Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)
1928-11-22 / 48. szám
— 323 — gek községi elöljáróságai, a rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városok polgár- mesterei és Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságai, az általuk a rendelet értelmében kiállított igazolványokról nyilvántartást kötelesek vezetni s azt minden óv április hó 30-ával lezárni és a m. kir. központi mértókügyi intézethez (Budapest X Fiumei-ut 20/a.) haladéktalanul beküldeni tartoznak. Az emlitett intézetnek hozzám tett jelentése szerint, az intézethez az idézett rendeletem kiadása óta, még egyetlenegy ilyen igazolvány sem érkezett be. Ennélfogva abból az alkalomból, hogy az idézett 108.283— 1927. sz. rendelet ]. §-ának első bekezdése értelmében f. ó. szeptember hó 1-je óta a jövö óv április 30-ig a bor és must a vámelőjegyzési eljárásban kezelt külföldi jelzésű hordókban ismét szállítható, felhivom Cimet, hogy amennyiben az általa, illetve az alája rendelt fent elősorolt közigazgatási hatóságok által a 108.233—1927. K. M. XIV. számú rendelet 2. §-a értelmében kiállított igazolványokról vezetett nyilvántartások a hivatkozott rendelet 3. §-ában foglaltak ellenére, folyó évi április hó 30-án netalán lezáratlanul maradtak s azokat a m. kir. központi mértókügyi intézethez nem küldték be, ezen mulasztás helyrehozása iránt azonnal intézkedjék és gondoskodjék arról, hogy a hivatkozott rendeletszakaszok határozmányai a jövőben külön felhivás nélkül is pontosan végrehajtassanak. Budapest, 1928. évi november hó 8-án. A miniszter helyett: Morvay s. k. h. államtitkár. 24149—1928. szám. Határidő: December 7. Valamennyi főszolgabiró és polgármester urnák. (Külön is kiadatott.) Fenti miniszteri leíratott tudomásul vétel végett azzal adom ki, hogy amennyiben a rendeletben jelzett nyilvántartás f. évi április 30-ával lezáratlan maradt s a m. kir. központi mértókügyi intézethez még nem küldetett volna meg, annak lezárása s a most megjelölt helyre való azonnali elküldéséről gondoskodjék s tett intézkedése eredményét hozzám határidőre jelentse. Kapcsolatosan arra is felhivom, hogy a fenti rendeletben jelzett 108.233—1927. számú rendeletszakaszoknak jövőbeni pontos betartásáról gondoskodjék. Szombathely, 1928. november 17. Alispán helyett: Vidos Árpád sk., főjegyző. Másolat. A m. kir. földmivelósügyi miniszter 1928. évi október hó 26-án 33.333—1928. VI. 1. sz. alatt kelt és az Országos Gazdasági Munkáspónztárnál biztosítottak baleseti következményes betegsége esetén a segélyezési jogigény megállapítása tárgyában kiadott rendeletének másolata. Az 1900: XVI. t. c. 8 (illetőleg 23.) továbbá az 1902: XIV. t. c. 26., az 1912: Vili. t. c. 5., 1913; XX. t. c. 2. §-aiban és az 1912: VIII. t. c. 13. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadott földmivelósügyi miniszteri rendeletekben felsorolt (gazdasági) munkavállalói csoportok baleset, illetőleg üzemi baleset esetére az Országos Gazdasági Munkáspónztárnál biztosítási kötelezettség alá esnek. Az idézett törvényhelyek végrehajtása során ismételten felmerültek olyan esetek, amelyeknél a károsult segélyezési jogigényének alapja egy előrement balesetből kifolyólag utólag fellépett betegség volt (baleseti következményes betegség pl. szegődményes gépkovácsnál vasszilánknak szemébe való repülése és azonnali kezelés igénybevételének elmulasztása folytán fellépő szemgyulladás s ennek következtében a szem elpusztulása, kéz lobbosodásából származó gennyvórüség, tbc.-s egyénnél a sérült helyen fellépő csonttuberkulózis stb.) Ilyen esetekben a törvényhozó valódi akaratának az a magyarázat felel meg, hogy „az ilykóp megbetegedettek, — amennyiben a segélyezés összes feltételei egyébként fennállanak — az Országos Gazdasági Munkáspónztár részéről ugyanolyan segélyben rószesitendők, mint a baleseti sérültek. Mindenesetre szükséges azonban, hogy az üzemi baleset és a következményes betegség között az összefüggés (kapcsolat) orvosi szakvélemény alapulvételével megállapítható, esetleg valószinüsithető legyen. Mindezekre való tekintettel elrendelem, hogy a pénztári orvosok által (1900; XVI. t. c. 33. §., illetőleg 6531 — 1902. ein. számú itteni rendelet 42. §.) a baleseti sérülések és annak folyamányakép jelentkező baleseti következményes betegségek megvizsgálásánál a következő irányelvek tartassanak szem előtt: 1. a baleseti következményes betegség megállapításánál nem az időbeli, hanem az okozati összefüggés, illetőleg annak valószínűsége lényeges követelmény, mert időbeli összefüggés baleset és betegség között még nem bizonyítja az okozati összefüggést. 2. Az okozati összefüggés szakszerű vizsgálatánál azonban nem elegendő a lehetőség megállapítása, hanem legalább is a bizonyosság határáig elmenő valószínűség mutatandó ki. Különösen olyan esetekben kell az orvosi vizsgálatot a legnagyobb körültekintéssel végezni, amikor a betegség fellépése és az előrement baleset közt hosszabb idő telt el. 3. Ha valamilyen betegség már a baleset előtt is fennállott, vizsgálni kell, hogy a régi betegség rosszabbodott-e s ha igen, az a baleset következtében, avagy attól függetlenül következett-e be. (Különösen hirtelen haláleseteknél, szívbajnál stb.) Amennyiben tehát a fentiek alapján a kezelőorvos a baleseti következményes betegség felléptét a vizsgálat, vagy a gyógykezelés folyamán vélelmezné, erről a nevezett pénztárt annak központi igazgatósága részéről előirt módon szerkesztendő szakvélemény beküldésével azonnal értesíteni köteles. Azt, hogy adott esetben a megbetegedés a fentirt feltételeknek megfelel-e és ehhez képest a baleseti segélyezésre baleseti következményes betegség címén van e jogalap vagy sem, a pénztár az összes körülmények gondos mérlegelésével (orvos meghallgatásával) esetenkint állapitja meg. A miniszter helyett: dr. Mayer sk., államtitkár. A másolat hiteléül: Éühl János sk., min. shiv. igazgató.
