Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-04-18 / 16. szám
— 115 34. §. Harapós ebek és általában a közbiztonságra veszélyes ebek nappal biztos módon megkötve, bekerített helyen tartandók, éjjel pedig csakis zárt udvarban bocsáthatók szabadon. Kétség esetén az illetékes járási főszolgabíró, illetve városokban a polgármester dönt ez érdemben. Forgó szukák a forgós idő tartama alatt semmiféle, a közönség szemléletének kitett helyre nem bocsáthatók, hanem a tulajdonos által otthon elzárva tartandók. 25. §. Pásztorebek nyakukról elülső lábaik térdein alul lógó oly kolonccal látandók el (1883. XX. t.-c. 26. §.), mely őket a szabad mozgásban lényegesül akadályozza. 26. §. Vendéglőbe, kávéházba, vagy más nyilvános helyiségbe, úgyszintén társaskocsiba ebet vinni tilos. Ezen tilalom betartásáért nemcsak az eb birtokosa, hanem az illető helyiség ltulajdonosa (bérlője), illetve a társaskocsi alkalmazottja is relelősek. 27. §. Vásárra ebet vinni tilos. 28. §. Kutyát kínozni, durván bántalmazni, uszítani vagy zaklatni tilos. 29. §. Tehervonásra csak megfelelő erős és egészséges eb használható. Az ily eb mindaddig, amíg befogva van, szájkosárral látandó el. 30. §. Az eb birtokosa felelős a kutyája által okozott kárért és veszélyért, ha azonban a kutyája ingerlés folytán okozott kárt vagy veszélyt, ezért az ingerlő felelős. 31. §. Az 1888. évi VII. törvénycikk 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóság 2-2 kiküldöttje félévenként legalább egyszer váratlanul házról-házra járva a kivetési lajstrom (ebnyilvántartás) alapján ellenőrizni köteles, hogy az ebbirtokosok a bejelentési kötelezettségnek megfeleltek-e és általában a jelen szabályrendelet határozmánvait betartják-e. 32. §. A gyepmester, ennek hiányában az elöljáróság által megbízott egyén havonkint legalább egyszer a közstég vagy város utcáin, terein és külső határában portyázni köteles, mely alkalommal az ebbárcával, illetve r. t. városokban szájkosárral el nem látott, továbbá a hamisított vagy érvénytelen ebbárcával ellátott s végül a megkötve nem tartott harapós, illetve közbiztonságra veszélyes ebeket elfogni köteles. Az elöljáróság, illetve rendőrkapitány gondoskodni köteles, hogy ezen portyázásoknál megfelelő rendőri segédlet rendelkezésre álljon. A befogás akként eszközlendő, hogy az eb kínzása lehetőleg elkerültessék. Minden portyázás befejezte után a gyepmester (befogással megbízott egyén) a befogott ebek számát, esetleg tulajdonosok nevét és ebbárcájuk számát az 1888. évi VII. t.-c. 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóságnak bejelenteni tartozik. 33. §. Portyázás útján befogott gazdátlan ebek az elöljáróság két kiküldött tagja (városokban 2 rendőrségi közeg) jelenlétében kiírtandók, ha a befogásuktól számított 48 óra alatt az eb tulajdonosa érte kiváltás végett nem jelentkezik. Az ekként elfogott ebeket csak azon ebbirtokosok válthatják ki, kik az esedékes adót kellő időben befizették s valószínűvé teszik, hogy az ebbárca az ő hibájukon kívül hiányzott a kutyáról. A gyepmesternek az ekként befogott ebek tartásáért naponta 40 fillér tartási díj jár az eb birtokosa terhére. A vadászatra jogosultaknak idegen területre átment vadászebeire nézve az 1883: XX. törvénycikk 17. szakasza az irányadó.
