Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)

1928-03-29 / 13. szám

- 73 Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. Szám: 153.237—1928. VII. Tárgy: Le Eire dans la Steppe cimü könyv elkobzása Valamennyi kér. főkapitánynak, valamennyi alispánnak és a budapesti főkapitánynak. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbirája 1928 évi február hó 23-án kelt B. II. 2628—I. 1928. számú végzésével Maurice Decobra és Don Aucilado által irt és a párisi Baudimiere nyomdájában előállított és kiadott Le Eire dans la Steppe cimü könyv elkobzását rendelte el. Erről Cimet tudomás és a lefoglalás foganatositása végett értesítem. Budapest, 1928. február 23-án. A miniszter rendeletéből: Issekutz Aurél sk., helyettes államtitkár.

4249 — 1928. szám.

Valamennyi Főszolgabíró Urnák.

(Külön is kiadatott )

Megfelelő eljárásra kiadom.

Szombathely, 1928. március 19.

Dr. Horváth Kálmán sk., alispán.

III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények.

3528 -1928. szám.

Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester urnák.

Tudomás és miheztartás végett felhivom Cimek figyelmét Dr. Krisztics Sándor: „A békeszerződések revíziója“ cimü munkájának ajánlása tárgyában kiadott 5074—1927. ein. B. M. sz. körrendeletre, mely megjelent a Belügyi Közlöny 1928. évf. 145. lapján.

Szombathely, 1928. március 14.

Dr. Horváth Kálmán sk., alispán.

Másolat. M. kir. földmivelésügyi minisztertől. 21.700 — 1928. F. M. szám. A juhok fertőző lábvég- gyulladása elleni védekezés és terjedésének megakadályozása. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.) Értesülésem szerint egyes juhászatokban a juhok fertőző lábvóggyulladása (büdös sántasága, sársántasága) nagyobb mértékben elterjedt és az ilyen juhászatokból eladott juhokkal a betegséget egészséges juhállományokba is elhurcolták. E betegség terjedésének megakadályozása és elfojtása érdekében az 1888:VlI. t.-c. 2., illetve 24. §-a alapján a következőket rendelem. 1. §. Ha valamely juhon a fertőző lábvéggyulladást (büdös sántaságot, sársántaságot) vagy annak gyanúját észlelik, erről azonnal jelentést kell tenni a községi elöljáróságnak (városi hatóságnak). 2. §. Ha a községi elöljáróság (városi hatóság) a juhok fertőző lábvéggyuladásáról (büdös sántaságáról, sársántaságáról) vagy annak gyanújáról értesül, ott, ahol helyhatósági (városi, községi, kör-) állatorvos van, vele a betegség nemét megállapittatja. A helyhatósági állatorvos e betegség vagy gyanújának megállapítása esetén köteles az állatbirtokost a gyógykezelés módjára kioktatni, a betegség eredetét, valamint azt, hogy a fertőzött állományból juhokat nem hajtottak-e el más udvarba vagy községbe (városba), nyomozni és eljárása eredményéről a községi elöljáróságnak (városi hatóságnak) jelentést tenni. A községi elöljáróság (városi hatóság) a helyhatósági állatorvos jelentését a járási (városi) m kir. állatorvosnak késedelem nélkül megküldi, ott pedig, ahol hely- hatósági állatorvos nincsen, a betegség, illetve gyanújának felmerüléséről az elsőfokú hatóságnak és a járási (városi) m. kir. állatorvosnak azonnal jelentést tesz. A juhok fertőző lábvéggyulladásának (büdös sántaság, sársántaság) vagy gyanújának felmerülése esetén a községi elöljáróság (városi hatóság) megtiltja, hogy a fertőzött udvarba, tanyába, majorba, pusztára stb. juhokat bevigyenek, illetve, hogy onnan juhokat elvigyenek, továbbá, hogy az ottlevő juhokra marhalevelet kiadjanak, végül a már kiadott marhalevelek bevonása iránt intézkedik. 3. § Az elsőfokú hatóság abban az esetben ha a betegséget vagy annak gyanúját nem helyhatósági állatorvos állapította meg vagy ha a helyhatósági állatorvos a betegségnek csak a gyanúját állapította meg, a betegség nemének megállapítása végett a járási (városi) m. kir. állatorvost a helyszínre azonnal kiküldi. A járási (városi) m kir. állatorvos a saját vizsgálata vagy a helyhatósági állatorvos jelentése alapján a betegség megállapítását a 36.200—1925 F M sz. (1. B. K. 1925. évf. 357. lapon) itteni rendeletben előirt levelezőlapon köteles a földmivelésügyi minisztérium állategészségügyi főosztályának, a kerületi m kir. állategészségügyi felügyelőnek és a törvényhatósági m. kir. állatorvosnak bejelenteni. Ha a betegséget a helyhatósági állatorvos állapította meg, a járási (városi) m. kir állatorvos véleményének meghallgatása után, ha pedig a betegséget a járási (városi) m. kir. állatorvos állapította meg, ennek a jelentése után az elsőfokú hatóság, távollétében a helyszínen eljáró m. kir. állatorvos elrendeli, hegy a) a beteg és gyanús juhok más juhoktól elkülönittessenek és ezek, valamint a fertőzésről gyanús juhok más juhokkal ne érintkezzenek; b) a beteg, a gyanús és a velük együtt tartott juhokat közös legelőre kihajtani vagy más juhokkal közösen legeltetni tilos; c) a fertőzött udvarban, tanyán majorban, legelőn stb. levő juhokra marhalevél ki ne adassák és ha még meg nem történt volna, az ilyen udvarban levő juhok marhalevele bevonassák. Intézkedik végül az elsőfokú hatóság, hogy a betegség behurcolása vagy elhurcolása esetén az állatok származási, illetve rendeltetési helyén a megszabott intézkedések foganatosíttassanak. 4. §. A községi elöljáróság (városi hatóság) megengedheti, hogy a beteg, betegségre gya-