Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (25. évfolyam, 1-55. szám)
1927-05-05 / 18. szám
— 104 — n.§. Az engedély érdemében hozott határozatnak tartalmaznia kell a jelen szabályrendelet 83. §-ához képest a jogorvoslat benyújtásának idejét és módját, az engedély megadása esetén pedig azt a figyelmeztetést, hogy a 13. §. szerint az építkezést a határozat jogerőre emelkedéséről kiadott külön értesítés kézhez vétele előtt megkezdeni nem szabad. A határozat az érdekeltekkel, nevezetesen az építtetővel, az érdekelt szomszédokkal és a községi elöljárósággal állami vagy törvényhatósági utak mellett való építkezések esetén a m. kir. államópitészeti hivatallal is közlendő. Az engedélyezés a netán kikötött módositások feltüntetésével záradék alakjában jogerőre emelkedés után rávezetendő a tervekre, amelyeknek egyik példánya az iratokkal együtt a főszolgabíró irattárában marad, a másik példánya pedig az építtetőnek kiadandó. 12. §. Az érdekeltek a határozat ellen a 83. §. szerinti jogorvoslattal élhetnek. 13. §. Az építkezést az engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdeni nem szabad. Ennélfogva köteles a főszolgabíró a határozatot nyilvántartani és jogerőre emelkedéséről a felet az építkezés megkezdhe- tóse végett értesíteni. Ha a tárgyalás folyamán az építkezés ellen semminemű kifogás nem tétetett, az engedélyt kérő jogosítva van az építkezést az engedély jogerőre emelkedése előtt is megkezdeni, de csak a saját veszélyére. Az értesítésbe mindenkor belefoglalandó azon figyelmeztetés, hogy az építés megkezdése a 24. §. értelmében a községi elöljáróságnak bejelentendő. 14. §. Az építési engedély érvénye megszűnik, ha az építkezés az engedély jogerőre emelkedésének kézbesítésétől számított egy év alatt meg nem kezdődik. A jelzett idő eltelte után az építési engedély újabb egy évre való meghosszabbítása szükséges, de ha a körülmények nem változtak s ezt az elöljáróság a főszolgabírónak bejelenti, az uj eljárásnál a helyszíni szemle mellőzendő. III. FEJEZET. Az engedélyezés alkalmával figyelembe veendő rendelkezések. 15. §. Ha a leírás vagy a tervek kellő felvilágosítást nem nyújtanak s a főszolgabíró a helyszin megtekintését, vagy a felek meghallgatását szükségesnek tartja, mégis ha a beszerzendő nyilatkozatban a községi elöljáróság, a szomszédok, az államópitészeti hivatal, vagy egyéb érdekeltek részéről kifogás emeltetik, vagy ha a szomszédok nem nyilatkoznak, avagy nyilatkozatuk bármely okból be nem szerezhető, az esetre a főszolgabíró érdemleges határozathozatal előtt tárgyalást, szükség esetén helyszíni szemlét rendel el s a tárgyalás vagy szemle alkalmával a kérelmezőt, az illetékes járás vagy körorvost, a községi elöljáróságot, a szomszédokat, a tűzoltóparancsnokát, szükséghez képest a tüzrendészeti felügyelőt, esetleg egyéb érdekelteket meghallgatja és a tárgyalás vagy szemle eredményéhez képest határoz. A kellően megidézett szomszédok, vagy más érdekeltek elmaradása, az építési engedély kiadását nem akadályozza. A helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvek a 73521—1892. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében bélyegmentesek. A tárgyalás vagy helyszíni szemle alkalmával az építkező és kifogást tevő szomszédok vagy más érdekeltek közt az egyezség mindig megkisórlendő. Az engedély kiadása az emelt magánjogi igényt nem érinti, ennek folytán ha a kérelmező az engedéllyel ól, mielőtt a magánjogi igény illetékes utón elintézést nyert volna, azt csak saját veszélyére teheti s ebből származható káros következményekért kizárólag ő lesz felelős. Ha az egyezség nem sikerül, amennyiben magánjogi érdekek és igényekről van szó s ezen igények az egyébként közigazgatási szempontból megengedhető építkezés kivitelét feltétlenül nem akadályozzák, az építési engedély megadandó s a felek magánjogi igényeikkel a bírósághoz utasitandók. Ellenkező esetben az építési engedély felfüggesztendő mindaddig, mig az építkezésre lényeges fontossággal biró kérdések a bíróság által jogerősen el nem döntetnek. A tárgyalás alkalmával felmerülő napi és fuvardíjakat és a helyszíni szemle költségeit az építési engedélyért folyamodó fél tartozik előlegezni. 16. §. Állami és törvényhatósági kezelésben lévő utakkal határos építkezéseknél köteles a főszolgabíró az engedély megadása előtt az államópitészeti hivatalnak nyilatkozatát kikérni. 17. §. Ipar és gyártelepek felállításánál az építési engedély kiadását a telepengedélyezési eljárás előzi meg. Tűzveszélyes, vagy egészségre káros telepek rendszerint csak a községen kívül létesíthetők.
