Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-01-08 / 2. szám
Csonka-Magyarország nem ország í Egész Magyarország mennyország! XXIII. évfolyam. Szombathely, 1925. január 8. 2. sz. Hivatalos hirdetések a lap szerkesztőjéhez küldendők. Előfizetési ár: Egész évre 12 arany korona. Megjelenik minden csütörtökön Hirdetési dijak: Szavanként 400 korona, legkisebb hirdetési dij 4000 korona. VASVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. Kivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen 1924. évi szeptember hó 15-én tartott évnegyedes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 22.341 — 1924. sz. Tárgy: A vármegye alispánja jelenti, hogy a létszámcsökkentések folytán a törvényhatóság kezelői és leírói annyira megkevesedtek, hogy a megmaradónak képtelenek fennakadás és zavarok nélkül a hivatalos teendőket elvégezni, miért is elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik kisegítő dijnokok alkalmazása a törvény- hatóság költségére. A törvényhatóságnak egyedüli jövedelmi forrása azonban a vármegye közönségének hozzájárulása, amely a korábbi vármegyei pótadó helyébe lépett és amely az adóalanyokra máris jejentékeny terhet ró és igy kívánatos, hogy ez a teher ne növekedjék még jobban az által, hogy a kisegítő munkaerők, az ideiglenes dijnokok illetményei is a jelzett módon fedeztessenek. Célszerű és méltányos, hogy mindazok akik egyes közig, ténykedéseknél a várm. önkormányzati hatóságoknak közreműködését közvetlenül igénybe veszik, hozzájáruljanak azoknak a kiadásoknak a fedezéséhez, amelyek a kisegítő munkaerők alkalmazásával felmerülnek. Ez olymódon volna megvalósítható, hogy a közig, hatóságok egyes közig, ténykedésekért amelyek nagyobb munkával járnak és több irodai anyagot emésztenek fel az érdekelt felektől közig, dijakat szednének. Ezen dijak szedésének nem lehet elvi akadálya sem mert amikor az igazságügyminiszter ur a H. U. (20.000—1906. 1. M.) 51. §*ának módosítása mellett 5311—1924. I. M. sz. rendeletével a „házassági kihirdetések aluli felmentések“ kiállításával kapcsolatban közig, dijat állapított meg, áttörte azt az elvet, hogy a közig, szolgálat díjmentes. Sőt az útlevél kiállítási dij is (1903. IV. t.-c. 35. §. b. pontja) ilyen természettel bir, nemkülönben a 66.654—1885. F. M. sz. rendelet 12. § a értelmében a vizikönyvbe való bevezetéséért fizetendő 1 frt. dij is. De közig, dijak szedésével egyéb önkormányzati testületek, sőt még a városi törvényhatóságok is fel- ruháztattak, amelyek ezzel a jogukkal tényleg élnek is. A közig, dijak fizetésével olyan uj jövedelmi forrása nyílnék meg a törvényhatóságnak, amelyből első sorban fedezhetné az okvetlenül szükséges kisegítő munkaerők illetményeivel járó kiadásokat, de a mellett nagy fontosságú országos és várm. kulturális és jótékony feladatok támogatására is megvolnának az anyagi eszközei, amikor is megszűnnék az a viszás állapot, hogy ily irányú és feltétlen támogatást érdemlő kérelmek fedezet hiányában következetesen elutasittassanak. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalás alá vette a vármegye alispánjának fenti előterjesztését és annak eredményéhez képest elhatározza, hogy a közig, dijak szedése tárgyában szabályrendeletet alkot a következő szövegezéssel: Szerkesztő: VIDOS ÁRPÁD várm. főjegyző (Vármegyeház). Véghatározat.
