Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-04-18 / 16. szám
108 — 3. §. Az évenkénti rendes vizsgálat foganatosítása céljából mindenki, akinek köztenyésztésre szánt ménje van, köteles ezen szándékát az illetékes községi elöljáróságoknak (városi tanácsnak) minden évben augusztus hó első és tizenötödik napja között szóval vagy írásban bejelenteni és a köztenyésztésre szánt mént a vizsgálat megtartására kijelölt időben és helyen elővezetni. Az előbbi bekezdésben említett bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a mén tulajdonosának vagy birtokosának nevét és lakóhelyét, b) a mén fajtáját, c) a mén korát, d) a mén különösebb ismertető jegyeit és bélyegeit, végül c) annak feltüntetését, hogy a ménre állíttatott-e már ki tenyésztésre jogosító igazolvány s ha igen, a mén mióta szolgál köztenyésztésre. A bejelentésnek szabályszerű megtörténtéről a bejelentés elfogadására kötelezett hatóság a bejelentő részére „Igazolási jegyet“ tartozik kiadni. A községi elöljáróság (városi tanács) a bejelentésekről 2 példányban kimutatást készít és abból egyet minden év szeptember hó 1-ig I. fokú közigazgatási hatóság útján a törvényhatóság első tisztviselőjéhez beterjeszteni tartozik. 4. §. A ménvizsgálatok helyeit és határnapjait a vármegye alispánja a lótenyészbizottsági elnök és méneskari tisztviselőből álló hármas bizottság akkor állapítja meg, midőn a jövő évi fedeztetési állomások iránt tárgyal s ezen megállapítást a vármegye alispánja az illető járási főszolgabírák és polgármesterekkel közli. A járási főszolgabírák, illetőleg polgármesterek a megállapított ménvizsgálati határidők- és helyekről a községeket s a vizsgáló-bizottság tagjait a vizsgálatok megkezdése előtt 14 nappal értesítik. Ugyanakkor a határnapokról és helyekről a vármegyei lótenyésztőbizottság elnökét és a vármegyei gazdasági egyesületet a vizsgálatokon való esetleges részvétel vagy képviseltetés végett értesítik. 5. §. A ménvizsgálatokat a ménvizsgáló-bizottság, illetőleg a ménfelülvizsgáló-bizottság végzi. A ménvizsgáló-bizottság tagjai: a) szavazati joggal bíró hivatalos tagok: 1. a járási főszolgabíró (polgármester) vagy helyettese. 2. az illetékes méntelep-vezetőség által kiküldött tisztviselő, 3. a járási (városi) m. kir. állatorvos; b) szavazati joggal bíró nem hivatalos tagok: 1. a vármegyei lótenyész-bizottság elnöke vagy az általa a lótenyész-bizottság tagjai közül kiküldött helyettese. 2. a vármegyei gazdasági egyesület lótenyésztésben jártas tagjai közül választott 2 tag. A ménvizsgáló-bizottság elnöke a vármegyei lótenyész-bizottság elnöke vagy helyettese. Társelnök a járási főszolgabíró (polgármester) vagy helyettese. A ménfelülvizsgáló-bizottság tagjai: 1. a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese mint elnök, 2. a vármegyei lótenyészbizottság elnöke vagy helyettese, 3. a vármegyei gazdasági egyesület lótenyésztésben jártas tagjai közül választott 1 tag, 4. az illetékes méntelep-vezetőség felterjesztése alapján a földmivelésügyi miniszter által a m. kir. méneskarból kiküldött tisztviselő. 5. a törvényhatósági m. kir. állatorvos vagy helyettese. A ménfelülvizsgáló-bizottság tagja nem lehet az, aki a felülvizsgálat alá kerülő ménvizsgálatánál a ménvizsgáló-bizottságban közreműködött. A ménvizsgáló-bizottság előadója: tenyésztésre való alkalmasság szempontjából a méntelep- vezetőség által kiküldött tisztviselő, állategészségügyi szempontból pedig a járási (városi) m. kir. állatorvos. A vizsgálatnál követendő irányelveket illetőleg az érvényben levő vagy később kiadandó utasítások az irányadók. A bizottság a vizsgálat eredményéhez képest határozatait vagy egyhangúan^ vagy szótöbbséggel hozza. Érvényes határozathozatalhoz az elnöknek vagy társelnöknek (helyettesének) és az illetékes előadóknak jelenléte szükséges. A szavazás kötelező. Szavazategyenlőség esetén határozatként azt kell kimondani, amelyhez szavazatával az elnök járul. 6. §. Ha a ménvizsgálat valahol bármely okból nem volt megtartható, vagy közérdekből szükségesnek mutatkozik, tavasszal pótvizsgálatot kelltartani.
