Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)

1929-06-20 / 25. szám

— 202 az útkaparó azon feltétel mellett, hogy szolgálatából való azonnali elbocsájtás terhe alatt teendői­nek pontosan és lelkiismeretesen megfelelni tartozik. 3. §. Az útkaparókat az 1890. I. t.-c. 20. §-a alapján az alispán fogadja fel és bocsátja el, azon­ban az államépítészeti hivatal főnökének jogában áll azon útkaparót, ki szolgálatában engedetlen­séget, hanyagságot, vagy megbízhatatlanságot tanúsít, állásától felfüggeszteni, fizetését betiltani, mely esetben eljárásáról az alispánnak tesz jelentést, ki a további teendőkben eljár. 4. §. Az útkaparók ellen az államépítészeti hivatal főnöke ugyanolyan rendbírságot alkalmazhat, amilyeneket a kereskedelemügyi miniszter az állami útkaparókra nézve mindenkor előír. A kisza­bott bírságok a vármegyei tiszti nyugdíjalapnak jövedelmei. 5. §. Az útkaparók mindenkor olyan havibérben és lakásbérben részesülnek, aminők az állami útkaparók részére megállapított illetmények. 6. §. A vármegyei nyugdíj és a megyei nyugdíjintézet szabályzatainak a megyei szolgákra vo­natkozó része az útkaparókra is érvényes, azon különbséggel, hogy az útkaparók bérükből a nvug- díjintézet javára a fizetésük 1 százalékát hozzá j árulásképen fizetni tartoznak. 7. §. Az útkaparók nyugdíjképessége csakis azl892. évi január hó 1-től fogva számíttatik. Azon régebbi útkaparók, kik ily minőségben ezen időpontot megelőzőleg' legalább 10 évet szolgáltak és a szolgálatban munkaképtelenné válnak, a vármegyei tiszti nyugdíjalap terhére kegydíjban részesít- tetnek. \ i 8. §. Az útkaparók részére átmeneti időszakra legfeljebb havi 50 pengő kegydíjat állapíthat meg a tiszti nyugdíjválasztmány javaslatára a törvényhatósági bizottság. 9. §. Ha az útkaparót szolgálata teljesítése közben az 1927. XXI. t.-c. szerint üzeminek tekintendő baleset éri, neki, illetve az idézett t.-c. szerint igényjogosult hozzátartozójának a balesetet szenve­dett alkalmazásának idejére, az ideiglenes vagy végleges jellegre való tekintet nélkül, a nyugdíj­alappal szemben az 1927. XXI. t.-c.ben megállapított kártalanításnak megfelelő nyugellátásra van igénye. Betegség esetére pedig illetményei 6 hónapon át kiszolgáltatandók. 10. §. Az útkaparó közvetlenül az illetékes útbiztos alá van rendelve, kinek utasításait, rendele­téit mindenkor pontosan és ellenszegülés nélkül teljesíteni tartozik. 11. §. Az útkaparó a neki kijelölendő községben tartozik lakni, s lakhelyét felsőbb engedély nél­kül nem változtathatja meg. Az útkaparó vonalszakaszát és lakhelyét az államépítészeti hivatalfő­nök javaslatára az alispán állapítj meg. H a szolgálat érdeke úgy kívánja, az államépítészeti hivatal főnöke az útkaparókat szaka­szaikról lerendelve ideiglenesen másutt is alkalmazhatja, pl. árvízveszedelem esetén, továbbá házi­lagosan teljesítendő munkák kivitelénél, mint kavicstermelésnél, rostálásnál, műtárgyépítésnél stb. A szakaszaikról ily módon lerendelt útkaparók ugyanolyan élelmezési pótdíjazásban része- sítendők, mint aminőket a kereskedelemügyi miniszter az állami útkaparókra a változott viszonyok­nak megfelelően mindenkor előír. Semmiféle pótdíjazás azonban nem jár abban az esetben, ha a útkaparó a beteg vagy sza­badságolt szomszédos útkaparót helyettesíti, mely helyettesítés 15 napnál tovább nem tarthat, 15 napon túl napszámos fogadható fel. 12. §. Az útkaparó a reá bízott szerszámokat gondosan megőrizni tartozik, szigorúan tilos azo­kat magán vagy idegen célokra használni, vagy bárkinek kölcsönözni. Az elromlott szerszámokra az illető útbiztost azonnal figyelmeztetni s azokat neki átadni köteles.

Next

/
Thumbnails
Contents