Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (24. évfolyam, 1-53. szám)
1926-03-18 / 11. szám
i:,lbó1 mi átalá malany0ZVa asVlÓrtnegye rj. F, HiVaía^ LaP/e °JSpání hiVatal XXIV. évfolyam. Szombathely, 1926. március 18. 11. sz. Csonka-Magyarország nem ország i Egész Magyarország mennyország! Előfizetési ár: Egész évre 200,000 papirkorona. Hivatalos hirdetések „Vasvármegye Hivatalos Lapja“ szerkesztőségéhez (Vármegyeház) küldendők. Hirdetési dijak: Szavanként 400 korona, legkisebb hirdetési dij 4000 korona. Megjelenik minden csütörtökön. VASVARMEGYE HIVATALOS LAPJA Szerkesztő: VIDOS ÁRPÁD várm. főjegyző. Helyettes szerkesztő: MÓROCZ FERENC várm. irodafőigazgató. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat. 107. A m. kir. belügyminiszternek 59453—1926. B. M. számú körrendeleté. A borfogyasztási adó igénybevétele a községekben. Valamennyi vármegye alispánjának. Az 1923 : XXXIII. t. c. 3. § a alapján kiadott 1923. évi 121.100. P. M. számú utasítás (B. K. 1923. évf. 1648. lapon) 1. § ának 2-ik bekezdése szerint a községek a területükön fogyasztott vagy oda bevitt bor után községi borfogyasztási adót szedhetnek a legutóbb a 100.134—1925. P. M. számú rendeletben (B. K. 1925. évf. 727. lapon) megállapított árszabásban kitüntetett adótételeket meg nem haladó mérvben. A bortermelő érdekeltség a bortermelést fenyegető válságra való hivatkozással panasz tárgyává tette, hogy a borfogyasztási adó tulmagas tételekkel rovatott ki és kérte többek között a borfogyasztási adóztatásra vonatkozó rendeletnek a legrövidebb időn belül oly irányban való módosítását, hogy a községek a bor után a fogyasztási adót az eddigi 14 aranyfillér literenkinti maximális határ helyett 3—5 aranyfillér maximális határig vethessék ki, továbbá, hogy a borfogyasztási adó teljes kimerítése ne legyen a pótadó kivetésének előfeltétele, vagyis a községek ne köteleztessenek a fogyasztási adó kivetésére és kimunkálására, hanem jogukban legyen ettől eltekinteni és az adótétel leszállításából vagy elengedéséből származó hiányt pótadóból fedezni. Ezért az érdekeltség azt is kérte, hogy a községi pótadó 50% os határa emeltessék fel 10—15%-al. A borértékesitési viszonyok mai nehézségeit — amelyek a bortermelés válságát idézhetik elő — a pénzügyminiszter úrral együtt a lehetőség határain belül általános gazdasági érdekből csökkenteni kívánom. E cél érdekében nem teszek észrevételt az ellen, hogy a községek a borfogyasztási adó tételeit a fentidézett rendeletben megállapított határon belül a termelési és értékesítési viszonyok figyelembe vételével önkormányzati hatáskörükben alacsonyabban szabhassák meg. Különösen nem emelek kifogást az ellen, hogy azokban a községekben, ahol a községi pótadó kulcsa az adóalapok 50%-át el nem éri, a borfogyasztási adó beszedése akár teljesen mellőztessék vagy oly alacsony tételekkel vettessék ki, hogy a hiány a pótadó kulcsának 50%-ra való felemelésével fedezhető legyen. A községek önkormányzati jogára tekintettel a községeket egyáltalában nem kivánom befolyásolni abban az irányban, hogy a borfogyasztási adó mérséklése érdekében a pótadó kulcsát emeljék. De másrészt, ha az egyes községek a saját jól felfogott érdekükben azt találják és háztartásukat úgy vélik helyesen berendezni, hogy a borfogyasztási adó szolgáltatta jövedelemről lemondva, vagy a borfogyasztási adótételt leszállítva, az ebből előálló hiányt pótadóból kívánnák fedezni, indokolt esetben nem zárkóznám el attót sem, hogy az illető község a hiányt a községi pótadó kulcsának mérsékelt, legfeljebb 5%-kal való felemelése utján pótolhassa még akkor is, ha pótadója a maximális 50%-ot már elérte. A községi pótadónak a borfogyasztási adó mellőzése vagy az adótételek leszállítása indokából 51-55% ra való felemeléséhez azonban előzetes jóváhagyásomat kell kikérni. Ilyen esetben a községeknek ebben a tárgyban hozott és tőrvényhatóságilag jóváhagyott határozatát a község költségvetésével és a pótadóemelés elbírálásához szükséges egyéb adatokkal együtt hozzám esetről-esetre fel kell terjeszteni. Figyelmeztetem a községeket, hogy amikor a borfogyasztási adó tételeinek leszállítása, illetőleg ennek az adónak teljes elejtése kérdésében állást foglalnak, ebbeli elhatározásuknak a község háztartására való kihatását kellő körültekintéssel mérlegeljék, nehogy ennek a számottevő bevételi forrásnak mellőzése következtében a község háztartásának fontos szükségletei fedezetlenül maradjanak. Budapesten, 1926. évi március hó 1-én. A miniszter helyett: Dr. Ladik sk., államtitkár.