Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)
1928-04-19 / 16. szám
101 — A kölcsönkihelyezés feltételei. 6. § Gyámpénztári kölcsönt a vármegye területén fekvő telekkönyvvezett ingatlanra, több jelzálog esetén pedig a vármegye területén fekvő jelzáloggal egyetemlegesen lekötött oly ingatlanokra is lehet adni, amelyek idegen törvényhatóság területén fekszenek. Kölcsönök csakis a hatósági adó és becslési bizonyitványban megállapított beosértók 1/3-ad része erejéig nyújthatók. Ha a biztositékul felajánlott ingatlanon más bekeblezett terhek lennének, azoknak összegét a becs- értékből háromszorosan le kell számitani és csak az azon felül maradó becsértékeket lehet a kölcsön alapjául elfogadni. Házakra kölcsönt csak abban az esetben lehet adni, ha azok szilárd és tűzálló anyagból (kő, tégla) épülnek s ugyanilyen tetővel (cserép, pala, bádog) vannak fedve. Malmokra, gyárakra, jótékony intézetek, zárda és egyházak .ingatlanaira, úgyszintén közös telekkönyvi tulajdont képező ingatlan osztatlan részeire kölcsönt engedélyezni nem lehet. Az utóbbiak csakis mellékjelzálogként jöhetnek tekintetbe, ha a főjelzálog értéke a kölcsön tőke összegét legalább is kétszeresen fedezi. Személyi szolgalommal terhelt ingatlanra kölcsönt csak elsőbbség engedése esetén lehet adni. Az ingatlan értékének megállapítása. 7. §. Az ingatlanok becsértókét a 42.600—1914. I. M. számú rendelet (1. B. K. 1914. évf. 712. 1.) értelmében kiállított adó és becslési bizonyítvánnyal kell igazolni. Ez a bizonyítvány rendszerint csak az adókataszteri adatok alapján állítandó ki. Kivételt képeznek a kertek, szőlők és erdők, amelyeknél csakis a föld értéke vehető számításba, mig a rajtuk levő fák és ültetvények figyelmen kívül hagyandók. Ezért az ily ingatlanok értékét a 42.600 — 1914. I. M. sz. rendelet értelmében kiküldött szakértő bizottság becslése alapján kell megállapítani, mely utóbbi esetben nem az adóalap, hanem a forgalmi érték az irányadó. Szakértő becslők közbejöttének lehet helye minden más ingatlannál is, ha azt a fél kéri. A becslési eljárást a többször említett igazságügyminiszteri rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni. A szakértők, becslők díjazása. 8. §. A szakértők, becslők díjazása tekintetében a 802—1917. B. M. számú rendelet (I. B. K. 1917. évf. 98. 1.) az irányadó. A díjazás mindig a felet terheli. A kölcsönkérvény felszerelése, a kölcsön megszavazása és folyósítása. 9. §. A kölcsön megszavazását az árvaszéknél kell kérni. A kölcsön engedélyezése iránti kérvényhez mellékelni kell a jelzálogul felajánlott ingatlanok legújabb hiteles telekkönyvi kivonatát és azokra vonatkozó szintén legújabb adó és becslési bizonyitványokat. Házbirtoknál még mellékelni kell az épületek méreteit feltüntető alaprajzot és hatósági bizonyítványt arról, hogy azok mily anyagból vannak építve és mily anyagból vannak fedve. Amennyiben az épület tűzkár ellen már biztosítva van, a tűzkár elleni biztosítási kötvényt és az utolsó beváltott dijváltót is mellékelni kell. Ha az ingatlan építésének megállapítása— szakértő — becslők közbejöttével történt, a kérvényhez osatolni kell a 42.600—1914.1. M. számú rendeletben foglaltak szerint lefolytatott becslési eljárásról felvett jegyzőkönyvet is. 10. §. A kölcsönkérvényeket beérkezésük sorrendjében soron kívül kell elintézni. A kölcsönkérvényeket érdemi intézkedés előtt véleményezés végett a vármegyei tiszti főügyésznek kell kiadni. A főügyész véleményében kiterjeszkedik arra, hogy a felajánlott biztosítók összegszerűleg a törvény és a szabályrendelet által megkövetelt fedezetet nyujtja-e, a jelzálogjogul felajánlott ingatlanok minő telekjegyzőkönyvben (betétekben) mely sor és helyrajzi számok alatt fordulnak elő és azokat miféle tartozások, jogok, vagy szolgalmak terhelik. A kötelezvény kiállítása és a kölcsön biztosítása céljából szükséges jelzálogjog bekeblezés, rendszerint a vármegyei t. főügyész által foganatosítandó. Indokolt esetben a gyámhatóság ettől eltekinthet. 11. §. A gyámpénztári kölcsönöket névszerinti szavazással (szavazók neveinek feljegyzése mellett) az árvaszók engedélyezi és utalványozza ki. A kölcsön megszavazásban nem vehetnek részt oly árvaszóki tagok, akiknek a kölcsönkórővel való érdekeltsége megállapítható. 12. §. Amennyiben az árvaszók folyamodónak kölcsönt engedélyez, a megszavazott kölcsön meny- nyisógét és feltételeit a folyamodóval oly figyelmeztetés mellett közli, hogy a kérvényezett összegnél esetleg kisebb összegben megszavazott kölcsön elfogadását 8 nap alatt be nem jelenti, kérelmétől elállottnak fog tekintetni. 13. §. A kölcsönt megszavazó vóghatározatban a kölcsön engedélyezésének egyéb előfeltételein kivül az adósnak az épületek jókarban tartására, valamint a becslevélben meghatározott összeg erejéig való tűzkár elleni biztosításra irányuló kötelezettségét is meg kell állapítani és ezt a kötelezettséget a kötelezvényben (adóslevélben) is fel kell venni. Köteles továbbá az adós az épületekre engedélyezett kölcsönöknél a lejárt tűzkár biztosítási ősz- szeg kifizetését igazoló dijváltót a lejáratot megelőző 15 nappal óvenkint a gyámpónztárnál bemutatni és ha a biztosítási szerződés a kölcsön visszafizetésére szabott idő előtt járna le, annak a kellő időben történt megújítását igazoló kötvényt a gyámpénztárnak bemutatni.
