Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-09-18 / 40. szám
— 310 alap megtakarításai terhére 500 pengő rendkívüli építkezési segélyt megszavaz. Mert a kulturház épüeténlek homlokzata oly nagy mértékben megrongálódott, hogy ezen közvagyont képező, a város szembetűnő pontján levő épület feltétlenül tatarozásra szorul, a tatarozási költségek teljes összege pedig csak úgy teremthető elő, ha a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Miniszter urnák már kiutalt segélye mellett még a törvényhatóság és Szombathely m. város is segélyezi az egyesületek Ezen véghatározat ellen Vasvármegye Hivatalos Lapjában történt kihirdetés után 15 napon belül a vármegye alispánjánál beadandó felebbezésnek van helye. Miről a vármegye alispánját és Vasvármegye Hivatalos Lapja szerkesztőjét értesítjük. (P. H.) Jegyezte és kiadta: Vidos Árpád sk., várm. főjegyző. KIVONAT Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1930. évi szeptember hó 15-én és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből#. 20363. ai. 193. kgy.—1930. szám. Tárgy: A vármegye Alispánja a közkórházi bizottságnak folyó évi augusztus 30-án tartott ülésében hozott határozata alapján jelenti, hogy Vasvármegye és Szombathely város közkórházának 1929. évi zárszámadása szerint az ápolási dijakból 345.552 pengő 22 fillér nem folyt beA s a rossz gazdasági viszonyok következtében a hátralék a folyó évben még emelkedett úgy, hogy ezidőszerint az ápolási díjhátralék körülbelül 380.000 pengőt tesz ki. Ezen összeggel részben az »Országos Betegápolási alap«, részben magánosok tartoznak. A közkórháznak viszont betegei részére az élelmezést, gyógyszereket és egyéb ápolási kiadásait előre kell nyújtania, mert az üzem fennakadást nem szenvedhet, aminek következtében a közkórház üzeme abba a helyzetbe került, hogy a szállító kereskedőket és iparosokat csak nagy késedelemmel tudja kielégíteni, amely körülmény nemcsak a nagy nehézségekkel küzdő kereskedőkre és iparosokra nézve káros, hanem maga a Vármegye törvényhatósága, illetve a közkórház üzemi alapjára nézve is nagy hátrányt jelent, mert állandó pereknek van kitéve, s végeredményben a szállítóknak magasabb késedelmi kamatot kell fizetnie, mintha a törvényhatóság egy előnyös kölcsönnel biztosítja az üzem zavartalan működését. Még az elmúlt évben az üzemi zavarok elhárítása körül nagy segítségére volt az a körülmény,, hogy a törvényhatósági bizottság engedélye alapján a vármegye más alapjaiból időnkint kölcsönöket lehetett nyújtani, azonban a más alapok is már ki vannak merítve, sőt az útalapból felvett kölcsön visszafizetését a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur el is rendelte, a minek a következtében a közkórház üzemi alapja állandó pénzhiányban van. Miután egyelőre nincsen kilátás arra, hogy a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Miniszter Ur, kinél a hátralékos ápolási dijak utalványozása számtalan esetben sürgetve volt, — a múlt évi hátralékot rövid időn belül kiutalhassa, viszont a magánosok ápolási dijainak behajtására sem lehet hamarosan számítani, mert sok esetben évekig tart annak köz- igazgatási utón való megállapítása, hogy az ápolt, vagy annak valamelyik hozzátartozója, avagy az Országos Betegápolási alap tartozik-e az ápolási dijakat megfizetni, a közkórház üzemének zavartalan biztosítása érdekében egyetlen kibontakozási lehetőség az lenne, ha Vasvármegye törvényhatósága, mint a közkórházi -alap kezelője, az üzem alap részére 300.000 pengő kölcsönt felvenne. A vármegye közönségére e kölcsön semmi külön terhet nem jelentene, miért a közkórházi üzem alapja a kölcsönt és kamatait a takarékosság legnagyobb fokú keresztül vitelével és az igy nyert és eddig nélkülözött forgó tőke birtokában nehány év alatt vissza tudja fizetni. Amidőn a közkórház üzemi alapja javára fennálló követelések a javuló gazdasági viszony mellett úgy az Országos Betegápolási alaptól, mint a magánosoktól gyorsabb menetben folynak be, akkor e forgó tőke szükségessége különben is feleslegessé válik. Éppen azért a törvényhatósági kisgyülés elhatározása alapján azt a javaslatot teszi, hogy a törvényhatósági bizottság a kórházi üzem zavartalan vitele, úgyszintén az üzem tartozásainak kiegyenlítése céljából 300.000 pengő kölcsön felvételét határozza el s a kölcsíön lebonyolítására, részére adjon felhatalmazást. Elnöklő főispán, — miután a határozat meghozatalához az 1929. évi XXX. te. 28. S3. 12. bekezdése szerint névszerinti szavazás szükséges, a névszerinti szavazást elrendeli. Az alispáni javaslat mellett igennel szavaztak: Dr. Boda János, Herbst Géza, Náray-Szabó László, Jándy Bernardin, Bezerédj István, Bezerédj Dénes. Hochholczer Ödön, Arz Roderik, Eőry Vilmos, dr. Pető Ernő, szentmártoni Radó Lajos, Tuboly Lajos, Jánossy Gábor, dr. Tornyos György, Steiner Miklós, dr. Boros Imre, Fülöp József, Vidos József, Horváth Gyula, Kiss József plébános, Huszár Kálmán. Nemmel nem szavazott senki. véghatározat. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a névszerinti szavazás eredményeképen a Vasvármegye és Szombathely megyei város közkórháza üzemi alapjának zavartalan továbbvitele érdekében az üzemi alap terhére 300.000 pengő kölcsön felvételét egyhangúlag elhatározza s a kölcsön lebonyolításával a vármegye Alispánját bízza meg, kit is utasít, hogy, a kölcsön mikénti törlesztéséről a törvényhatósági közgyűlésnek tegyen jelentést. ' Jelen véghatározatnak jóváhagyás céljából a m. kir. Belügyminiszter úrhoz leendő felterjesztését elrendeli. Mely véghatározatot Vasvármegye Hivatalos Lapjában közzétenni rendeli azzal, hogy az a közzétételt követő 8-ik napon kihirdetettnek tekintendő, mely kihirdetéstől számított 15 nap alatt ellene a vármegye Alispánjához beadandó s a m. kir. Belügyminiszter úrhoz cimzendő felebbezésnek van helye. Miről a m. kir. Belügyminiszter urat felterjesz- tésileg, továbbá a vármegye Alispánját és a Vármegyei Hivatalos Lap szerkesztőjét értesíti. (P. H.) Jegyezte és kiadta: Dr. Márton László sk., várm. tb. főjegyző.
