Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-07-11 / 28. szám
Vasvármegye Hivatalos Lapja. Főis ivatal vatalból üányozva XXVII. évfolyam. Szombathely, 1929 július 11. Csonka Magyarország nem országi Egész Magyarország mennyország! 28. szám. Előfizetési ár: Egész évre 16 pengő Hivatalos hirdetések „Vasvármegye Hivatalos Lapja“ szerkesztőségéhez (Vármegyeház) küldendők. Hirdetési díjak: Szavankint 4 fillér, legkisebb hirdetési díj 32 fillér. Megjelenik minden csütörtökön. VASVAR«« HIVATALOS LAPJA Szerkesztő: VIDOS ÁRPÁD várm. főjegyző. Helyettes szerkesztő: DOSLA VILMOS várm. irodaigazgató. I!. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. Szám: 163.789/1929. VII. — Tárgy: Keller Imre. A hideg szemmel nézett „antiszemitizmus“ című külföldi sajtótermék terjesztésének eltiltása. — Valamennyi csendőrkerületi parancsnokságnak, a székesfővárosi állami rendőrség főkapitánvának és a révfőkapitánynak. Megfelelő eljárás végett közlöm, hogy a Rimaszombatban a Lévai nyomdában előállított „A hideg szemmel nézett antiszemitizmus“ című sajtótermék terjesztése az 1914. évi XIV. t.-c. 10. §-a 3. bekezdése alapján eltiltatván a kereskedelemügyi miniszter úr e sajtótermék postai szállítási jogát is megvonta. E sajtótermék bárhol található példányai elkobzandók és terjesztői ellen eljárás indítandó. Budapest, 1929. évi május hó 1-én. A miniszter rendeletéből Isse- kutz Aurél sk., helyettes államtitkár. 11580/1929. szám. Valamennyi járási főszolgabíró úrnak! (Külön is kiadatott.) Magfelelő eljárásra kiadom. Szombathely, 1929 június 9. Dr. Horváth Kálmán sk., alispán. Másolat. A m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 39.136/1929. N. M. M. számú körrendeleté a kiütéses tífusz ellen való védekezés tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. — A hozzám érkezett hivatalos jelentésekből megállapítottam, hogy az utóbbi hónapokban több helyen — eddig csak elszórtan — kiütéses tifuszmegbetegedések fordultak elő. Ebből arra kell következtetni, hogy az említett betegség fertőző csírái az ország egyes részeiben ma is megvannak, illetőleg, hogy a bajt valószínűleg most is eltetvesedett kóborcigányok hurcolták be az országba, mert kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a kiütéses tífuszt tisztátalan embereken — nálunk különösen cigányokon — élősködő ruhatetvek viszik át egyik emberről a másikra. Ez alkalomból szükségesnek tartom újból rámutatni a kiütéses tífusz elleni védekezés, továbbá az emberen élősködő rovarok (tetvek) irtása, valamint a baj terjesztése szempontjából különösen veszélyes kóborcigányokkal szemben foganatosítandó rendszabályok tárgyában ismételten kiadott rendeletekben — nevezetesen a 203.700/1914. B. M. sz. (Belügyi Közlöny 1915. évf. 11. old.), a 37.880/1915. B. M. (Belügyi Közlöny 1915. évf. 522. old), a 149.446/1917. B. M. sz. (Belügyi Közlöny 1918. évf. 24. old.), a 257.000/1928. B. M. sz. (Belügyi Közlöny 1928. évf. 677. old.) és a 47083/1924. N. M. M. sz. (Belügyi Közlöny 1924. évf. 399. old.) körrendeletekben foglaltakra és különösen arra a fontos tapasztalatra, hogy az első esetek felismerése és az óvóintézkedések (ismételt tetvetlenítés és fertőtlenítés, a beteg elkülönítése, az érintkezettek megfigyelése stb.) sürgős foganatosítása mellett a kiütéses tífusznak járvánnyá elfajulása könnyen megakadályozható, ellenben ha az óvintézkedéseket idejében kellő gonddal végre nem hajtják, a betegség terjedésére bő alkalom nyilik Ezért felhívom alispán (polgármester) urat, utasítsa a törvényhatósága területén működő összes orvosokat, hogy minden lázzal és kiütéssel megbetegedett egyénnél a kiütéses tífusz fennforgásának lehetőségére is figye-
