Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-02-22 / 10. Rendkívüli szám

- 61

c) A nyugdíjas alkalmazott családi pótléka.

23. §.

Családi pótlék.

(i) A nyugdíjas vármegyei és községi alkalmazottakat családi pótlék is megilleti ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben, mint aminőket a hatályban álló rendelkezések az állami alkalmazottakra nézve megállapítanak.

(■) A törvényes vagy törvényesített édes- vagy mostoha-gyermek, úgyszintén a törvényes feleség után járó családi pótlékot az alispán állapítja meg. Az alispán határozata ellen a vonatkozó határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.

(;) A tanulmányok folytatása céljából (1912. évi XXXV. te. 8. §.), úgyszintén a családtagok után méltányossági alapon (1912: XXXV. te. 9. §.) kért családi pótlékot belügyminiszteri jóváhagyás mellett a kis- gyülés engedélyezi.

(,) Amennyiben a gyermekek tartásáról az apa nem gondoskodik és az árvaszék a gyermekek gondozásával az anyát bízza meg, úgy a gyermekek családi pótléka az anya kezéhez utalványozandó. Ilyen' esetben az anya utáni családi pótlék is megállapítható és utalványozható az anya részére, de csak akkor, ha a külön élés nem az anya hibájából következett be. A férjétől elvált nő után családi pótlék nem engedélyezhető.

d) A nyugdíjas alkalmazott ellátásának megszüntetése.

24. §.

A folyósítod nyugellátás megszűnte lése.

(t) A már folyósított nyugdijat, családi pótlékot és lakáspénzt be kell szüntetni a következő esetekben:

1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti;

2. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép;

3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre Ítéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt Ítéli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

4. ha a nyugalomba helyezettet jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítélik a hivatalvesztés kimondása nélkül;

5. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül (66. §. (3) bekezdés) állandóan Magyarország határain kívül tartózkodik;

6. ha a nyugdíjazás után kiderül, hogy a nyugdíjazott még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra,, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság, a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazásával, mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el;

7. ha a nyugalomba helyezés után már a nyugdíjazás időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja kh

8. ha a nyugalomba helyezett meghal;

9. ha a nyugalomba helyezett újból vármegyei vagy községi szolgálatba, illetőleg a szolgálatokkal viszonosságban álló tényleges szolgálatba (14. §.) lép.

(..) A jelen§. 1., 2. és 5. pontjaiban felsorolt esetekben a nyugellátást csak időlegesen kell beszüntetni és azt újból folyósítani lehet azon hónapot követő hó 1 -étöl kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nyugellátás beszüntettetett, de a múltra nézve nyugellátást utólag sem lehet folyósítani.

A 4. pont alatt említett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesztés-büntetés tartamára kell beszüntetni. A 3., 6., 7., 8. és 9. pontokban felsorolt esetekben a nyugellátást egész összegében és véglegesen kell beszüntetni.

(3) Egyáltalában nem kell beszüntetni a már folyósított nyugdijat abban az esetben, ha a nyugdíjas havi- dij élvezete mellett alkalmaztatik újból. A havidij élvezete mellett alkalmazott nyugdíjas ez után az alkalmaztatása után nyugdíjra igényt nem tarthat.

e) A volt alkalmazott özvegyének nyugdija.

25. §.

özvegyi nyugdíj.

(,) A vármegyei és községi alkalmazott özvegyét özvegyi nyugdíj illeti meg, ha férje legalább öt évi beszámítható szolgálat után tényleges szolgálatban vagy nyugdíjas állapotban halt meg, feltéve, hogy:

1. az özvegy férjével a tényleges szolgáét ideje alatt, vagy azt megelőzően lépett házasságra,

2. a férje a házasság megkötésekor még nem volt 57 éves,

3. a házasságot legalább 3 hónappal a férj halála előtt kötötték, és

4. az özvegy férjének halála idejében ezzel együtt élt.

(2) Igényt tarthat azonban az özvegyi nyugdíjra az az özvegy is,

1. akinek férje a házasságkötéskor már nyugdíjas volt ugyan, de a házasság következtében a tényleges szolgálat alatt született gyermekük törvényesittetett, vagy ha a nyugdíjas férj a házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugdíjazásakor beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be és a házasság megkötése után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább 3 évig szolgált;

2. akinek tényleges szolgálatban álló férje a házas- sságkötéskor 57 évesnél idősebb volt ugyan, de házasságukból gyermek származott, vagy házasságuk következtében gyermekük törvényesittetett, vagy a férj a házasság kötése után még legalább 3 évig szolgált;