Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)

1928-02-23 / 8. szám

42 5. Nőtlenség, vagy az a körülmény, hogy elvált vagy özvegy s mint ilyen családtagokról gondoskodni nem köteles, községi bizonyítvánnyal avagy egyéb okmánnyal igazolandó.

Nős vagy családos egyének, vagy oly elváltak és özvegyek, — kik családtagokról gondoskodni tartoznak, — csak engedéllyel vehetők fel.

Ilyenek jelentkezése tehát feltételesen ugyancsak elfogadható, de felvételi irataik a felvételi engedély megadása végett a H. M.-hez terjesztendők fel. A felterjesztéshez a nős állapotot igazoló házassági anyaköuyvi kivonat és amennyiben gyermekek is volnának, azok születését igazoló születési anyakönyvi kivonatok vagy mindezeket az adatokat tartalmazó családi értesitő csatolandó s a fenti 4. pontnak megfelelően a jelentkező érdemei (ha ilyenek vannak) is igazolandók. Amennyiben anyakönyvi kivonatok, vagy a családi értesitő be nem szerezhető, ez adatok igazolására községi bizonyitvány nyújtandó be.

II.

Okmányok, bizonyitványok és a belépési bizonyitvány kiállítása.

A felsorolt feltételek fennforgása az előző fejezet rendelkezéseihez képest is okmány szerüleg igazolandó Szükséges és elengedhetetlen követelmény, hogy úgy a jelentkező személyi adatait, személyazonosságát, születési óvót, illetőségét, nőtlenségét a jelentkezéskor Írásbeli bizonyítékokkal (községi bizonyítvánnyal stb.) igazolja.

A jelentkezéshez a fentiek szerint szükséges okmányok (anyakönyvi kivonatok, családi értesítők, erkölcsi és községi bizonyitványok stb.) az igazolt szegények részére bólyegilletók- és díjmentesen álli- tandók ki (lásd az 1904. évi XXXVI. t.-o. 22. §-ának utolsó bekezdését a 80.000—1906. B. M. számú belügyminiszteri rendelet [anyakönyvi utasítás] 118. §-ának 4. bekezdését, valamint 120. §-ának j) pontját, a családi értesítőkről szóló 80.002 — 1906. B. M. számú belügyminiszteri rendelet 25. és 28. §-ait az 1881. évi XXVI. t.-c. 14-át, illetve az „Illeték díjjegyzék“ 85 tételének 12. pontját, végül a 126,000 — 1902. B. M. számú belügyminiszteri rendelet [községi ügyviteli szabályzat] 91. §-át).

A községi elöljáróságok, anyakönyvi hivatalok a honvédséghez önként jelentkezők részére az általuk szükségelt okmányok kiállításánál a legnagyobb készséggel soronkivül járjanak el, nehogy a jelentkezés a különben kiszolgáltatható okmányok késedelmes beszerzése miatt meghiúsuljon. Nem jelenti azonban e rendelkezés azt, hogy az okmányok, de különösen az erkölcsi és községi bizonyitványok a kellő gondosság és körültekintés nélkül állíttassanak ki.

A felvételi feltételek fenforgásának (kivéve az I. fejezet 2. alatt emlitett testi és szellemi alkalmasságot, mert ennek megállapítására az avató bizottság hivatott,) igazolására szolgál végeredményben a „Belépési bizonyitvány“ mely — miként azt az 1. számú minta feltünteti, — igazolja az önként jelentkező nevét (szülők neve a belépési bizonyítványba szintén beírandó), lakhelyét születési évét és helyét, illetőségi helyét és egyúttal magyar állampolgárságát s végül családi állapotát is. A belépési bizonyitvány lényegileg a jelentkező erkölcsi érdemességének és nemzeti szempontból való megbízhatóságának igazolására szolgál.

Ez utóbb emlitett felvételi feltétel fenforgásának megállapítására a belépési bizonyítványt kiállítani hivatott járási (városi) tisztviselő különöskópen nagy gondot fordítson és a megállapításnál a legnagyobb körültekintéssel járjon el, nehogy, — mint eddig igen sok esetben megtörtént, — erkölcsileg érÖemetlen vagy politikailag megbízhatatlan elemek kerüljenek a haderő kötelékébe.

Nem állítható ki belépési bizonyitvány annak, kivel szemben a honvédségről szóló törvény 11. § ában felsorolt kizáró ok forog fenn, aki tehát felsógsórtés, király vagy kormányzósértós, hűtlenség, lázadás, alkotmány, törvény és hatóságok elleni izgatás bűntettét vagy vétségét, továbbá az állami és társadalmi rend elleni bűntettet vagy vétséget, vagy nyereségvágyból bármely bűntettet vagy vétséget követett el, ezért jogerősen elítéltetett, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás van folyamatban és végül, aki hivatalvesztés vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt áll.

Ugyancsak nem állítható ki belépési bizonyitvány annak sem, ki a fent fel nem sorolt egyéb bűntettet vagy vétséget követett el s ezért jogerősen elítéltetett, vagy jelenleg bűntett vagy vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll.

Ez utóbbi tilalom alól azonban a honvédelmi miniszter felmentést adhat Kivételes esetben tehát, mikor a felmentés megadása indokoltnak látszik, aziránt megfelelő előterjesztés teendő.

Annak megállapításánál, hogy a jelentkező büntetlen előéletü-e már a legkisebb kétség esetén a belépési bizonyítványt kiállítani hivatott elsőfokú hatóság felvilágosításért az országos bűnügyi nyilvántartó hivatalhoz forduljon még pedig haladéktalanul, távirati utón

Utalok még a törvény 19. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésre, mely szerint az erkölcsi méltatlanság vagy nemzeti szempontból való megbízhatatlanság miatt a honvédség kötelékéből elbocsátott egyén a honvédséghez újból fel nem vehető. Ilyenek jelenkezése tehát el nem fogadható.

Ilyenek részére, — amennyiben erről a Belépési bizonyítványt kiállítani hivatott hatóságnak tudomása van, — belépési bizonyitvány ki nem állítható. Egyébként ennek a íelvételt kizáró körülmények kutatását az avatóbizottság hatáskörébe utalom (lásd V. fejezett tizedik bekezdését).

A belépési bizonyitvány kiállítása szempontjából különös figyelemmel kell a menekülteket és általában véve azokat kezelni, kik csak rövid idő óta tartózkodnak az illető község (vagy menekültnél esetleg az ország) területén, s kinek megbízhatósága épen ez oknál fogva hirtelenében meg sem állapítható.