Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-12-11 / 54. szám
— 400 31. §. r Az 1888. évi VII. törvénycikk 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóság 2—2 kiküldöttje félévenkint legalább egyszer váratlanul házról-házra járva a kivetési lajstrom (ebnyilvántartás) alapján ellenőrizni köteles, hogy az ebbirtokosok a bejelentési kötelezettségnek megfeleltek-e és általában a jelen szabályrendelet határozmányait betartják-e. 32. §. A gyepmester, ennek hiányában az elöljáróság által megbízott egyén havonkint legalább egyszer a község vagy város utcáin, terein és külső határában portyázni köteles, mely alkalommal az ebbárcával, illetve megyei városokban szájkosárral el nem látott, továbbá a hamisított vagy érvénytelen ebbárcáVal ellátott s Végül a megkötve nem 'tartott harapós, illetve közbiztonságra veszélyes ebeket elfogni köteles. Az elöljáróság, illetve a rendőrkapitány gondos^- kodni köteles, hogy ezen portyázásoknál megfelelő rendőri segédlet rendelkezésre álljon. A befogás akként eszközlendő, hogy az eb kínzása lehetőleg elkerültessék. Minden portyázás befejezte után a gyepmester (befogással megbízott egyen) a befogott ebek számát, esetleg tulajdonosok nevét és ebbárcájuk számát az 1888. évi VII. te. 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóságnak bejelenteni tartozik. 33. §. Portyázás utján befogott gazdátlan ebek az elöljáróság két kiküldött tagja (városokban 2 rendőrségi közeg) jelenlétében kiirtandók, ha a befogásuktól számított 48 óra alatt az eb tulajdonosa érte kiváltás végett nem jelentkezik. Az ekként elfogott ebeket csak azon ebbirtokosok válthatják ki, kik az esedékes adót kellő időben befizették s valószínűvé teszik, hogy az ebbárca az ő hibájukon kívül hiányzott a kutyáról. A gyepmesternek az ekként befogott ebek tartásáért naponta 40 fillér tartási dij jár az eb birtokosa terhére. A vadászatra jogosultaknak idegen területre átment vadászebeire nézve az 1883. XX. törvénycikk 17. szakasza az irányadó. 34. §. A község (város) külhatárában felügyelet nélkül járó (kóborló) ebeket még, ha ebbárcával, szájkosárral vagy kolonccal el is vanjnak lálfvía, a gyepmester ("az ebek befogásával megbízott egyén) a ‘községi (városi) mezőőrök ,erdőőrök, rendőrök elpusztítani kötelesek. Minden elpusztított ebért az illető közeg kellő igazolás után 1 pengő jutalomban részesül, melyet az ebadó alap jövedelme terhére minden félév végén az 1888. évi VII. te. 126.. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóság jelentése alapján az alispán utalványoz. III. fejezet. Az ebadó alapok kezelése és jövedelmének felhasználása. 35. §. Az ebadóból befolyó jövedelem a törvényhatóságot illeti, de azt csak állategészségügyi és állattenyésztési dologi kiadásokra szabad fordítani. Átmenetileg 1938. december 31-ig az ebadójövedelem felerésze közegészségügyi célokra is felhasználható. Ehhez képest az ebadójövedelem a két alap szerint elkülönítendő és külön számadási ágazatként kezelendő szigorúan ügyelve arra, hogy az egyes alapok érdekeit szolgáló kiadások, úgyszintén az egyes alapokat megillető bevételek az érdekelt alapokon számoltassanak el. A törvényhatóság jogosult a vármegyei ebadó alapból a földmivelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábúinak megfelelő kamatfizetés ellenében kölcsönt felvenni. 36. & A szaknaplókban nyilvántartandó a megosztott alapok vagyona és ugyanott számolandó el az alapok tuljadonát képező tőkék kamatjövedelme és minden az illető alapot megillető esetleges egyéb jövedeltem is. A kiadások az egyes alapok terhére szintén a szaknaplókban számolandók el, a szerint, amint a kiadások természetüknél fogva az egyik vagy másik alapöt terhelik. 37. §. Az ebadó kezelésével felmerülő költségeket a két alap a bevétel megosztásának arányában Viseli. Utalványozásoknál az utalvány rendeletben mindenkor kifejezetten kiteendő, hogy az utalványozott összeg melyik alapot vagy az egyes alapokat mily mértékben terheli. 38. §. A vármegyei számvevőség által a két alap külön- külön főkönyvekben külön számadási ágazatként kezelendő. Az évente befolyó ebadó összegéről, valamint annak felhasználásáról a törvényhatóság a számadási évet követő év első felében a földmíVelésügyi miniszterhez részletes jelentést tenni köteles. IV. fejezet. Büntető határozatok. 39. §. Aki a birtokában lévő adó alá eső, avagy adó- -mentesen tartható ebét a 6. és 7. §-ban előirt időben és módon á község elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz) be nem jelenti, aki a birtokában lévő, bejelentési kötelesség alatt álló ebet az illető adóévre érvényes ebbárcával el nem látja, (lásd 17. §.) aki a 20. §-ban előirt uj bárcavállási, vagy idegen törvényhatóság|i vagy megyei Város területén nyert ebbárca beszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, aki a 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. §§-okban foglalt rendelkezéseket avagy tilalmakat megszegi, kihágást követ el és az 1928. X. te. 5. §. alapján 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, bevehetetlenség esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő, 40. §. . A rendőri büntető bíráskodás az 1929. évi XXX. le. 59., 60. és 64. §-ai és a 65000—909. szánni belügyminiszteri rendelettel szabályozott eljárás szerint történik.
