Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (25. évfolyam, 1-55. szám)
1927-05-05 / 18. szám
Ill A konyha padlózata, tűzhelyek körül legalább 70 cm. szélességben tűzálló anyagból készüljön, a mennyezet és kemence közt legalább egy méternyi köz legyen. Erkélyek. 57. §. Erkélyek csak kő vagy vastartók alkalmazásával és a házak uccafelől való részén a közlekedést nem gátló magasságban, legfeljebb 130 cm. kiugrással építhetők. Az erkélyek legalább egy méter magas vaskorláttal látandók el. Gáz, villanyvilágítás. 58. §. Ha gáz vagy villamos világítást vagy ilyen erőátvitelt is rendeznek be, akkor a vezeték a tűzbiztonsági követelményeknek megfelelően elszigetelten fektetendő ; ne érjen gyúlékony épületszerkezetet, a villamos vezeték ólom biztosítékokkal felszerelve és több ponton kikapcsolható, a gázvezeték pedig minél több ponton elzárható legyen. Acetylen világítás alkalmazásánál az erre vonatkozó szabályzatok betartandók. IV. FEJEZET. Az épület tartozékai. 59. §. A fából épített, továbbá fazsindellyel, kátránnyal, mészpapirossal, zsúppal vagy náddal fedett vagy egyáltalán nem tűzbiztos anyag felhasználásával készült melléképületek a lakóépületek tűzfal nélküli részével össze nem építhetők. Zsúppal vagy náddal fedett épületekben orosz (henger) kémények nem építhetők. 60. §. Az istállóknak, ólaknak és eklóknak a telek uccára nyíló részére való építése csak kivételesen és azzal a feltétellel engedhető meg, hogy az uccára néző fal szilárd anyagból épüljön, kiköttetik azonban, hogy világitó és szellőztető nyílások az uccára egyáltalán nem, az udvarban pedig legalább 4 méter távolságon túl létesíthetők és hogy az állati vizeletet a bűz teljes eltávolítása végett külön csatornában az * illető beltelek felé legalább 4 méter távolságra építendő emésztő gödörbe vezessék be. (Lásd 1890. I. te. 126. és 129. §-ai.) • 61. §• Kutat, hacsak leküzdhetetlen természeti akadály nem forog fen, vagy ha létesítésének költségei a tulajdonos anyagi erejével arányban nem állanak, minden lakópületnól kell epiteni. Az 1885. XXIII. te. 14. §-a értelmében a kutak a község belterületén és lakott külterületén netán már létező kutakhoz, tavakhoz, forrásokhoz, vízcsatornákhoz vagy házakhoz 3 méternél, á községek belterületén kívül létező hasonló vízmüvekhez pedig 15 méternél közelebb nem építhetők. Kutaknak trágya, szemétdombok vagy gödrök, trágyadombbal vagy gödörrel összekötött ólak, iszap és szennyvizek levezetésére szolgáló nyílt csatornák és árkok közelében való létesítésénél 65 - 66. §-ok határozmányai alkalmazandók. 62. §. A kutak befedendők, vagy legalább egy méter magas biztos kerítéssel látandók el. Fedett kutakra, amennyiben azok vizszinmélysége a 8 métert meg nem haladja, feeskendőtömlő leeresztésére szolgáló ajtócska alkalmazandó. A kút környékén gödrök és mocsaras vízállások meg nem türhetők. Kutgómeket az uccára kivezetni nem szabad és a már létező ilyen kutgómek ezen szabályrendelet életbeléptétől számított egy éven belül áthelyezendők. 63. §. Minden lakóépületnél legalább egy pöcegödörrel ellátott zárt árnyékszók létesítendő. A telek uccára nyíló részére különálló árnyókszék létesítése csak kivételesen a 60. §-ban előirt kikötések mellett engedélyezhető. Pöcegödrök csak vízálló habarcscsal falazhatok és belül cementtel vakolandók és biztos fedéllel fedendők be. A pöcegödrök a szomszéd határtól 2 méterre, kutaktól pedig 15 méterre helyezendők el. 64. §. A trágyadomboknak az ucca mentén való elhelyezése tilos. A ganajgödrök és szemétdombok az uccafólíől a teleknek csak oly részén helyezhetők el, ahol a belőlük kifejlett gőz és bűz a járókelőkre kevósbbó hat. 65. §. Trágyaszemétdombok vagy gödrök, trágyadombbal vagy gödörrel összekötő ólak, iszap és szennyvizek levezetésére szolgáló nyílt csatornák és árkok akkóp helyezendők el, hogy:
