Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (25. évfolyam, 1-55. szám)
1927-03-10 / 10. szám
hogy a községeknek a távbeszélő hálózatba való bekapcsolása elsősorban vármegyei közigazgatási érdek, a vármegyére hárul az a feladat, hogy e költségek viseléséről gondoskodjék. E költségek fedezésére elsősorban a vármegyei háztartási alapban rendelkezésre álló. valamint a vármegyei háztartási költségvetés egyes rovatainál várható megtakarításokból esetleg egyes vármegyei alapoknál határozott rendelkezéssel nem biró, tehát szabad rendelkezésre álló pénzkészletéből volna fedezhető. Ha ez a fedezet elégtelennek bizonyulna, ez esetben a hiányzó fedezetet át lehet hárítani azokra a községekre illetőleg a körjegyzőség összes községeire, amelyek az 50°/<ros községi pótadót és az 5%-os általános kereseti adót nem merítették ki. Amennyiben más megoldás nem kínálkoznék, az ellen som tennék észrevételt, ha a felmerülő költségek azoknak az adóknak az alapulvétele mellett, amelyek alapján a vármegyei hozzájárulás kirovása történik, arányosan osztatnának fel a távbeszélő hálózatba bekapcsolandó községek közt. Végül megoldás módja lehet a vármegye által felveendő kölcsön is. Már most kijelentem, hogy amennyiben a községek, illetőleg a törvényhatóság részéről áldozat- készséget fogok tapasztalni a közigazgatás érdekeit hatályosan szolgáló távbeszélő állomások bevezetése körül, nem fogok elzárkózni az elöl, hogy indokolt esetben a m. kir. pénzügyminiszter úrtól állami támogatást kieszközöljek. * Mind a három csoportbeli községeknek távbeszélő állomással ellátása ügyében tett intézkedéséről legkésőbb 1927. évi március hó 15-ig részletes jelentést illetőleg javaslatot várok. Budapest, 1927. évi január hó 21-én. Scitovszky sk. Jelenti a vármegye alispánja, hogy a belügyminiszteri leirathoz csatolt kimutatás szerint az első csoportba tartozó községi ill. körjegyzőségek a következők : Celldömölk, Jánosháza (vidéki), Nagycsákány, Sárvár (vidéki), Nyőgér, Kerca, Szombathely (vidéki) székhellyel. A második csoportba tartoznak Boba, Vönöck, Kemenesmagasi, Magyargencs, Egyházasrádóe, Nagycsömöte, Bozsok, Eelsőpaty, Terestyénjákfa, Gérce, Ikervár, Uraiujfalu, Káld, Csörötnek, Acsád, Nárai, Szentpéterfa, Táplánfa, Vép, Baltavár, I^elsjőoszkó, Győrvár, Kám, Rábahidvég székhellyel működő községi ill. körjegyzőségek. A harmadik csoportba — létesítendő külterületi állomással — 42 jegyzősóg tartozik. « äoportba tartozó telefonállomások után az érdekelt jegyzőségeket, ill. községeket a minisz- szletezett költségek' terhelik. loportba tartozó jegyzőségek ill. székhely községekben tervezett távbeszélő központok és tásával felmerülő költségek az összekötő áramkörök cimén 131122 Pengőt tesznek ki, melyből az állam terhére esne 65.511 Pengő, a vármegye terhére 65.511 P., a központ létesítése cimén további 22.800 Pengő, melyből az állam terhére esne 11.400 P., a vármegye terhére 11.400 P. A III. csoportba tartozó 42 jegyzőségnek a járás területén már meglevő vagy újonnan létesítendő legközelebbi távbeszélő központba mint külterületi távbeszélő állomásba való bekapcsolásának költségei, melyekhez az állam hozzá nem járul, 110.476 pengőt tesznek ki. A helyi hálózatba való belépési dijak összege 2480 pengő. A vármegye területén szervezendő ill. kiépítendő távbeszólőhálózat összköltségei tehát 266.878 pengőt tesznek ki, melyből terheli az államot 76.961 P, a vármegyét 189.917 P. Jelenti a vármegye alispánja, hogy a várm. háztartási alap az 1926. évi kezelésből kifolyólag megtakarításokkal nem rendelkezik és hogy az 1927. évi költségvetés keretén belül megtakarítások nem várhatók, mert a m. kir. belügyminiszter ezen költségvetés egyes rovatainál előirányzott hitelösszegeket lényegesen redukálta. Oly más vármegyei alap sincs, melynél határozott rendelkezéssel nem biró pénzkészlet állana rendelkezésre. Rendelkezésre áll törvényhatósági bizottságunknak 14006 ai. 558 kgy. 1926. sz. a. hozott végha- tározatával a Magyar Vármegyék 7l/20/o_os fontsterling kölcsönéből felvenni határozott egy milliárd korona, mely a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 89012 — 1926. I. sz. rendelkezésével 2887 font összegben nyert megállapítást. Ezen összeg első részlete már tolyósitva van, mig második részlete a 1. év őszén esedékes. E címen tehát figyelembe jöhet körülbelül 65.000 pengő, a pontos összeg csak a második részlet kifizetése után állapítható meg. < Tájékozásul jelenti még az alispán, hogy a megyebeli 290 község közül háztartási kiadásainak fedezésére a megengedett 50%-os pótadó mértékét évenként körülbelül 260 község meríti ki, körülbelül 30 község pótadója nem éri el az 50%-ot. A távbeszélő hálózatnak az érdekelt községek terhére való kiépítése aránytalanul sújtaná ezen községek háztartását. A megyei telefonhálózat kiépítése az összes községi és körjegyzőségeknek abba való bekapcsolása nem csak a most szóba jövő községek érdeke, hanem a vármegyei közigazgatásnak és általában a vármegye közönségének, úgy az államnak eminens egyetemes érdeke. Javasolja ennélfogva, hogy a telefonhálózat kiépítésével járó összes költségeket részben a vármegye közönsége viselje, illetve, hogy a belügyminiszteri rendelet alapján a fedezetet nem nyert kiadásoknak részben államsegéllyel való fedezése kérelmeztessék. Javasolja ennélfogva, hogy a vármegye közönsége fordítsa e célra a külföldi kölcsönből rendelkezésére álló körülbelül 65.000 pengőt, szavazzon meg az 1928 —1931. években a vármegyei háztartási költségvetésbe évről-évre beállítandó V2—,/2%‘os megyei hozzájárulásnak megfelelő összeget, mi négy év alatt körülbelül 71.000 pengőt tenne ki, mig a még fedezetlen 54.000 pengőre államsegély kérését javasolja
