Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)

1928-08-16 / 34. szám

- 682 A kölcsönkihelyezés feltételei.

6. §. Gyámpónztári kölcsönt a vármegye területén fekvő telekkönyvvezett ingatlanra, több jelzálog esetén pedig a vármegye területén fekvő jelzáloggal egyetemlegesen lekötött oly ingatlanokra is lehet adni, amelyek idegen törvényhatóság területén fekszenek.

Kölcsönök csakis a hatósági adó és becslési bizonyítványban megállapított becsérték 1/3-ad része erejéig nyújthatók.

Ha a biztosítékul felajánlott ingatlanon más bekebelezett terhek lennének, azoknak összegét a becs- értékből háromszorosan le kell számítani és csak az azon felül maradó becsértékeket lehet a kölcsön alapjául elfogadni.

Házakra kölcsönt csak abban az esetben lehet adni, ha azok szilárd és tűzálló anyagból (kő, tégla) épülnek s ugyanilyen tetővel (cserép, pala, bádog) vannak fedve.

Malmokra, gyárakra, jótékony intézetek, zárda és egyházak ingatlanaira, úgyszintén közös telekkönyvi tulajdont képező ingatlan osztatlan részeire kölcsönt engedélyezni nem lehet. Az utóbbiak csakis mellékjelzálogként jöhetnek tekintetbe, ha a főjelzálog értéke a kölcsön tőke összegét legalább is kétszeresen fedezi.

Személyi szorgalommal terhelt ingatlanra kölcsönt csak elsőbbség engedése esetén lehet adni.

Az ingatlan értékének megállapítása.

7. §. Az ingatlanok becsértékét a 42.600—1914. I. M számú rendelet (1. B. K. 1914. évf. 712. 1.) értelmében kiállított adó és becslési bizonyítvánnyal kell igazolni. Ez a bizonyítvány rendszerint csak az adókataszteri adatok alapján állítandó ki. Kivételt képeznek a kertek, szőlők és erdők, amelyeknél csakis a föld értéke vehető számításba, mig a rajtuk levő fák és ültetvények figyelmen kivül hagyandók. Ezért az ily ingatlanok értékét a 42.600 —1914. 1. M sz. rendelet értelmében kiküldött szakértő bizottság becslése alapján kell megállapítani, mely utóbbi esetben nem az adóalap, hanem a forgalmi érték az irányadó. Szakértő becslők közbejöttének lehet helye minden más ingatlannál is, ha azt a fél kéri,

A becslési eljárást a többször említett igazságügyminiszteri rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni.

A szakértők, becslők díjazása.

8. §. A szakértők, becslők díjazása tekintetében a 802 — 1917. B. M. számú rendelet (I. B. K. 1917. évf 93. 1.) az irányadó. A díjazás mindig a felet terheli.

A kölosönkérvény felszerelése, a kölcsön megszavazása és folyósítása.

9. §. A kölcsön megszavazását az árvaszéknél kell kérni. A kölcsön engedélyezése iránti kérvényhez mellékelni kell a jelzálogul felajánlott ingatlanok legújabb hiteles telekkönyvi kivonatát és azokra vonatkozó szintén legújabb adó és becslési bizonyítványokat. Házbirtoknál még mellékelni kell az épületek méreteit feltüntető alaprajzot és hatósági bizonyítványt arról hogy azok mily anyagból vannak építve és mily anyagból vannak fedve Amennyiben az épület tűzkár ellen már biztosítva van, a tűzkár elleni biztosítási kötvényt és az utolsó beváltott dijváltót is mellékelni kell. Ha az ingatlan értékének megállapítása — szakértő — becslők közbejöttével történt, a kérvényhez csatolnikell a 42.600—1914. I. M. számú rendeletben foglaltak szerint lefolytatott becslési eljárásról felvett jegyzőkönyvet is.

10. §. A kölosönkórvónyeket beérkezésük sorrendjében soron kivül kell elintézni.

A kölcsönkérvónyeket érdemi intézkedés előtt véleményezés végett a vármegyei tiszti főügyésznek kell kiadni. A főügyész véleményében kiterjeszkedik arra, hogy a felajánlott biztosítók összegszerűleg a törvény és a szabályrendelet által megkövetelt fedezetet nyujtja-e, a jelzálogul felajánlott ingatlanok minő teíekjegyzőkönyvben (betétekben) mely sor és helyrajzi számok alatt fordulnak elő és azokat miféle tartozások, jogok, vagy szolgalmak terhelik.

A kötelezvény kiállítása és a kölcsön biztosítása céljából szükséges jelzálogjog bekebelezés, rendszerint a vármegyei t. főügyész által foganatosítandó. Indokolt esetben a gyámhatóság ettől eltekinthet.

11. §. A gyámpónztári kölcsönöket névszerinti szavazással (szavazók neveinek feljegyzése mellett) az árvaszók engedélyezi és utalványozza ki.

A kölcsön megszavazásban nem vehetnek részt oly arvaszéki tagok, akiknek a kölcsönkórővel való érdekeltsége megállapithetó.

12. §. Amennyiben az árvaszók folyamodónak kölcsönt engedélyez, a megszavazott kölcsön meny- nyiségót és feltételeit a folyamodóval oly figyelmeztetés mellett közli, hogyha a kérvényezett összegnél esetleg kisebb összegben megszavazott kölcsön elfogadását 8 nap alatt be nem jelenti, kérelmétől elállott- nak fog tekintetni.

13. §. A kölcsönt megszavazó vóghatározatban a kölcsön engedélyezésének egyéb előfeltételein kivül az adósnak az épületek jókarban tartására, valamint a becslevólben meghatározott összeg erejéig való tűzkár elleni biztosításra irányuló kötelezettségét is meg kell állapítani és ezt a kötelezettséget a kötelezvényben (adóslevélben) is fel kell venni.

Köteles továbbá az adós az épületekre engedélyezett kölcsönöknél a lejárt tűzkár biztosítási ösz- szeg kifizetését igazoló dijváltót a lejáratot megelőző 16 nappal óvenkint a gyámpénztárnál bemutatni és ha a biztosítási szerződés a kölcsön visszafizetésére szabott idő előtt járna le, annak a kellő időben történt megújítását igazoló kötvényt a gyámpénztárnak bemutatni.