Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)
1928-04-12 / 15. szám
— 93 Vadásztársaság csakis oly módon és oly számban alakulhat, hogy egy-egy vadászra legalább 400 kát. hold terület essék. (Tehát például egy 1200 kát. holdas községi vadászterületre legfeljebb egy három tagból álló vadásztársaság alakítható.) A vendég csakis a bérlő vagy felesketett vadörjei társaságában vadászhat. 11. §• A vadászterületet még a község engedélyével és még akkor som szabad albérletbe adni, sem arra élvezeti vagy részjegyeket kiadni, ha az nem Üzletszerűen történik. Az eredeti bérleti szerződés csak feltételeinek változatlanul hagyása mellett és a községi (városi) képviselőtestület engedélyével és a vármegye alispánjának jóváhagyásával ruházható másra át. 12 §. Ha a bérlet terület 1000 holdnál nagyobb, azon a vadállomány gondozása végett a bérlő egy alkalmas vadőrnek a tartására köteles, aki bérlőtárs nem lehet és aki a fennálló törvényes rendelkezések szerint csakis cselédkönyvvel ellátott szolgaszemélyzethez tartozó egyén lehet. Ha a bérlő szomszédos területeket bérel, vadőrt akkor is tartozik tartani, ha ezen területek adják ki azon mennyiséget, mely a vadőr tartásának feltétele. Fenti feltételnek megfelelő vadőr félfogadása az I. fokú közigazgatási hatóságnak bejelentendő az előirt bizonyitvány elnyerése céljából. A bérlő dijazás mellett a községi mező- és erdőőröket is jogosított a vadállomány gondozásával és őrzésével is megbízni. Ha a mezőőr vadászati kihágás miatt elitéltetik, a bérlő kívánságára a haszonbérbeadó község tartozik az elitéltet azonnal állásából elbocsátani és helyébe mást fogadni. Ha pedig erdőőrt ítél el a hatóság vadászati kihágás miatt, ellene ezért fegyelmi eljárást kell indítani. Ezen kikötés a mező- és erdőőr szerződő levelébe befoglalandó. 13. §. A haszonbérlő köteles minden második évben 1000 kát. holdanként legalább négy más vidékről — legalább 25 km. távolságról — hozott nyulat, lehetőleg 1:1 ivararányban, továbbá a sik illetve mezei területrészen ugyancsak 1000 kát. holdanként két pár foglyot kibocsájtani. A más vidékről történt beszerzést az ottani helyi hatóság (községi elöljáróság, polgármester) bizonyítványával kell igazolni. Az igy beszerzett nyulat és foglyokat a községi elöljáróság (polgármester) jelenlétében azon a területrészen kell kibocsájtani, amelyik xa következő vadászati évadban kiméleti terület lesz. A nősténynyulak füleinek egy- harmad részét a kieresztós előtt le kell vágatni, hogy ezzel felismerhetők és a tenyésztés érdekében meg- kimélhetők legyenek. Ha a haszonbérlő foglyot a beszerzés lehetőségének hiányra miatt nem tud kiereszteni, köteles a beszerzés akadályát a községi elöljáróságnál igazolni. Ez esetben azonban a mezei terület felén fogolyra vadászni tilos. 14. §. Hajtó (kör) vadászatot a vadászterület ugyanazon részén minden évben csak egyszer szabad tartani. Ott, ahol a vadállomány csökkenő, az elsőfokú közigazgatási hatóság (j. főszolgabíró, polgármester) a hajtó (kör) vadászatot teljesen meg is tilthatja. 15. §. A községi elöljáróság tartozik a kibérelt terület több szembeötlő helyén (leginkább a községből kivezető útnak a községhez közeleső részén) felirásos táblán a lakosságot figyelmeztetni, hogy ebet a határba, mezőre, erdőre kiereszteni vagy kivinni, valamint mindenféle hasznos vad és madarak fészkét, tojásait, fiait elszedni szigorúan tilos és hogy a kinntalált ebek és macskák a vadászati jog bérlője, vagy annak megbízottja, illetve azon területen vadászatra jogosult által elpusztithatók. Miután a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mezőre kiszokott kutyát a kijárásról leszoktatni lehetetlen, a vadállomány megvédése céljából az I. fokú hatóság, ha ily eset tudomására jut, jogosult a kutya kötvetartását s amennyiben ez sem használna, köteles a kutya kiirtását elrendelni. 16. §. Köteles a bérlő a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskák, rendszeres irtásáról megfelelően gondoskodni s ott, ahol a bérlő vadfelügyelőt is tart, ezen felügyelőnek a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskák után megfelelő dijat biztosítani. Miután a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kártékony állatok lelövéssel nem pusztíthatok, köteles a bérlő a kártékony szárnyasokat, szarkát, köpenyeges varjukat (szürke varjukat) március és április hónapokban a földmivelésügyi miniszter 5049—11. B. 1920 rendelete értelmében műfószkekben elhelyezett és foszforszörppel mérgezett hushulladékkal, töltött tojásokkal, a többi ragadozókat pedig más szokott és megengedett módon kellő időben pusztítani. Amennyiben a vadászati jog bérlője ezen kötelezettségének eleget nem tenne, a bérlő költségére, a vármegye alispánja minden jogorvoslat kizárásával elrendelheti a kártékony állatokat irtását is az ezen szakaszban körülirt módon és időben foganatosítani. A költségek az ezen szabályrendelet 4. §-a értelmében a bérlő által letett kaucióból fedezendők. Amennyiben az irtás kötelezettsége a községi elöljáróságokra hárult, kötelesek az erdőőri és mezőőri személyzettel az elpuszti-
