Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)

1925-03-26 / 13. szám

76 — Ezen újabb hirdetményt tartalmazó falragaszokat azzal a felhívással küldöm meg, intézkedjenek a leg­sürgősebben aziránt, hogy ezen falragaszok a törvényhatóság területén (városokban, nagyközségekben és kör­jegyzőségek székhelyén) megfelelő helyen kifüggesztessenek vagy a helyi szokásoknak megfelelően esetleg más módon közhírré tétessenek. Ehezképest a kisközségekben is a szokásos módon (dobszóval, a zárt községen kívül (majorokban stb.) lakók egyéni értesítés mellett stb.) gondoskodni kell az érdekeltek értesítéséről. A rendkívül nagy magánjogi következményekkel járó hirdetmények mielőbbi és mennél szélesebb körben leendő közzétételére annál nagyobb súlyt vetek, mert a hirdetményben megjelölt követelések és tarto­zások bejelentésére megállapított határidőnek az 1925. évi április hó 30-ig való meghosszabbításához a cseh­szlovák kormány csak azzal a kikötéssel járult hozzá, hogy ez a határidő többé nem fog meghosszabbittatni. A közhirrétételről jelentést várok. Szombathely, 1925. március 23. Dr. Horváth Kálmán s k, alispán. 5122—1926. szám Vasvármegye alispánjától. Hirdetmény. A magyar kir. kormány és a cseh szlovák kormány között a régi osztrák és mggyar koronában kelet- kezelt követelések és tartozások rendezésére vonatkozólag tárgyalások vannak folyamatban. Ezen tárgyalások során a két kormány megállapodott egymással aziránt, hogy a régi osztrák és magyar koronában keietkezett követeléseket és tartozásokat, azok végleges rendezésének előkészítése végett kölcsönösen összeiratják Ennek folytán a magyar kir. minisztérium a 3.600—1924. M. E. számú rendelettel elrendelte, hogy mindazok a ter­mészetes és jogi személyek akiknek, illetve amelyeknek lakóhelye (székhelye) 1919. február 26. napján Magyarország jelenlegi területén vob, — azokat az 1919. február 26 a előtt régi osztrák és magyar koronában keletkezett, magánjogi cimen alapuló és a rendelet életbelépése napján még fennálló követeléseket és tarto­zásokat, — amelyek olv természetes vagy jogi személlyel szemben állanak fenn, akiknek illetve amelyeknek lakóhelye (székhelye) 1919. évi febiuár 26. napján a cseh szlovák köztársaság jelenlegi területén volt, — a Pénzintézeti hözpontná! kötelesek bejelenteni. Az 1320—M. E. 1925 számú rendelet a bejelentés határidejét folyó évi április hó 30. napjáig hosszabbította meg. Az ezen ideig be nem jelentett követelés a magyar államra száll át, a be nem jelentett tartozás pedig akkor sem szűnik meg, ha az adós eleget tett a hitelezőivel szem­ben fenálló kötelezettségének. A bejelentési kötelezettség alá eső követeléseket vagy tartozásokat 1924. november 1 óta sem egészen, sem részben kiegyenlíteni nem szabad, ily célból fizetéseket teljesíteni, vagy pedig elfogadni tilos. Ilyen követelések vagy tartozások átruházása vagy ezt célzó egyéb jogügyletek tilosak. E tilalom ellenére kötött jogügyletek semmisek. A iilalom megszegőjére a pénzügyminiszter a követelés vagy tartozás összegének 50%-ig terjedhető rendbírságot szabhat ki. A bejelentés csak az e célra kiadott űrlapokon történhetik Ezen űrlapok bármely pénzintézetnél kaphatók, amely a Pénzintézeti Központ, vagy az Országos Központi Hitel- szövetkezet tagja. Ezen intézetek a bejelentési kötelezettségre és a bejelentés módjára vonatkozólag is részletes felvilágosítással szolgálnak. Ettől a bejelentéstől függetlenül az érdekelteknek — ha jogaikat minden irányban megvédeni kívánják — még a cseh szlovák adósokkal szemben, 1919. évi március hó. 1-én fennálló régi osztrák és magyar koronára szóló pénzköveteléseiket külön is be kell jelenteni, mert a kellő időben be nem jelenteit ily követelések — a cseh-szlovák köztársaság rendeiete érteimében — a cseh szlovák államra szállnak át. A bejelentés végső határideje 1925. évi április hó 30 és a bejelentés céljára szolgáló (vörösszinü) bejelentő űrlapokat ugyancsak a Pénzintézeti központnál és az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjainál lehet kapni. Felhivatik a közönség figyelme még arra is, hogy a magyar tulajdonban levő és Magyaorország területén őrzött csehszlovák értékpapírok felülbélyegzésének határideje szintén 1925. évi április hó 30-án jár le. Az ily értékpapírok tulajdonosainak saját érdeke kívánja azt, hogy a lebélyegzést ne mulasszák el. A felülbélyegzést a cseh-szlovák köztársaság magyarországi követsége végzi Budapesten, ahol bővebb felvilágosítást is lehet nyerni a cseh szlovák értékpapírokon alapuló követelések érvényesítésére nézve is. Szombathely, 1925, március 23. Dr. Horváth Kálmán s. k., alispán. 4202—1925. szám. Tárgy: Az alapítványok érintetlen fenntartása. Valamennyi járási Főszolgabíró és Polgármester urnák. (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) Felhívom Cim figyelmét a m. kir. belügyminiszter által 91098—1925. B. M. szám alatt folyó évi február hó 21-én az alapítványok érintetlen fenntartása tárgyában kiadott körrendeletében (1. Belügyi Közlöny 1925. évi 10 számában) foglaltakra. A miniszteri rendelet pontosan részletezi az alap és alapítvány közötti különbséget, mely utóbbi vagyona mindenkor csorbítatlanul fentartandó és jövedelme a kitűződnél más célra nem fordítható Az alapítványnak alapítólevele kell hogy legyen, mely rendeltetéséről szabatosan rendelkezik. Az ala­pítólevél netáni hiánya, mely hiány pótlandó mielőbb, azonban nem bizonyít a kérdéses vagyon alapítványi minősége ellen. Kételyek esetén alap vagy alapítvány kezeléséről van-e szó, az illetékes főfelügyeleti hatóság van hivatva dönteni, mely esetben hivatalomhoz jelentés teendő Uíasitom Főszolgabíró Urakat^ hogy ezen rendeletemet a községi és körjegyző urakkal is közöljék és a községek kezelésében álló alapítványok rendeltetésszerű kezelését és az évi számadások beterjesztését ellen­őrizzék. Szombalhely, 1925. március 19. Dr. Horváth Kálmán s. k., alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents