Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-03-06 / 12. szám

A szabályrendelet a ni. kir. Belügyminiszter Ur által történt jóváhagyás után lép életbe és ugyan­akkor a vármegyei díjnokok szolgálati viszonyainak és illetményeinek rendezéséről szóló 1250 1013. sz. Vármegyei Szabályrendelet rendelkezései hatályukat vesztik. Mely véghalározal Vasvármegye Hivatalos Lap­jában közzéteendő azzal, hogy az a közhírré tételt követő 8-ik napon kihirdetettnek tekintendő, amely kihirdetéstől számitól! 15 napon belül ellene a vár­megye alispánjánál benyújtandó s a m. kir. Belügy­miniszter Úrhoz cimzendő felebbezésnek van helye. A felebbezési határidő lejárta után ezen sza­bályrendelet kormányhatósági jóváhagyás céljából a m. kir. Belügyminiszter úrhoz terjesztendő fel. Miről a vármegye alispánja és Vasvármegye Hi­vatalos Lapja szerkesztője értesiltetnek Jegyezte és kiadta: (P. H.) Vidos Árpád sk., vm. főjegyző. 14. §. Másolat. Kivonat. Vasvármegye törvényhatósági bi­zottságának Szombathelyen, 1929. május 21-én és foly­tatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyző­könyvéből. 9194. ai. 300. kgy. 1929. szám. Tárgy: A vármegye alispánja jelenti, hogy a vármegye területén az 1907: XLVI. t. c. alapján létesített mezőgazdasági munkásházak tulajdonjogának telekkönyvileg az egyes vevők nevére leendő átíratása időszerűvé vált, mert az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szó­ló 1928: XII. t. c. rendelkezései értelmében az a pénz­intézet, amely a munkásházak felépítése céljából an­nak idején a vármegyének kölcsönt nyújtott és ezt a kölcsönt a vármegye felértékelés nélkül visszafizette, most már nem léphet fel felértékelési igénnyel a vár­megyével szemben és ekként a vármegyének sem lehet oka és jogalapja arra, hogy a munkásházak vevőivel szemben a ház vételárát illetőleg felértékelési igény­nyel lépjen fel. A vármegye alispánja a fentiek alapján kér a törvényhatósági bizottságtól felhatalmazást arra, hogy megtehesse a szükséges intézkedéseket, hogy mindazon munkásházvevök, akik a ház vételárát és tüz- biztositási dijait teljesen kifizették, a ház tulajdonjogát telekkönyvileg a saját nevükre irathassák. Véghatá­rozat. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a vár­megye alispánjának a kért felhatalmazást megadja. Erről a vármegye alispánját az összes iratok kapcsán értesíti. Jegyezte és kiadta: Dr. Takáts Elemér s. k., tb. vm. főjegyző. (P. H.) 22584 -1929. szám. Vasvármegye törvényhatósági bizottságának fenti véghatározatát a vármegye hivatalos lapjának I. ro­vata alatt pótlólag közzéteszem. A véghatározatot a közzétételtől számított 8-ik na­pon kihirdetettnek kell tekinteni és a kihirdetéstől számított 15 napon belül ellene nálam benyújtandó és a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz cimzendő felebbezésnek van helye. Szombathely, 1930. február 19. Dr. Horváth Káhuán sk., alispán. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat. A magyar kir. kereskedelemügyi minisz­ternek 1930. évi 153.630 1929. XI. sz. rendelete a malomiparban az ipari munka vasárnapi és Szent Ist­ván napi szünetelésének újból szabályozása tárgyá­ban. A malomiparban a vasárnapi és Szent István napi munkaszünet újból való szabályozása válván szüksé­gessé, az 1891: XIII. t. c. 3. §-ában nyert felhatal­mazás alapján a belügyi és földmivelésügyi miniszte­rekkel egyetértőén a következőket rendelem: A mal­mokban a munkának az év minden vasárnapján reggel hat órától hétfőn reggel 6 óráig, továbbá Szent István napján reggel hat órától augusztus hó 21-én reggel hat óráig szünetelni kell. Amennyiben Szent István napját közvetlenül vasárnap előzi meg, vagy követi, a mal­mokban a munkának az első munkaszüneti nap reggel hat órájától a második munkaszüneti napot közvetle­nül követő-köznap reggel hat órájáig kell szünetelnie. A munkaszünet ideje alatt is végezhetők azonban az üzlethelyiségek és berendezések tisztántartásához és helyreállításához, a javítást is ideértve, szükséges mun­kák, tehát az olyan tisztántartási és helyreállítási mun­kák, amelyek köznapokon üzem közben nem foganato­síthatók. Az ipari munka vasárnapi és Szent István napi szünetelésének szabályozása tárgyában 1921. évi november hó 18-án 94.537 K. M. szám alatt kiadott rendelet 22. §-ának 12. pontja hatályát veszti. Jelen rendeletem a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1930. évi január hó 16-án. A mi­niszter helyett: Kállay s. k., államtitkár. 2692—1930. szám. Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester urnák, mint I. fokú iparhatóságnak. (Külön is kiadatott.) Fenti miniszteri leiratot tudomásul vétel, s kihirde­tés végett közlöm. Szombathely, 1930. február 4. Alispán rendeletéből: Dr. iMárlon I.ászló sk., vm. tb. főjegyző. Másolat. A sokoróaljai járás főszolgabirájától. 2768—1930. 4 1930. nyt. sz. Gazdasági Munkástobor­zási Engedély. — A 75.000—1926. F. M. rendelet alap­ján engedélyt adok, hogy Szakáll István karátföldi (Vasm.) lakos, Zala és Vasvármegye területén a f. év első felében, König Ignác és Lajos ferencházai (Győr vm. Mórichida község) gazdasága részére 60 munkást két hónapi időtartamra, huszonnyolc munkást 6 hónapi időtartamra, vagyis 1930. április 29-től junius 29-ig, ill. november hó 1-ig terjedő időre, a tavaszi, nyári és őszi munkák elvégzésére — toborozhasson. Nevezett toborzó gazda működésének megkezdése előtt köteles a községi elöljáróságoknál jelentkezni és ezen enge­délyt felmutatni. Tét, 1930. február 6-án. A másolat hiteléül: Aláírás olvashatatlan, tb. főszolgabíró. (P. H.)

Next

/
Thumbnails
Contents