Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-10-29 / 44. szám
— 255 8. §. A község elöljáróságának (közbirtokosságának stb.) jogában áll a tenyészállatbeszerzésnél, akár a tavaszi bikavásáron, akár más helyen történjék az — magát egy vagy két hozzáértő taggal képviseltetni és erre vonatkozó elhatározását a várm. m. kir. gazdasági felügyelőségnél (járási m. kir. gazdasági felügyelőnél) szóval vagy írásban bejelenteni és a község esetleges különleges kívánságának is kifejezést adni. A község (közbirtokosság stb.) által a beszerzendő tenyészállat tekintetében támasztott, idejekorán bejelentett kívánalmakat — a várm. m. kir. gazdasági felügyelőség (járási m. kir. gazdasági felügyelő), amennyiben lehetséges, figyelembe venni tartozik. Ilyen bejelentések hiányában a vélelem az, hogy külön képviseletről az érdekeit község (város stb.) gondoskodni nem kíván, illetőleg különleges kívánsága nincs. 9 §• A várm. m. kir. gazdasági felügyelőség (járási m. kir. gazdasági felügyelő) a bikavásárra felhajtott, ott esetleg el nem kelt, továbbá az apaállat szemlék alkalmával vizsgálatra előállított, alkalmasnak talált eladó bikákat (kanokat) á'Iandóan nyilvántartja s a feleslegnek más vármegyék területén való elhelyezését tenyésztési érdekből elősegíti. 10. §. Olyan községekben, melyekben annyi anyaállat nincs, hogy azok miatt egy apaállat beszerzése és eltartása indokolt lenne, vagy egyébként oly különös viszonyok vannak, hogy az apaállatok beszerzése és tartása rendkívüli nehézségekkel járna, az érdekelt testület kérelmére a várm. m. kir. gazdasági felügyelőség (járási m. kir. gazdasági felügyelő) meghallgatásával a járási főszolgabíró (polgármester) a törvényhatósági bizottsághoz előterjesztést tehet arra nézve, hogy annak beszerzése és tartása végett más községgel egyesülhessenek. 11 § Köztenyésztésre apaállatként csak oly tenyészképes, átöröklő hibáktól mentes, fajta jelleggel birő, egészséges állatok szerezhetők meg és tarthatók, melyek szarvasmarhánál legalább 16 hónapos, hússertésnél 12 hónapos, zsirsertésnél 14 hónapos kort betöltötték. V. Az apaállatok eltartása. 12. §, A községi (közbirfokossági stb.) tulajdont képező köztenyésztésre szánt apaállatok rendszerint a község saját vagy amennyiben az nincs, bérelt istáilójában saját (házi) kezelés alatt köteles tartani. A házi kezelésben való apaállat eltartás feltétlenül kötelező azon községekben, amelyekben: a) a köztenyésztési célokra egy testület által legalább 4 drb. tenyészbika és 2 darabnál több tenyészkan tartandó és b) azokban a községekben, amelyekben az apaállatlétszám a fent megjelöltnél kisebb ugyan, de a községi képviselőtestület (úrbéres, közbirtokosság stb.) közgyűlése a házikezelést, illetőleg tartást a köztenyésztés érdekéből szótöbbséggel elhatározza. A házi kezelés megvalósulását célzó képviselőtestületi (úrbéres köz- birtokossági) határozat későbbi megváltoztatása csak alispáni (törvényhatósági bizottsági) hozzájárulással módosítható. Ahol a fentiek szerint az apaállatok házilag tartandók, e kötelezettség nemcsak a bikákra, hanem a tenyészkanokra is vonatkozik. A házilag tartott apaállatok évi takarmány és alomszükséglete mindenkor az előző gazdasági év nyarán szerzendő be és raktározandó el. A 15. §*ban megjelölt felelős közeg a takarmány- szükséglet mikénti biztosítását minden év szeptember 1-ig a járási m. kir. gazdasági felügyelőnek jelenteni köteles. A beszerzésnél bikák részére fejenként legalább széna .....................30-— q z ab..........................7— q alom.....................15 — q kanok részére 800 kg. évi szemes takarmány biztosítandó. 13. §. Ott, ahol az apaállatok saját (házi) kezelésben való eltartása a létszámviszonyok vagy más költség- növelő körülmény miatt a község (a közbirtokosság stb.) aránytalan megterhelésével járna, a járási főszolgabíró (polgármester) a járási m. kir. gazdasági felügyelő véleménye és javaslata alapján megengedheti, hogy a tenyészállaíokat-vállalkozó által tartassák el. A vállalati tartásnak azonban csak az a módja engedhető meg, amelynél a község (közbirtokosság stb.) által az előirt utón megszerzett és tulajdonát képező tenyészállatot bizonyos díjazás ellenében vállalkozó utján tartják és gondoztatják, mig ellenben szigorúan <ilo3 a vállalati tartásnak az a módja, amelynél a tenyészállatot a vállalkozónak kell beszerezni és ez az ő tulajdonát képezné. A vadászati jogéit tenyészállatokat biztosítani szigorúan tilos. Pásztorok, csordások semmi körülmények között sem tarthatnak saját tulajdont képező apaállatokat köztenyésztésre. Az apaállatoknak vállalati utón való tartására az A) és B) alatt előirt minta szerinti tartási szerződést kell kötni és azt jóváhagyás végett a járási főszolgabírónak (polgármesternek) bemutatni. A vállalati apaállattartás díjazásának az a módja, hogy bizonyos tartási idő után a köztulajdont képező apaállat a vállalkozó tulajdonába megy át, ha egyébként a községre anyagilag előnyös, engedélyezhető, de amely időpontban a község (közbirtokosság stb) tulajdonjogilag az apaállatra, ennek folytán megszűnik, az uj apaállatbeszerzés kötelezettsége azonnal beáll. Ily díjazási mód mellett a bikáknál legalább három évi, kanoknál 2 évi tartási
