Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-09-24 / 39. szám
w I. Azok a tételek, amelyek felsőbb hatósági rendelkezések folytán többletkiadásokként jelentkeznek, a következők: Az A) IX. rovaton 10. tétel alatt felvett „póstatakarékpénztári kezelési költségek“, valamint a járási főszolgabirák átmeneti pénzkezelésével kapcsolatosan felmerülő hasonló kiadások (21,000.000 K) amelyek kormányrendelet folytán ezentúl a törvényhatóság háztartását terhelik. Az A) IV. rovaton 1., 2. tételek alatt felvett szolgabirói hivatali béreknél és a közigazgatási fogházak bérénél a lakásrendelet értelmében mutatkozó különbözetek, amelyek 30,296.000 koronával haladják meg a múlt évi béreket az esetben, ha 1926. augusztus 1. után esetleges újabb kormányrendelet alapján a lakbérek százalékában emelkedés be nem áll. Továbbá ugyanezen rovaton 3. t. a. a vármegyei számvevőség hivatalos helyiségeinek bére címén felvett 22,215.000 korona, amely a számvevőség dologi kiadásainak a törvényhatóságra való átháritása következtében terheli a törvényhatóságot. Az A) V. rovaton a 8. tétel alatt felvett póstabélyeg átalány a m. kir. Póstavezérigazgatóság ily irányú megállapításának figyelembevételével volt az eddigi összeggel szemben 50,000000 koronával magasabb ösz- szegben előirányozandó. Az A) VII. b. rovaton az első tétgl alatt az útiköltségekre eddig felvett összeggel szemben azért volt jelentékeny 27,000.000 koronával magasabb összeg felveendő, mert a járási számvevői intézmény fokozatos megszüntetésével kapcsolatban a községek pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzését is a központi számvevőségi tisztviselőknek kell teljesiteniök, ami ezen rovaton felvett összeget lényegesen megnöveli. A VIII. rovaton 3. t. a. kéményseprési dijak cimén felmerülő 2,600.000 korona többlet felsőbbhatósági rendelettel jóváhagyott szabályrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével állapíttatott meg. Az A) IX. rovaton 9. t. a. a kisegítő munkaerők díjazására felvett összeget 25,500.000 koronával kellett emelni, mert a szanálással kapcsolatos nagymérvű dijnoki létszámapasztások a közigazgatás zavartalanságának biztosítása céljából, kisegítő munkaerők alkalmazását tették szükségessé, akiknek díjazására az 1926. évben az 1925. évre előirányzott összeg nem lesz elegendő. A B) a) rovaton 2. t. a. testnevelési célokra az eddigi nagyon alacsony összegen felül további 266.000 000 korona volt előirányzandó. II. Azok a kiadások pedig, amelyeket a törvényhatóság már korábban elhatározott, illetve amelyek elől a törvényhatóság tovább már kitérni nem képes, alábbiak: Az A) III, az altiszti és szolgaszemélyzet ruhajárandóságára 25,000.000 korona, a VIII. rovaton 2. t. a. épületek tüzbiztositási dijának többlete cimén 1,330.000 korona, ugyanezen rovaton 4. t. a. a helyiségek tisztogatása cimén 4,900.000 korona többlet, a IX. rovaton 1. t. a 9,400.000 korona többlet, figyelemmel arra, hogy a törvényhatósági bizottság 597—1925. számú határozatával a Budapesten felállítandó gróf Tisza István szoborra 500 aranykoronát (8,503.000 koronát) megszavazott, ugyanezen rovaton 10. t. a. segélyezésekre és jutalmazásokra 30,000.000 koronát. Az ezen rovatokon mutatkozó többletkiadások együtt 515,241 000 koronát tesznek ki, úgy, hogy ezen összegnek a háztartási alap 1924. évi szükségleteinek végösszegeként feltüntetett 1,443 827.000 koronához való hozzáadása után kitűnik, hogy a többi rovatokon a múlt évi költségvetés ugyanezen tételeihez viszonyítva 7.410.000 koronával kevesebb kiadás mutatkozik, amely eredmény a fokozott követelmények és igények dacára csak úgy volt elérhető, hogy egyes rovatoknál (irodaiköltségek) (V),. fűtés, világítás (VI), napidijak és útiköltségek (VII. b.) épületek fenntartása (VIII) és a különféle kiadások egyes tételei (IX) az eddiginél is lényegesebb takarékoskodás van tervbe véve. Az „A.) Rendes bevételek“ I. II. rovatain a bevételek az 1925. évi jövedelmek figyelembevételével eszközölt számítások alapján állíttattak be, mig a III. t. a. feltüntetett vármegyei hozzájárulás összegének jelentékeny mérvben való emelkedését a korábbiakban foglaltak indokolják. A II. fejezet alatti „nyugdijköltségvetés“ szükségleti része az e téren mutatkozó nagyobb igényekre való tekintettel a múlt évhez viszonyítva 421,924.000 korona többletet tüntet fel. E helyen megjegyeztetik, hogy a nyugdíjasok szerény viszonyaira való tekintettel egyszersmindenkori segélyek, főleg beteg segélyek nyujtásá nak lehetőségére való tekintettel e helyütt e címen 12,000.000 korona is előirányoztatott. A fedezeti részben, minthogy 1926. évben államsegély már nincsen, a vármegyei hozzájárulás 1,654 022.970 koronával szaporodott. A III. fejezet alatt a hordójelzőalapnál a vármegyei hozzájárulás 26,500.000 koronát, a kulturalapnál az 1925. évi 84 575.000 koronával szemben 95,516.000 koronát tesz ki a tényleges szükségletnek megfelelően mig a laktanyaalapnak szükségletei a térítési dijakból és a gyakorlótér bérösszegéből fedezetet nyervén, vármegyei hozzájárulásra ezen alapnál a f. évben szükség nincsen. Az „I. függelék“ összeállításai szerint a megyei hozzájárulás alapjául szolgáló adók összege 35.697.396.000 koronát tesz ki, amely összegből a r. t. városokra 8,538.233.000 kor., mig a nagy és kisközségekre 27,159.163.000 korona esik. Figyelembevéve, hogy a nyugdijterhek a r. t. városok külön nyugdíjintézeteire való tekintettel ezekre ki nem terjednek, a r. t. városokat, valamint a nagy és kisközségeket egyenlő arányban a háztartási és egyéb alapokhoz való hozzájárulás cimén 1,949,776 000 korona terheli, ami 5.47 százalékot, kikerekitve 6 százalékot jelent, mig csak a nagy és kisközségeket a nyugdijköltségvetés szükségleteihez való hozzájárulás cimén 3,801.456 000 kor. is terheli, ami százalékban kifejezve 14 et tesz ki, úgy, hogy a nagy és kisközségek 1926. évi hozzájárulása 20 százalékban lesz megállapítandó. A II. sz. függelékben a vármegyei hozzájárulásra nem szoruló egyes megyei alapok vannak felsorolva A III. függelék a 95416—25. B. M. rendeletnek megfelelően állíttatott össze.- 222 —
