Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)

1925-10-29 / 44. szám

— 257 — 19. §. Hogy valamely községnek hány apaállatot kell tartani azt az apaállatvizsgáló bizottság a jelen szabály- rendelet 5. §-a alapján állapítja meg. 20. §. A köztenyésztésből kizárandó az apaállat: a) Ha a 11. §-ban megjelölt korhatárt még el nem érte, b) ha állandó betegségben szenved, c) ha ezen szabályrendelet 3. §-ának intézkedéseihez képest nem megfelelő fajtájú, d) ha rossz táplálkozás vagy gondozás folytán teljesen leromlott vagy elgyengült, e) ha közveszélyes (döf és vad) f) ha korához képest fejletlen, g) ha nincs meg a him jellege, h) ha nem arányos testű, • i) ha utána rossz és kevés ivadék esik, k) ha utána nőivarú állatok meddők maradnak, l) ha bármi oknál fogva nem fedezőképes, m) ha a rokon tenyésztés elkerülése miatt szükséges és n) ha oly külemi hibákkal bir, melyek átöröklött (vagy fej, hosszú láb, hoszu és vastag szarv, franciás állású hátsó lábak, kardláb, hosszú csüd, magasan tűzött farok, hajlott hát, ponty hát, stb.) 21. §. Az apaállatvizsgáló bizottság egyhangúlag vagy szótöbbséggel határozhat. Ha a bizottság nem teljes és annak folytán a főszolgabíró (polgármester) szavazatával esetleg szavazategyenlőség van, az a javaslat veendő elfogadottnak, amelyekre több közalkalmazott, bizottsági tag szavazott. A bizottság határozatképességéhez legalább három tag jelenléte szükséges és ugyanannyi aláírás kell á tenyészigazolvány érvényességéhez is. Az apaállat vizsgáló bizottság határozata a vármegye alispánjához felebbezhető. A vármegye alispánja a vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya által a vármegyei mezőgazdasági bizottság tagjaiból delegált 3 állandó tag egyikének meghallgatása után a felebbezés beérkezéstől számított 14 napon belül érdemileg vég­érvényesen dönt. Az alispán határozatának meghozataláig a szóban levő apaállatot tenyésztésre használni nem szabad. Az alispán által alkalmazott fent közelebbről megjelölt két szakértő úti illetményei az állattenyésztési alapból utalványozandók. A várm. mezőgazdasági bizottságból kijelölt szakértő tagot a VII. rangosztálybeli napidij és km pénz illeti meg. A felebbező apaállattulalajdonos a költségek részbeni fedezésére a 27. § alapján megálla­pított vizsgálati dijak 5 szőrösét tartozik az állattenyésztési alapra a felebbezés beadásával egyidőben befizetni. 22. §. Az apaállatvizsgálló bizottság működése alkalmával megvizsgálja elsősorban a köztenyésztésre szolgáló apaállatokat és az ezekre vonatkozó adatokat nyilvántartásba veszi, ezen kívül a magántenyésztők által eladásra kínált önként előállított apaállatokat is, és a megvizsgált állatokat a tenyésztő (tulajdonos) nevének, fog­lalkozásának és lakóhelyének, továbbá az állatfajtának, korának és esetleges jeleinek, valamint árának és minősítésének (tenyésztésre alkalmas vagy alkalmatlan voltának) megjelölésével külön jegyzéket állít össze, melyet a vm. gazdasági felügyelőnek beküld. 23. §. A köztenyésztésre alkalmasnak ítélt apaállatokról a bizottság a tenyésztő (tulajdonos) számára nyom­ban a helyszínén a következő évi rendes vizsgálatig érvényes s a köztenyésztésben való használatban egyedül jogosító tenyészigazolványt állít ki, melyet a jegyzék megfelelő sor és évszámával kell ellátni, egyben az al­kalmasnak talált tenyészbikákat a bal fülön crotalia fülbélyeggel ellátja. A tenyészigazolvány mintája: IGAZOLVÁNY. ___________________község......................................... birtokos --------------------------------------------neve _________fülszámu .............—fajtájú a tenyészvizsgáló bizottság az 19— évi tenyésztési évadra tenyésztésre a lkalmasnak találta. A (bika, kan, kos különös ismertető jelei) ----------------------------A járási főszolgabíró (p olgármester) pecsétje. __________ V alamely apaállatvizsgáló bizottság által kiállított tenyészigazolvány csak a kiállító járás területén érvényes, 25. §. Érvényes tenyéezigazolvánnyal el nem látott vagy alkalmatlanak talált tenyészállat a köztenyésztésben: még ideiglenesen sem használható. A bizottság az ilyen apaállat kihereltetését elrendelheti, illetve azt a tulaj­donos költségére foganositani is tartozik: a) Ha a tenyésztésből már előzetesen kizárt apaállat mégis tenyésztésre használtatott; b) ha alapos ok van arra a feltevésre, hogy a tenyésztésre való használat másként meg nem aka­dályozható.

Next

/
Thumbnails
Contents