Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-04-03 / 16. szám

146 — Másolat Magy. kir. Népjóléti és Munkaügyi Mi­niszter. 57.718/1930. II. szám. Vasvármegye Alispán­jának Szombathely. — Utalással folyó évi január hó 28-án kell 1968/1930. számú felterjesztésére tudomás és további megfelelő eljárás végeit értesítem alispán Urat, hogy a vezetésein alatt álló minisztérium hiva­talos lapjában a »Népegészségügy 1929. évi decem­ber hó 15-én megjelent 21. számában közzétett 72.818/1929. N. M. M. számú rendel elem szerint a 250. grammos csomagol/ásu dr. Wander-íéle Ovo- maltin <-l a nyilvános betegápolási és gyermekgondo­zási pótadó terhére rendelhetőnék nyilvániloilam és pedig nem csupán a székesfőváros területére, hanem az egész ország területére vonatkozóan. Ebből kö­vetkezik. hogy a fen thivatkozott rendetetem termé­szetesen a vármegyékre is kiterjed. Budapest, 1930 évi március hó 12-én. A miniszter rendeletéből: dr. Rétfalvi Gyula sk.. miniszteri tanácsos. A kiadmány hiteléül: aláírás olvashatatlan, s. hív. igazgató. (P. 7192/1930 szám. Tárgy: (hmnaüinnak betegápolást alap terhére 250 gr. adagolásban való rendelésének engedélyezése. Valamennyi járási főszolgabíró,városi polgármester* és vármegyei tiszti főorvos Urnák (Külön is kiadatott). A járása, illetve hatósága területén levő összes orvosokkal leendő közlés végett kiadom. Szombathely, 1930. rnárc. 28. Dr. Horváth Kálmán sk., alispán. Másolat. A m. kir. Kereskedelemügyi Miniszternek 1930. évi 125.887/XI. számú rendelete a husárusitásra nem jogosított személyek alkalomszerű husárusitása tárgyában 101.664/1927. K. M. szám alatl kiadott rendelet módosításáról. Valamennyi vármegyei és vá­rosi törvényhatóságnak. Hivatali elődöm a husárusi- fcásra nem jogosított személyek alkalomszerű hus- árusilásr tárgyában 1927. -évi október hó 11-én 101.661. szám alatt kiadóit rendeletével olyképen rendelke­zett. hogy a mészáros vagy hentesipar üzésére nem jogosított személyek (gazdák, állattartók stb.) pia­cokon, heti vásárokon és egyéb helyeken húst ki­zárólag csak azokban az esetekben árusíthatnak, ha az árusítás nem iparszerideg, hanem alkalmilag esz­közölt vágások kapcsán történik. A rendelet máso­dik bekezdésének 1—1 pontjaiban egyszersmind rész­letesen szabályozza, hogy mely esetekben kell a vágási alkalmilag eszközöltnek tekinteni. A rendelet második bekezdésének 2. pontjában foglalt rendel­kezésnek megváltoztatása válván szükségessé, az em­lített pontnak szövegéi a következőképen állapítom meg: »2: azok az esetek, amikor a gazda vagy más állattartó késre érett és veszteség nélkül tovább nem tartható állatját azért vágja le. mert azt helyben vagy a környéken élő állapotban vagy egyáltalán nem tudja értékesíteni, vagy csak olyan áron értékesítheti, amely a forgalmi ár alatl van.« Ugyancsak megénged- beti a helyi hatóság a termelőknek a saját'maguk ál­tal nevelt vagy hizlalt állatok darusításra vp.16 levágá­sát, ha a helybeli kicsinyben! elaádsi árak és az élő állatoknak eladása révén elérhető árak között olyan szembeötlő különbség van, ami a fogyasztó közönség szempontjából is kívánatossá teszi a termelők árui­nak a fogyasztókhoz való közvetlen juttatását. A rendelkezés ért^Jmélíen tehát a gazdák vagy más állatkrlók késre éreti és veszteség nélkül tovább nem té ri ható állatjaikat az említett pontban foglalt leltél neu fennforgása esetében levághatják és az állatok busát piacokon, hetivásárokon és egyéb he­lyeken árusíthatják és pedig még abban az esetben is. amennyiben ragadós betegség miatt forgalmi kor­látozás elrendelve nincsen és így az állatokat érté­ke sites végett máshová is elszállíthatnák. A rendelet azon kifejezése alatt, hogy a - levágott állatok húsá­nak mindenült nemcsak a hús, hanem annak bár­mely része, elsősorban pedig a fehéráru is értendő. Je­len rendel elem a kihirdetését követő nyolcadik na­pon lép életbe. Felhívom a Törvényhatóságot, hogy rendele temet 1 egye közhírré és tudomásul vétel és alkalmazkodás végett közölje a hatósága területén működő iparhatóságokkal. Budapest. 1930. évi már­cius hó 11-én. A miniszter helyett: Kát lay sk.. (állam­titkár 2 • 6986/1930. szám. Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) Hivatkozással 1927. november hó 3-án Kiadott 20338/1927 szánni itteni rendeletre fenti kereskede­lemügyi miniszteri leiratot tudomásul és alkalmazko­dás végett közlöm. Szombathely, 1930. március 22. Alispán rendeletéből: Dr. Márton László sk., vm. tb. főjegyző. Másolat. Szombathelyi Kereskedők Társulata. 25—1930. szám. Méltóságos Alispán Ur! Szombathely város és Vasvármegye járásbeli kereskedői állandóan azt panaszolják, hogy budapesti és külföldi cégek meg­bízottai a közvetlen fogyasztókat keresik fel és a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV. te. tiltó intézkedései ellenére megrendeléseket vesznek fel. Ez az eljárás nemcsak kereskedőinknek okoz mérhe­tetlen károkat, hanem a fogyasztók érdekeit is sérti, mert hiszen az ellenőrizhetetlen minőségű és értékű áruknak főleg hitelben való eladásával a fogyasztó­kat vásárló erejüket meghaladó vételekbe erőszakol­ják bele, a minek azután kíméletlen peres behajtás szokott a folyománya ienni. Ma, a mikor éppen Szom­bathely szerencsétlen határvárosi jellege folytán el­vesztette vevő közönségének igen nagy részét, úgy közgazdasági, mint várospolitikai szempontból is kü­lönös fontossággal bir az, hogy kereskedőink vevő­köre ne csorbuljon, mert hiszen csak a megfelelő for­galom mellett tarthatók fenn üzleteik, ennek hiányá­ban azonban ezek az amúgy is szomorú sorban levő adóalanyok elsorvadnak, megszűnnek. A városi pol­gárság ilyetén elvesztését minden eszközzel meg kell akadályozni és ennek egyik módja a kereskedők ve­vőinek elvitelét célzó idegen invázió erélyes megaka­dályozása és megszüntetése. Azzal a tiszteletteljes ké­relemmel fordulunk Méltóságodhoz, kegyeskedjék Vas­vármegye összes járási főszolgabiráihoz olyan tar­talmú felhívást intézni, hogy az 1900. évi XXV. te.

Next

/
Thumbnails
Contents