Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-02-13 / 8. szám
39 — a közúti alap a laktanya alapból 15.000 pengőt; a vármegyei nyugdíj alap a közúti alapból 5000 pengőt; a Vasvármegye és Szombathely városi közkórházi alap a községi alkalmazottak fizetési alapjából 5000 pengőt és a kórházépítési alapból 43.500 pengőt. Kéri fentieket utólagosan jóváhagyás végett tudomásul venni. \ Törvényhatósági bizottságunk az alispáni jelentést helyeslőleg tudomásul veszi. Miről a vármegye alispánját értesíti. (P. H.) Jegyezte és kiadta: Vidos Árpád sk., vm. főjegyző. VéghatárowU. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. 1933/1930. szám. Valamennyi j. föszolgabiró és polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) A M. Kir. Belügyminiszter Urnák a járdák seprési (takarítási) idejének megállapítása tárgyában kiadott s a folyó évi Belügyi Közlöny 4. számában is közzétett 120.247/1930. B. M. számú rendeletére a figyelmét tudomásul vétel s az alárendelt közegei megfelelő utasítása céljából felhívom. Szombathely, 1930. évi január hó 27. Alispán rendeletéből: I)r. Márton I.ászló sk., vm. Ib. főjegyző. Másolat. Adonyi járás főszolgabírójától. 12/mt. 1930. Toborzási Engedély. Amelynek alapján megengedem, hogy gr. Wimpffen uradalom Ercsi alsóbesenyői gazdasága részére Szejtli János gárdonyi lakos toborzógazda 80 fő hat hónapos sommás munkást gazd. munkák végzésére Zala- és VasimegyékJ területéről toborozhasson. Adony, 1930. január 23. Olvashatatlan aláírás sk., föszolgabiró. 2321/1930. szám. Valamennyi j. föszolgabiró és polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) Fenti munkástoborzási engedélyt tudomásul vétel végett közlöm Szombathely, 1930. január 31. Alispán rendeletéből: I)r. Márton László sk., vm. tb. főjegyző. Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. Szám: 271.707/1929. X. Tárgy: Tartási ügyekben hozott jogerős gyámhatósági határozatok végrehajtása. Valamennyi árvaszéknek. Több alkalommal kérdés tárgyává tették, hogy a tartásdijban marasztalást elrendelő jogerős gyámhatósági határozat foganatosítására melyik hatóság illetékes és hogy e tekintetben mi az eljárás. A felmerült kérdésben az egyöntetű eljárás biztosítása céljából tudomás és miheztartás végett a pénzügyminsztér úrral egyetértőleg a következőkről értesítem az Árvaszéket. Az 1877. XX. t.-c. 191. §-a a jogerőre emelkedett gyámhatósági határozatok végrehajtására a közigazgatási utat jelöli meg. A köz- igazgatási utón való végrehajtás tekintetében az 1927. V. t.-c. 39. §-ában nyert felhatalmazás álapján 600/1927. P, M. szám alatt kiadott Hivatalos összeállítás (röviden K. K. H. Ö.) rendelkezései az irányadók. A hivatkozott K. K. H. Ö. 42. §-ának (2.) bekezdése szerint ,,ha valamely törvényben vagy rendeletben közigazgatási utón való behajtásról van szó, ez alatt a közadók módjára való behajtást kell érteni". Az említett K. K. H. Ö. 42. §-ának (1) bekezdése pedig azt is kimondja, hogy a közadók módjára behajtandó összes követeléseket a község (város) hajtja be. E rendelkezés értelmében tehát a közadók módjára behajtandó tartozások miatt végrehajtást csakis a községi elöljáróság, illetőleg a városi adóhivatal, Budapesten a kerületi adószámviteli osztály foganatosíthat és igy a gyámhatóság jogerős határozatával megállapított tartási kötelezettségen alapuló követelések lefoglalását (letiltását) is csak az foganatosíthatja. A K. K. H. Ö. 166. §-ának (1.) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis, az érvényben levő törvényeknek mindama rendelkezései, amelyek a közadók módjára, illetőleg a közigazgatási utón behajtandó tartozásoknak mely hatóság, illetőleg közegek utján leendő behajtását szabályozzák, hatályon kivíil helyeztettek. Az 1877. XX. t.-c. 191. §-ának az a rendelkezése tehát, amely szerint a gyámhatóság a jogerőre emelkedett határozatokat köziigazgatási utón hajtja végre, a fentebb idézett törvényes rendelkezések kövekeztében csakis olyan módon foganatosítható, hogy a gyámhatóság — amennyiben pénz, vagy pénzértékkel bíró tartozásoknak közigazgatási utón, tehát közadók módjára való lefoglalásáról (letiltásáról) van szó — a községi elöljáróságot, illetőleg városi adóhivatalt, Budapesten a kerületi adószámviteli osztályt keresi meg a behajtás (letiltás) foganatositása végett. Maga a gyámhatóság (árvaszék) azonban ilyen végrehajtást (letiltást) az újabb törvényes rendelkezés következtében nem teljesíthet és az általa netán kibocsátott letiltó végzést az illetményeket számfejtő hivatal nem is foganatosíthatja. Budapest, 1930. évi jan. hó 24-én. A miniszter helyett: Ladik sk., államtitkár. 2570/1930. szám. Valamennyi járási föszolgabiró és polgármester Urnák! Vármegyei Számvevőségnek! Valamennyi községi Elöljáróságnak! (Külön is kiadatott.) Tudomásul vétel és miheztartás céljából kiadom. Egyúttal felhívom főszolgabíró urakat, hogy a községi elöljáróságokat megfelelően utasitsák, ugyanígy polgár- mester urak a városi adóhivatalokat és számvevőséget. Szombathely, 1930 február 4. Alispán helyett: Vidos Árpád sk., vm. főjegyző. Másolat. A kapuvári járás főszolgabirájától, 630/1930, Tárgy: Dr. Mestierházy Ernő bérgazdaság veszkényi inté- zőségének kérelme Preizinger Kálmán séi lakos részére szükséges mezőgazdasági munkásak toborzása engedélyezése iránt. Véghatározat. A kérelemnek helyt adok és Preizinger Kálmán 27 éves séi Hargita-utca 48/b. sz. a. lakosnak mint a dr. Mesterházy Ernő bérgazdaság veszkényi intézőségének megbízottjának a 75.000/1926. F. M. rendelet alapján engedélyt adok arra, hogy 1930. évi április hó 20-tól 6 hónapig terjedő időiben teljesítendő mindenféle mezőgazdasági munkálatokhoz Vas- és Zala- vármegyék területén a nevezett bérgazdaság veszkényi intézőségében teljesítendő munkára 50 férfi és 40 női munkást toborozzon. A 75.000/1926. F. M. sz. rendelet 3. §-a értelmében engedélyes figyelemmel tartozik lenni arra, hogy elsősorban a helybeli munkások elhelyezkedése biztosittassék. A toborzott munkásoktól a munkához juttatásért bárnemü ellenszolgáltatást vagy dijat követelni vagy elfogadni tilos. Engedélyes követelés működésének
