Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-08-06 / 31-32. szám
- 196 — Már most jelzem, hogy az adott határidő az utolsó és a még ezután is fenmaradó hátralékért a községi elöljáróságot teszem felelőssé, azzal, hogy büntetésül egészben a mulasztó közegek terhére fogom íratni. Egyúttal újból figyelmeztetem, hogy a befolyt ebadó nem esetenként, vagy heti részletekben, hanem csak egyszerre teljes összegben fizetendő be a „Vasvármegyei Vegyesalapok“ 55,296- postatabarék számlája javára. . Szombathely, 1925. évi julii.s hó 23-án. Dr. Horváth Kálmán s. k., alispán. 12087—1925. szám. Tárgy: A vármegye területén közlekedő járműveknek a tulajdonos nevével való ellátása. Valamennyi Járási Főszolgabíró és r. t. Városi Polgármester Urnák! (Sokszorosított példányban is kiadatott.) Folyó évi junius 19 én kelt 8361—1925. sz. rendeletemmel közöltem, hogy a vármegye 24518—902. sz. szabályrendelete 1 § ában előirt azon kötelezettségnek, hogy a vármegye területén minden teherszállító és fuvarozó járműnek — számozott bérkocsik, a könnyű magánfogatok, valamint a gazdasági célból a gazdaság székhelyét képező község határán belül közlekedő járművek kivételével — a jobboldalán a tulajdonos nevét, lakhelyét és házszámát olvashatóan feliün'ető magyar nyelvű felírással vagy táblával kell ellátva lennie, teljes eréllyel érvényt kívánok szerezni. Közöltem továbbá, hogy a Magyar Fémlemezipar r. t. (Budapest) a község nevét, a fogattulajdonos nevét és a jelzőtáblának községenként 1-től kezdődő sorrendben való számát feltüntető, az adatokat fehér alapon fekete betűkkel jelző, fémlemezből készült táblákat nagyobb rendelések esetén darabonkénti 20.000 koronáért szállítja, s jeleztem, miszerint kívánatosnak tartanám, hogyezek a jelzőtáblák az egyöntetűség biztosítása érdekében lehetőleg minél nagyobb számban megrendelhetők volnának, egyben előírtam azt is, hogy a rendelés lebonyolításánál és az ellenőrzés hatályossága érdekében minő intézkedések lesznek foga- natositándók. A felmerült kételyek eloszlatása céljából szükségesnek tartom most pótlólag hangsúlyozni, hogy a jelzőtábláknak használatát az idézett rendeletemmel kötelezően nem írtam elő tekintettel arra, hogy a hivatkozott vármegyei szabályrendelet azt is megengedi, hogy megnevezett jármüvek alrár jelzőtábla alkalmazása nélkül is, csupán olvasható felírással jelöltessenek meg. Annál kevésbé rendeltem el a jelzőtábláknak a megnevezett cégnél való kötelező megrendelését. Egyidejűleg közlöm, hogy időközben a Vármegyei és Községfelszerelési r. t. Budapest (IV. Iványi ucca 21.) valamint Kús Sándor és társa cég (Szombathely Szent Márton ucca 45.) is adtak be hozzám árajánlatot ilyen jelzőtáblákra. Előbbi épen olyan táblákra, aminőket a Megyar Fémlemezipar r. t. ajánlott, azon ajánlatot tette, hogy legalább 10.000 darabnak rendelése esetén 260x320 mm nagyságban horganylemezből vagy fehér bádogból, két színben festve (fehér, fekete), dombornyomásu kivitelben a táblákat, darabonkint 21.000 korona áron szálliija külön csomagolási és szállítási költséget ezen esetben nem számit fel. A Kiss Sándor és társa szombathelyi cég által a saját zománc gyárában előállítandó kocsijelzőtáblák darabonként 38.000 koronába kerülnek, háromszor égetett zománcozással és tartósságukért a cég 5 évi jótállást vállal. A 8361—25. sz. rendeltemben hivatkozott kimutatások beterjesztésétől is eltekintek. Utasítsák a községi elöljáróságokat, hogy megrendelés esetén a rendeletemben jelzett módon összeállítandó és a kérdéses adatokat tartalmazó kimutatásokat közvetlenül ahhoz a céghez küldjék meg, ahonnan a jelzőtáblákat rendelni kívánják. Szombathely, 1925 évi julius 27. Dr. Horváth Kálmán s. k., alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Másolat: M. kir. földmivelésügyi Minister, szám 27399—1925 VI. 2. Körrendelet. Valamennyi vármegye Alispánjának és thjf. város Polgármesterének, valamint Budapest Székesfőváros Polgármesterének. Ismételten tapasztaltam, hogy a gazdasági munka adók, Cséplőgépfulajdonosok és vállalkozók általuk az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztosított munkavállalók üzemi balesete alkalmával a felmerülő orvosi ellátásra nézve tájékozatlanok a tekintetben, hogy az orvosok közül kik tartoznak pénztári orvos teendőit ellátni. Erre való tekintettel felhívom Cimet, hogy a gondozására bízott törvényhatóság területén a szokásos módon helyi hatóságok utján, minél szélesebb körben tegye közhírré, illetve figyelmeztesse munkaadókat, és az alább megnevezett orvosokat, hogy az 1900 XVI t. c. 33. §-a értelmében a pénztári orvos teendőit ha a központi igazgatóság másként nem határoz a községi (kör) orvos, illetőleg, ott ahol a községi orvos kötelességeit a járási orvosnak kell teljesiteni, az utóbbi tartozik ellátni.
