Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-02-22 / 10. Rendkívüli szám
- 69 4. olyan özvegy, akinek nevelési járulékra igényt adó korú (33. §) gyermekei vannak, köteles a gyámhatóság hozzájárulását is igazolni. («) Az özvegyi nyugdíj megváltását csak figyelmet érdemlő esetekben lehet engedélyezni és összegét esetröl-esetre kell megállapítani. (3) Az özvegyi nyugdijmegváltás összege az özvegyi nyugdíj és az általa utoljára élvezett negyedévi lakáspénz két évi együttes összegénél nagyobb nem lehet. (4) A megváltott özvegyi nyugdijat még akkor sem lehet újból folyósítani, ha az özvegy hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni. 48. §. Az újból férjhez ment özvegy nyugdijának megváltása. (,) Az újból férjhez ment özvegy az újból férjhez menetel napjától számított egy éven belül özvegyi nyugdijának megváltását kívánhatja. (2) Az ubjól férhezmenetel napjától számított egy évi határidő eltelte után az özvegyi nyugdíj megváltás tárgya többé nem lehet, hanem az esetleges újabb özvegység esetére fenn kell tartani. (3) A megváltás összege a 47. §) (3) bekezdésében meghatározott mértékkel azonos. (4) A megváltott özvegyi nyugdijat újabb özvegység esetén még akkor sem lehet újból folyósítani, ha az özvegy hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni. (5) Ha az újból férjhez ment özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdija fenntartatott, második férje után is özvegységre jut, vagy ha a második férjjel kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, vagy érvénytelennek nyilvánította, a fenntartott özvegyi nyugdijat, ha arra törvényes feltételek még mindig megvannak, a második férj halálának napját, illetőleg a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását kimondó határozat jogerőre emelkedésének napját követő hó elsejétől kezdve kell folyósítani. (e) Az olyan özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdija fenntartatott, ha a második férje után is igényt szerzett nyugdíjra, újabb özvegység esetén csak az egyik, még pedig a magasabb összegű özvegyi nyugdíjra tarthat igényt. c) Temetési segély. 49. §. Temetési segélyre igényjogosultak. (,) Temetési segélyt a tényleges szolgálatban álló »és a nyugalomba helyezett vármegyei vagy községi alkalmazott saját személye és a felesége (özvegye), továbbá családi pótlékra, illetőleg nevelési járulékra igénnyel biró gyermeke után lehet megállapítani. (2) A temetési segély akár tényleges szolgálatban álló, akár nyugalomba helyezett vármegyei vagy községi alkalmazottról, illetőleg ezeknek az (1) bekezdésben említett családtagjairól van szó, az egyesitett vármegyei nyugdíjalapot terheli. (s) Az olyan vármegyei vagy községi alkalmazott (ezeknek az (,) bekezdésben említett családtagjai) után, aki végkielégítésben részesült, vagy nyugdiját megváltotta, temetési segélyt megállapítani nem lehet. 50. §. Temetési segély mérve. (,) A tényleges szolgálatban elhalt vármegyei vagy községi alkalmazott és ennek felesége után temetési segély címén a legutolsó havi fizetésének 70 0/0-a, a nyugdíjas állapotban elhalt vármegyei vagy községi alkalmazott és felesége után pedig temetési segély címén a legutolsó havi nyugdíjnak 70 °/o-a jár. (») A nyugellátásban részesülő özvegy elhalálozása esetén a legutolsó havi özvegyi nyugdíj 70 "'»-a jár temetési segély címén. (s) Az igényjogosult családfő (a tényleges és nyugállományú alkalmazott és a nyugellátást élvező özvegy) a családi pótlékban, illetőleg nevelési járulékban részesülő gyermekének elhalálozása esetén a legutóbbi havi fizetés (nyugdíj, özvegyi nyugdíj) 50 o/o-át kapja temetési segély címén. 51. §. ' -T- i Temetési segély folyósítása. (1) Ha az elhalt nyugdíjra igényjogosult özvegyet hagyott hátra, ez esetben a temetési segélyt — attól a körülménytől függetlenül, hogy az elhunytat ki temettette el, — az özvegy kezéhez kell folyósítani. Minden más esetben a temetési segélyt annak kezéhez kell kiutalni, aki igazolja, hogy a temetési költségeket viselte. (■_,) A temetési segélyt az elhalálozás napjától számított 10 hónap eltelte után csak egészen kivételes és indokolt esetben lehet utalványozni. D) Kivételes ellátás. 52. §. f Méllányossjági ellátás az alkalmazottal szolgálat közben ért sízolgídatképtelenség esetén. (1) Ha kétséget kizáróan bizonyítani lehet, hogy az alkalmazottnak teljes szolgálatképtelenségét a szolgálat teljesítése közben vagy szolgálat teljesítéséből kifolyóan ért baleset, vagy egyéb rendkívüli esemény okozta, szolgálati idejét méltányosságból a következő- képen kell számítani: ha még nem volt 9 év és 6 hónapot meghaladó szolgálati ideje, olyannak kell tekinteni, mintha ennyi szolgálati ideje már volna, ha 9 év és 6 hónapi szolgálati idejét betöltötte, őt az egyébként megillető nyugdíjnál magasabb százalékú nyugdíjban lehet részesíteni. (2) Ilyen kedvezményes nyugdíjnak csak akkor van helye, ha a szolgálatképtelenséget okozó baleset, sérülés, vagy egyéb rendkívüli körülmény és a teljes szolgálatképtelenség megállapítása között 3 évnél hosz- szabb idő nem telt el. (3) Az (i) bekezdésben említett körülmények között meghalt alkalmazott özvegye részére, ha az egyéb feltételek megvannak, az ellátás megállapításánál szintén méltányossági számításnak van helye, még pedig: