Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-07-11 / 28. szám
237 — olyan állat után, mely a féléves kort már meghaladta, ki kell az illetéket 60 fillérre egészíteni. (3) Ha félévesnél fiatalabb malacról, illetve a 2 évesnél fiatalabb szarvasmarháról, bivalyról vagy lóról kiállított marhalevélen az állatbirtokos tulajdonjoga a marhalevél hátlapjára vezetett nyilatkozattal van igazolva és az állatbirtokos az ilyen marhalevélre jegyzett állatot akkor, amidőn az a féléves, illetőleg a 2 éves kort már meghaladta, tulajdonjogilag átruházni (eladni, cserébe adni, elajándékozni stb.), vagy pedig állatvásárra, állatkiállításra, állatdíjazásra hajtani vagy szállítani kívánja, úgy — tekintettel a 11. §. (2) és (3) bekezdéseiben foglalt szabályokra, — ia forgalomba hozni kívánt állatra új, sertéseknél 60, szarvasmarháknál, bivalyoknál és lovaknál 1 pengő benyomott bélyeggel ellátott űrlapon kiállított marhalevelet kell váltani. Az új marhalevél kiállítása alkalmával a félévesnél fiatalabb sertésről, illetve 2 évesnél fiatalabb szarvasmarháról, bivalyról vagy lóról szóló alapmarhalevelet be kell vonni és azzal a továbbiakban a 26. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az alapmarhalevelen lerótt illetéket az új marhalevél kiváltásakor nem kell a (4) bekezdésben foglaltak szerint kiegészíteni. (4) Ha az új marhalevél egynél több, félévesnél idősebb vagy hízott sertésről szól, úgy a darabonkénti 60 f illetéket a 2. §. (4) bekezdés szerint kell leróni. , 23. §. (1) A 2. §. (3) bekezdésében említett illetéket kell leróni a külföldről behozott állatok külföldön kiállított marhalevelei után is. A külföldi marhalevelet az állat tulajdonosa az állat behozatalától számított 15 napon belül a lakásra vagy tartózkodási helye, illetve az állat tartási helye szerint illetékes marhalevélkezelőnek bemutatni köteles. Az illeték fejében bélyeget kell a külföldi marhalevélre felragasztani és a bemutatás keltével keresztül írni. Az illetéklerovási kötelezettség az itt megállapított határidő előtt is beáll, ha a marhalevelet még ennek a határnapnak letelte előtt használni kívánják. (2) Külföldi marhalevéllel hajtható (szállítható) az állat közvetlenül az országhatár átlépése után egyenes útvonalban belföldi rendeltetési helyére. Ezen rendeltetési helyen az állat az illetéklerovást tanúsító záradékkal ellátott külföldi marhalevél alapján (tehát belföldi marhalevél váltása nélkül) levágható. (3) Az előző pontban megállapított kivételtől eltekintve a külföldi marhalevél csupán az állat származásának és jogos úton történt szerzésének igazolására szolgálhat, arra tulajdonátruházási nyilatkozatot vezetni, a rajta levő (külföldi) állategészségügyi bizonyítványt megújítani, vagy azt újból irányítani nem szabad. (4) Aki tehát a külföldről behozott állatot — a jelen rendelet 11. §-ának (1) bekezdés 1—4. pontjaiban felsorolt esetekben — marhalevélköteles forgalomba hozni kívánja, köteles arra előbb szabályszerű belföldi marhalevelet váltani és ezen célból az illetéklerovást tanúsító záradékkal már ellátott külföldi marhalevelet az illetékes marhalevélkezelőnek beszolgáltatni. A marhalevélkezelő a külföldi marhalevelet bevonja és annak alapján szabályszerű belföldi marhalevelet állít ki, ennek első rovatába azonban tulajdonos gyanánt csakis annak nevét jegyezheti be, aki az állatot külföldről tényleg behozta, illetve, akinek címére a külföldről küldött állat érkezett. Tulajdonátruházás esetén a szerző (vevő stb.) nevére kiállítandó tulajdonátruházási nyilatkozat ezen új (belföldi) marhalevél hátulsó oldalára vezetendő. A külföldi marhalevél alapján kiállított belföldi marhalevél 6-ik rovatában az állat külföldi származása a jelen rendelet 18. §-ának (9) bekezdés 1) és m) pontjában előírt módon mindig feltüntetendő. (5) Ha a külföldi marhalevél több állatról szól, az új (belföldi) marhalevél pedig1 csak ezen állatok egy részéről állíttatik ki (vagyis ha a külföldi marhalevélen foglalt állatoknak csak egy része adatik el, hajtatik, vagy szállíttatik el, illetve vágatik le), úgy az új (belföldi) marhalevélre jegyzett (vagyis az eladott, elhajtott vagy elszállított, illetve levágott) állatok száma a külföldi marhalevélről lejegyzendő és az ilyen módon kezelt külföldi marhalevél a félnek visszaadandó, ki is azt a megmaradt állatokra vonatkozó tulajdonjogának igazolására magánál tartja. (6) A lejegyzési záradék a következőképen állítandó ki, pl.: „325. jegyzőkönyvi szám. A jelen marhalevélen leírt állatok közül eladás (elhajtás, elszállítás, levágás) okából lejegyeztetik 5 darab fehér kos. Az eladott (elhajtott, elszállított) öt darab állatra belföldi marhalevél állíttatott ki 532. szám alatt. Paks, 1930. március 14. (P. H.) NagySándor, marhalevélkezelő.“ (7) Ha a külföldi marhalevélen foglalt több állat egy része elhullott, hatósági rendeletre leöletett vagy pedig magánfogyasztásra húsvizsgáló közreműködése nélkül levágatott, úgy a lejegyzés a 21. §-ban foglalt szabályok szerint történik. (8) Az 1888. évi VII. t.-c. végrehajtása iránt 40.000/1888. szám alatt kiadott rendelet 3. §-a értelmében a külföldről szabályszerű m. kir. belépő állomási, illetve határszéli m. kir. állatorvosi vizsgálat alapján az ország területére behozott állatok marhaleveleit az eljáró határszéli m. kir. állatorvos a beléptetés alkalmával a következő záradékkal: „Szabályszerű eljárás után a bevitel (átvitel) megengedtetett“ ellátni, ezt a záradékot keltezni, aláírni és hivatalos pecsétjével ellátni tar-
