Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-08-28 / 37. szám
— 2)2 — annyi búzát vagy rozsot, hogy abból a haszonbér is kitelik, vagy nem. Az első esetben, vagyis ha a haszonbérlő a saját termésű búzájából, vagy rozsából fizeti a haszonbért, a haszonbérbeadó a haszonbér fejében átvett búza vagy rozs után köteles métermázsánkét eg y-e g y 3 pengős ga'bonajegy-sizelvénylt a haszonbérlőnek átadni, hacsak a felek máskép meg nem egyeznek. A haszonbérbeadó a szelvény átadását arra az időre halaszthatja, amikor a haszonbér fejében kapott búzát vagy rozsot eladja; a haszonbérlő erre a célra haladékot köteles adni, de ez a haladék nem lehet több mint egy félév, hacsak a haszonbérlő önként még több haladékot nem ad. Hacsak máskép nem egyeznek meg, ilyen halasztás esetében a haszonbérlő a haszonbérből annyi búzát vagy rozsot visszatarthat, amennyi a neki járó szelvények értékének megfelel. A másik esetben, vagyis, ha a haszonbérlő vagy semmi búzát és rozsot nem termel, vagy nem termel annyit, hogy abból háztartási és gazdasága szükségletének fedezésén felül még a haszonbér fizetésére is telnék, úgy, hogy a búzát vagy rozsot amit haszonbérbe fizet, gabona j e é á y e 1 együtxt vennie kell, akkor a haszonbérbeadójától kívánhatja, hogy a gabonajegyre fordított költségből egy méltányos részt magára vállaljon. Ha a haszonbérbeadó ebbe nem egyezik bele, a haszonbérlő búza vagy rozs helyett annak a helyi piaci árát készpénzben fizetheti a haszonbérbeadójának, Végül, ha a haszonbér nem természetben, hanem a búzának vagy rozsnak tőzsdei vagy piaci ára szerint igazodó pénzösszegben jár, a haszonbért úgy kell fizetni, mintha gabonajegy egyáltalában nem is volna. 9. Mire használhatja lel a termelő a gabonajegy- szelvényt? A termelő a tulajdonába került gabonajegy- szelvényeket a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) előirt állami, vármegyei és községi (városi) köztartozásának (adóinak stb.) kiegyenlítésére használhatja fel. 10. Milyen esetben lehet gabonajegy-szelvényt készpénzre beváltani? A gabonajegy-szelvényt a termelő készpénzre akkor válthatja be, ha a folyó évre a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) előirt köztartozásait (adóit stb.) és az esetleges hátralékait kiegyenlítette. 11. El szabad-e adni a gabonajegy-szelvényeket? A tér mié lő a kapott gabonajegy-szel- vényeket másnak el nem adhatja, sem egyéb formában át nem ruházhatja. 12. Mi történik azzal, aki a gabonajegy-törvény rendelkezéseit megszegi? A törvény rendelkezéseinek megszegését vagy kijátszását a törvény bünteti Ennélfogva azt, aki a törvény rendelkezéseivel ellentétben a gabonajegy- szelvényeket a termelőnek nem adja át, fel lehet jelenteni. A termelő ezenkívül a bíróság utján kérheti a szelvényeknek részére való á fára á s á t. 13. Mikép védi me a törvény a gazdát, aki a termését még betakarítás előtt eladta? A törvény azt rendeli, hogy ha a termény piaci ára a termény átadásának idejében magasabb, mint a kikötött ár, az eladó követelheti, hogy a vevő a vételárat megfelelően emelje fel; ha a vevő erre nem hajlandó, az eladó gazda csak annyi terményt köteles átadni, amennyi a kialkudott vételár összegnek, az átadáskori piaci ár szerint számítva megfelel, amihez a vevő legfeljebb még a vételár előlegnek a szokásos kamatját számíthatja hozzá. Ha vita támad a felek között, a járásbírósághoz kell fordulníok, hogy az a vételárat, vagy azt a terménymeny- nyiséget megállapítsa, amit az eladó gazda a vevőnek átadni köteles. Szombathely, 1930. évi augusztus hó 22-én. Dr. Horváth Kálmán s. k. alispán. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat. M. kir. Belügyminiszter, a 257673—1929. számú kiadványról. Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék alispánjának, Balassagyarmat. A berceli izr. hitközség kérelmére további megfelelő intézkedés végett értesitem Alispán urat, hogy a hitközség részére 252512—Í929. sz. a. kiadott adománygyűjtési engedélyt hatályon kívül helyezem és megengedem, hogy a berceli izr. hitközség imaházának tatarozásához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1929 évi október hó 15. napjátóól számított hat havi időtartamon át egy gyüjtőkönyvével Borsod, Gömör és Kishont, Nógrád és Hont k. e. e. és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék területén pénzbeli adományokat gyüjthessen. A gyüjtőkönyvet sorszámozni, lapszámozni kell és át kell fűzni. Első oldalán fel kell tüntetni az adománygyűjtés célját, meg kell jelölni azt is, hogy a gyűjtés jelen rende- letem alapján történik. A gyüjtőkönyvet a berceli izr. hitközség elnökének sajátkezüleg alá kell írnia és a hitközség pecsétjével el kell látni. Az igy elkészített gyüjtőkönyvet Alispán urnák hivatali pecsétjével való ellátás végett be kell mutatni. A gyűjtéssel csak olyan egyén bizható meg, akinek ehhez a foglalkoztatásához az elsőfokú rendőrhatóság hozzájárult. Ezt a hozzájárulst az engedélyes által a gyűjtő részére adott és a gyűjtésre feljogosító meghatalmazáson kell a rendőrhatóságnak igazolnia. — A gyűjtők a helyi gyűjtés megkezdése előtt a 6189—1923. B. M. ein. számú rendelet 10. §-a értelmében köteles eljárni. Be kell tehát jelenteni a gyűjtés megkezdését az elsőfokú közigazgatási és rendőri hatóságoknál (Budapesten a m. kir. állami rendőrség főkapitányánál, továbbá vidéken a községi (kör) jegyzőnél is. A gyűjtés befejezését s eredményét a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter urnák és Alispán urnák be kell jelenteni. A befolyt pénzadományokat az engedélyes által szabadon választott, de Alispán urnák előzetesen bejelentendő pénzintézetnél a berceli izr. hitközség egyéb vagyonától elkülönítve, folyószámlán kell kezelni. Küllőn
