Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)

1929-04-18 / 16. szám

— 118 8168 1929. szám. Határidő: Június 30. Tárgy: A melegebb időszak beálltával teendő közegészségügyi intézkedések. Valamennyi járási főszolgabíró, városi polgármester, a vármegyei tiszti főorvos, járási, városi tiszti, városi kerületi, községi és körorvos, községi és körjegyző úrnak, valamint a községi elöljáróságoknak. (Főszolgabíró és polgármester uraknak külön is kiadatott.) A melegebb időszak beálltával bizonyos fertőző betegségek rendszerint nagyobb számban mutatkoznak, miért is ennek megakadályozása céljából felhívom főszolgabíró és polgármester ura­kat, miszerint a m. kir. belügyminiszter úrnak a köztisztaság fenntartása tárgyában kiadott 76796/ IX. a. 1918. évi körrendeletében foglaltakat (Belügyi Közlöny 1918. évfolyam 28. sz. 703. oldal) egész terjedelmében hajtsák végre, e tárgyban a községi elöljárókat megfelelően utasítsák és a hatósági és körorvosokat az ellenőrzésre kötelezzék. Ugyanezzel kapcsolatban intézkedjenek, hogy az 1000 lakossal vagy többel bíró községek­ben a járványkórház késenlétbe helyeztessék, a kisebb községekben pedig a kórszobák biztosítva legyenek. A járványkórházak, kórszobák, a kijelölt ápolók járásonként összeirandók s annak egy pél­dánya főszolgabíró és polgármester urak hivatalánál megőrzendő, 1 példánya pedig főszolgabíró és polgármester urak által hozzám fenti határidőre beterjesztendő. Hullaszálíltó kocsi, hordágy beszerzéséről, illetve jókarba helyezéséről gondoskodjanak, a temetők hullakamarái a szükséges felszerelésekkel (boncasztal, korsók, szappan, törülköző) ellá­tandók. Ragályos betegségek fellépése esetén úgy a bejelentés, mint az elkülönítés tekintetében a fennálló rendelkezések szerint járjanak el. Ezen rendeletem végrehajtásának ellenőrzésére a vármegyei tiszti főorvost utasítom, főszol­gabíró és polgármester uraktól pedig elvárom, hogy ügybuzgalmukkal oda fognak hatni, miszerint ezen és hivatkozott rendeletek pontosan és lelkiismeretesen foganatosíttassanak, aminek megtör­téntét a fentebb említett kórházak, kórszobák és ápolószemélyzetre, valamint a fertőtlenítő gépek használhatóságára vonatkozó kimutatás beterjesztése mellett fenti határidőre jelentsék. Szombathely, 1929 április 10. Dr. Horváth Kálmán sk., alispán. Másolat. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 32800/1929. III. 2. szám. Valamennyi vármegye alispánjának és thjf. város polgármesterének. A veszettség elleni ojtások eddigi kedvező eredmé­nye folytán megbíztam dr. Aujeszky Aladárt, az állatorvosi főiskola bakterológiai intézetének igaz­gatóját, hogy a veszettség elleni ojtások további, nagyobb mérvű gyakorlati kipróbálásához ojtó- anyago't termeljen és hatósági állatorvosoknak kiszolgáltasson. A veszettség elleni ojtásokhoz két­féle ojtóanyag kerül forgalomba: 1. egészséges (veszettség fertőzésének gyanújában sem álló) ebek megelőző (preventív) ojtásához való anyag, 2. veszettséggel fertőzött lovak, szamarak, öszvérek, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések sorozatos ojtásához (postinfectionalis ojtáshoz) való anyag. Az ebek egyszer, a többi felsorolt állatfajok 1—11 napi időközben hétszer-nyolcszor ojtat- nak. Az ojtóanyagok árát a következőképen állapítom meg: ló (szamár, öszvér), vagy szarvasmarha sorozatos ojtásához: 1—2 állat ojtása esetén állatonként 10 P 3—5 „ 8 P . 6—10 „ „ . „ 7 P 11—50 „ „ „ „ 6 P 51—100 „ „ „ „ 5 P 100-on felüli állatok ojtása esetén állatonkint 4 P. Egy éven aluli csikó vagy borjú részére a fenti árak fele. Sertések sorozatos ojtásához: 1—4 állat ojtása esetén darabonkint 5 P 5-10 „ „ „ „ 4P 11—50 „ „ „ „ 3 P 50-en felüli állatok ojtása esetén darabonkin 2 P. A 30 kg-on aluli sertések részére a fenti árak fele. Juhok és kecskék sorozatos ojtásához 1—4 állat ojtása esetén derabonkint 3 P, 4-en felüli állatok ojtása esetén darabonkint 2 P. Egy eb ojtáshoz szükséges ojtóanyag ára 2 P 50 fillér. A csomagolási és a postaköltség külön számítandó. Az ojtó­anyag egyelőre csak hatósági állatorvos részére szolgáltatható ki. Az ojtóanyag által létesített vé­dettség időtartamának, valamint általában az ojtóanyag hatásának megállapíthatása végett, az ojtó állatorvosok kötelesek a beojtott álltokról jegyzéket vezetni és az ilyen állatok egészségi állapotát figyelemmel kísérni. Amennyiben a beojtott állatokon veszettség, vagy veszettség gyanúja állapít- tatik meg, vagy ha rajtuk az ojtással összefüggő -valamely figyelemreméltó jelenséget észlelnek, az ojtó állatorvosok kötelesek arról az állatorvosi főiskola bakteriológai intézetét (Budapest, VII.

Next

/
Thumbnails
Contents