Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-12-13 / 55. Rendkívüli szám

-'423 Büntető rendelkezések.

11. §■

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el.

1. az az orvos, aki bár az 1. §. a) pontjában felsorolt fertőző betegségek valamelyikét észleli, vagy annak gyanúját fennforogni látja, a vizsgálati anyagi beküldését elmulasztja (lásd 4. §. első és- második bekezdését);

2. az az orvos, aki a vizsgálati anyag beküldésénél nem jár el a köteles gondossággal (lásd 5. és

6. §-okat);

3. az az orvos, aki a vizsgáló Intézet felhívása ellenére a vizsgálati anyag újból valló beküldését elmulasztja (lásd 4. §. utolsó bekezdését);

4. az az orvos, aki az esetben, ha fertőző betegségben szenvedő beteg vagy erre gyanús egyén a vizsgálati anyagnak tőle való Vételét nem engedi meg, vagy abban az esefben, ha a vizsgjálati anyag vétele bármi más okból lehetetlenné válik, ezt az I. fokú egészségügyi hatóságnak nem jelenti be lásd

4. §. harmadik bekezdését);

5. az az orvos, aki az előirt távirati jelentések elküldését elmulasztja, illetőleg a távirati jelentés elküldésének szükségességét az ''illetékes községi (városi) elölj ár óságnak nem jelenti be (lásd: 7. §. 1., 2., 4., 5., és 9. pont);

6. az a gyógyszertuulajdonos, (felelős vezető) aki

az orvos szabályszerű rendelvénye ellenére a vizsgálati anyag beküldésére szolgáló tartályok kiszolgáltatását ok nélkül megtagadja, vagy indokolatlanul elodázza (lásd: 5. §. első bekezdését); i.

7. az az orvos, aki elfogadható ok nélkül, továbbá a gyógyszerész, vagy bármi más, aki a vizsgálati anyag beküldésére szolgáló tartályokat eredeti rendeltetésüktől elvonja, illetve azokat más célra, mint a hivatalos vizsgáló állomáshoz való beküldésre használja fel.

A kihágás az 1928. X. te. rendelkezéseihez képest az 1876. évi XIV. te. 7. §-a alapján 600 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A kihágások miatt az eljárás a 'közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, harmadfokon a m. kir. belügyminisztériumban szervezett kihágási tanácsnak hatáskörébe tartozik.

A jelen §-ban szabályozott kihágási büntetések a közszolgálatban álló orvosok és egyéb hatóság) személyek fegyelmi felelősségére vonatkozó rendelkezéseket nem érintik.

12. §.

Ez a rendelet 1931. évi január hó 1-ével lép hatályba és ezzel mindazok a rendelkezések, amelyek a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétben állanak, hatályon kívül helyeztetnek.

Jelen rendelet Budapest Székesfőváros területére nézve nem nyer alkalmazást.

, Budapest,. 1930. évi november 5-én.

Dr. Emszt Sándor sk., m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter.

A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek 40.701/1930.

N. M. M. számú körrendeleté.

A fertőző betegségekkel kapcsolatban előirt laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges tartályoknak a gyógyszertárak által kötelező tartása,

(Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.)

A fertőző betegségekkel kapcsolatben előirt hivatalos laboratóriumi vizsgálatok szabályozása tárgyában kiadott 40.700/1930. N, M. M. számú1) rendeletemben az ott felsorolt fertőző betegségek esetében kötelezővé tettem a betegtől vagy a betegségre gyanús egyéntől a bakteriológiai és serológiai vizsgálatokhoz szükséges anyagok vételiét és ezen anyagoknak a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézetbe, vagy annak vidéki fiókállomásaiba való beküldését.

A vizsgálati anyagok beküldése az előirt egységes tartályok felhasználásval történik,

A tartályok megfelelő országos szétosztására a gyógyszertárákat, mint az 1876: XIV. te. értelmében működő közegészségügyi intézményeket kívánom igénybe venni. A tartályok beszerzése, raktáron tartása, kiadása és elszámolása tekintetében a következőket rendelem.

1. §•

A fertőző vizsgálati anyagoknak (emberi testből származó váladékok, vér, ibélsár stb.) hivatalos vizsgálatra a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézethez vagy annak vidéki fiókállomásaihoz való beküldésére a „D" jelű (diphtheria-vizsgálatokhoz való) és a ,,Ty“ jelű (typhus és egyéb vizsgálatokhoz való) hivatalos tartályok szolgálnák.

Ezekből a tartályokból minden nyilvános, házi és kézi gyógyszertár köteles a felhasználáshoz képest szükségesnek mutatkozó mennyiséget, azonban a „D“ tartályokból legalább hat, a ,,Ty" tartályokból legalább négy darabot állandóan raktáron tartani.

2.'§.

Jelen rendeletem kibocsátása után, első alkalommal a gyógyszertárakat a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet hivatalból látja el tartályokkal, később azonban a tartályokat esetenként kell igényelniöik a gyógyszer- táraknak. ,

A tartályokkal való ellátás tekintetében a gyógyszer- tárak vezetői a m, kir. Országos Közegészségügyi Intézethez tartoznak fordulni. Azon esetben azonban, ha az Intézet a gyógyszertár vezetőjét arról értesíti, hogy a tartályokkal való további ellátást az Országos Közegészségügyi Intézet a körzeti beosztás szerint illetékes vidéki fiókállomására bízta, azontúl az illetékes fiókállomáshoz kell fordulni.

A gyógyszertárak újabb tartályigényléseiknél tartoznak lehetőleg az előző küldeményhez mellékelve volt igénylési lapot felhasználni.

3. §.

A gyógyszerészek kötelesek a szükséges mennyiségű és fajtájú tartályokat minden gyakorló orvos vagy hatósági orvos szabályszerű rendelvényére az orvosnak vagy megbízottjának díjtalanul és késedelem nélkül kiszolgáltatni. Az orvosi rendelvényen az orvos aláírásával hitelesítve fel kell tüntetni az orvos nevét, lakáscímét, az igénylés keltét, továbbá a kívánt tartály megjelölését (,,D‘‘ vagy ,,Ty‘‘ tartály) és az abból szükséges mennyiséget.

A gyógyszert ártulajdonosok tartálykiszolgáltatási kötelezettségére nézve, a gyógyszerek kiszolgáltatására vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.

A gyógyszertárak vezetői az általuk átvett tartályokért felelősséggel tartoznak és kötelesek azokról a kiszolgáltatást igazoló orvosi rendelvények alapján a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézetnek, illetőleg az illetékes fiókállomásnak (lásd a 2. §. második bekezdését) elszámolni. *)

*) B, K. 1930. évf. 1037. lapon,