Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)

1925-07-09 / 28. szám

— 180 — 5. §. A törvényhatósági bizottságnak 1921. február 21-én tartotl évnegyedes közgyűlésében kelt 2234—21. sz. határozatával megválasztott és a törvényhatósági bizottság által tetszés szerinti számú tagokkal kiegészíthető, „Emlékbizottság“ elnökét, helyettes elnökét és jegyzőjét saját kebeléből Választja, akik tisztüket díj­talanul látják el. Úgy az emlékbizottság tagjainak, mint a tisztikarnak megbízatása első ízben az első általános tisztuji- tásig, azután pedig 6—6 évre szól. Az „Emlékbizottság" a hatáskörébe tartozó ügyeket ülésben intézi el. Az ülést az elnök (h. elnök) hivja össze. 5 bizottsági tag írásbeli kívánságára köteles az elnök a bizottságot összehvni. Határozatképesség­hez az elnökön kívül 5 tag jelenléte szükséges. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyen­lőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülés jegyzőkönyveit az elnök (h. elnök) és jegyző hitelesítik. 6. §. Az alapot az 1902. évi 111 te 1. és 6. §-a, illetve a 121 000—1902. B. M. sz. vármegyei pénztári utasítás 1. §-a, illetve a 160.224—924. B. M. rendelet 17. §-ának utolsó bekezdése értelmében az értékleté­teket és értékeket illetőleg a szombathelyi állampénztár a kézpénzbevételeket és kiadásokat, nemkülönben a betétek kezelését iiletően pedig a postatakarékpénztár kezeli. Az évi zárszámadás elkészítése a 122.000—1902. B. M. sz. várm. központi számvevői utasítás 11., illetve 50. § a értelmében a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség ügykörébe tartozik. 7. §• > Ezen szabályrendelet a m. kir. Belügyminiszter ur jóváhagyása után lép életbe. Mely véghatározat a várm. hivatalos lap I. rovatában szabályszerűen közzéteendő és a 15 napi fe- lebbezési határidő lejárta után kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz felter­jesztendő. Miről a vármegye alispánja, a Vármegyei gr Tisza István Emlékbizottság elnöksége (Mélts. dr. Náray- Szabó László h. elnök ur címére) és a vármegyei hivatalos lap szerkesztősége értesittetnek. Jegyezte és kiadta: ^ HVidós Árpád sk., vm. főjegyző. Kivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 192$T évi május hó 18-án és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 2891-1925. szám. Tárgy: A kereskedelemügyi m. kir. Minister 95.343—24. sz. rendeletével feloldja a törvényhatósági bizottság 12198—924. sz. a hozott abbeli határozatát, mellyel a rábakisfalud—jakabházai vic. közutat, a községi közdűlő utak hálózatába sorozza. Véghatározat. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága, a fent említett kereskedelemügyi ministeri rendeletet tárgyalás alá vevén, megállapítja, hogy a rábakisfalud - jakabházai útnak a vic. utak hálózatából való kihagyásának és községi közdűlő utak közé való sorozásának, a 12198—924. sz. th. bizottsági véghatározatban felhozott indokai véleménye szerint helytállók, megállapítja továbbá, hogy a községek egyes lakósainak a Rába túlsó oldalán levő csekély kiterjedésű birtokainak megközelithetése nem indokolja azt, hogy a nevezett ut, mint vicinális ut kezeltessék, mert mint közdűlő utón is megközelíthetik ingatlanaikat, — megállapítja továbbá, hogy a Rába két partján levő községeknek egymásközött élénk forgalma nincs, mert ezen községekben sem fejlődött ipar, sem kereskedelem nincs, megállapítja továbbá, hogy a rábakisfalud—jakabházai vicinális ut mint addig ministeri ren­deletre lett törvényhatósági kezelésbe felvéve, s ezen útnak fenntartása, amelyen egy 30.0 m. nyílású, egy 35 0 m. nyílású Rábahid és egy 5.0 m nyílású Lahn-patak hid van, amelyek mind erős tatarozásra szorul­nak, s amely útnak, a Rába ái terében égy 809 m. hosszú, a Rába mentén kígyózó árkolatlan, kiépítetlen része húzódik, a törvényhatóságra nagy megterhelést jelent, amikor az érdekeltség a vicinális ut fenntartásához a kavicsoláson kívül más hozzájárulást nem nyújt. Megállapítja továbbá, hogy bár igaz, hogy ezen ut Talapatka feltételes vasút megállóhoz vezet, azon­ban nem vasúti megállóhely csak nagyon gyér személyforgalmat bonyolít le, az ezen körülmény sem indokolja azt, hogy ezen ut vicinális jellege maghagyassék. Mérlegelve a fent felsorolt körülményeket, a törvényhatósági bizottság az 1890. évi I t. c. 36. §-a alapján elhatározza, hogy a rábakisfalud—jakabházai vicinális utat a vicinális utak hálózatából kihagyja és a községi közdűlő utak közé sorozza. Mely véghatározat a vármegyei hivatalos lap I. rovatában közzéteendő azzal, hogy ellene a kihirde­téstől számított 15 nap alatt a vármegye alispánjánál beadandó és a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz cimzendő felebbezésnek van helye. Miről a vármegye alispánja, a m kir. államépitészeti hivatal, a szentgotthárdi járási főszolgabiró és

Next

/
Thumbnails
Contents