtöltése és elsütése útján kell felrobbantani. Az új fúrólyukat a régitől olyan távolságban kell furni, hogy a furószerszám fúrás közben az el nem robbant töltéshez hozzá ne férjen. Amennyiben a robbantás az anyagot a fúrólyuk legmélyebb pontjáig el nem távolította volna, gondosan meg kell vizsgálni, hogy a fúrólyuk fenekén a robbantóanyag egy része nem maradt-e vissza, vagyis hogy a töltés egészben elsült-e. Töltés visszamaradása esetén ugyanolyan módon kell eljárni, mint az el nem sült töltéseknél. 27. §. A robbantás után a laza anyagtömeget gondosan el kell távolítani. 28. §. Minden bányában a jelen rendelet szövegét szembeötlő és könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. A rendelet egy példányát az üzemvezetők mindegyikének át kell adni. 29. §. A 10. §-ban említett pihenőhelyiséget a jelen rendelet életbelépésétől számított hat hónap alatt, a 14. §-ban említett árnyékszékeket három hónap alatt kell létesíteni. Az iparhatóság előterjesztett kérelemre, indokolt esetben, a hathónapi határidőt egy évre, a három hónapi határidőt hat hónapra hosszabbíthatja meg. 30. §. Amennyiben a bánya üzemét a vállalkozó nem vezeti személyesen, azt üzemvezető alkalmazásával köteles vezetni. Üzemvezetőül és akadályoztatása esetében annak helyetteseként csak olyan egyént szabad alkalmazni, akinek a bányaművelés kérdéses ágában kellő jártassága és tapasztalatai vannak. A vállalkozó a hatályban lévő szabályokban megállapított kötelezettségek megtartásáért abban az esetben is felelős, ha üzemvezetőt alkalmaz. Az említett kötelezettségek megszegéséért a vállalkozón felül az üzemvezető is felelős, kivévén azokat az eseteket, amikor a vállalkozó egyenes parancsára cselekedett. A lefejtés vagy robbantás tartama alatt a vállalkozónak, illetőleg az üzemveztőnek vagy helyettesének állandóan a bánya területén kell tartózkodnia. Amennyiben a bánya üzemét a vállalkozó nem vezeti személyesen, a bányában alkalmazott üzemvezetőnek és helyettesének nevét, valamint a személyükben beállott minden változást az elsőfokú iparhatóságnak és az -illetékes iparfelügyelőnek be kell jelentenie. A bejelentést az alkalmazásba vétel, illetőleg a beállott változás napjától számított nyolc nap alatt kell megtenni. A vállalkozó és az üzemvezető kötelesek az iparfelügyelőnek, vizsgálatai alkalmával, a helyszínen rendelkezésre állani és az üzemre vonatkozó felvilágosításokat megadni. Ha az üzemvezetőt vagy helyettesét az illetékes kerületi iparfelügyelő feladatának teljesítésére alkalmatlannak találja, erről az üzemvezető terhére megállapított tények közlésével az illetékes elsőfokú iparhatóságot értesíti. Az iparhatóság megfelelő vizsgálat előrebocsátása után a vállalkozót más üzemvezető alkalmazására kötelezheti. 31. §. Aki a jelen rendelet 1—10. és 12—30. faiban megállapított kötelességek vagy tilalmak valamelyike ellen vét, amennyiben cselekménye vagy mulasztása súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján kétszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 32 §. A 31. §, alá eső kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Har
