Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)

1925-04-23 / 17. szám

\

A fentiek előrebocsátása után felhívom a járási főszolgabíró és polgármester urakat, azonnal intézkedjenek a közmunkakötelezettek összeírása iránt s a községenkénti (városonkénti) összeírás végeredményét az idemellékelt nyomtatványokban vezettessék be.

A kimutatásokban tehát bevezetendő lesz községenként (városonként)

1. a kettős ló- és ökörfogatok száma,

2. az egyes lőfogatok száma,

3. a kettős tehénfogatok száma,

4. a géperejű jármüvek (személy és teherszállító gépkocsik és motorkerékpárok) darabszám és a tényleges lóerősség szerint,

5. a magánjdró és közlekedési utat igénybevevő cséplő és szántógépek darabszám és a tényleges lóerősség feltüntetésévelA cséplő és szántógépek közül azok, melyek nem magánjárók, valamint azok, melyek magánjárók ugyan, de közlekedési utat nem vesznek igénybe, nem írandók össze.

Az összeírások lelkiismeretes pontos teljesítéséért a községi elöljáróságokat felelőssé teszem, s különösen is nyomatékosan figyelmeztetendők az összeírást teljesítők, hogy a géperejű jármüveknél a tényleges lóerősség feltüntetve legyen.

A géperejű jármüvek lóerőszámának megállapításánál a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter Urnák 1924. október 3-án kelt és a Vármegyei Hivatalos Lap műit évi 43 számában 17705—1924. számú rende- letem kapcsán közzétett 68 000—924 számú körrendeletének rendelkezései az irányadók, amely szerint a gőz gépeknél is nem a „névleges", hanem a „tényleges“ lóerőszám jön figyelembe a közmunkaváltság megállapítása szempontjából. A forgalmi engedéllyel ellátott géperejű jármüveknél a tényleges rendes lóerőszám meg állapítására, illetőleg igazolására a forgalmi engedély „lóerőszám“ rovatába hivatalosan bejegyzett adat szolgál, egyéb géperejű jármüveknél pedig a rendes lóerőszámot gyári bizonyítvány alapján (külföldi származású gépeknél a gép forgalombahozásával foglalkozó hazai kereskedő cég bizonyítványa alapján) kell megállapítani, illetve azt ilyennel igazolni.

Az összeirási kimutatások a községi (városi) elöljárók által aláirandók s azok járási főszolgabíró és polgármester urak által hozzám legkésőbb f. évi május hó 20-ig beterjesztendők, miután a községenkénti megállapításokat a vármegyei számvevőség fogja teljesíteni.

Szombathely, 1925 évi április 23, ________ Dr. Horváth Kálmán s. k., alispán.

— 93 Másolat: Magyar királyi Népjóléti és Munkaügyi Minister. 24776—1925. VI. szám. Valamennyi vármegye alispánjának, a vármegyei számvevőségnek, a reneezett tanácsú városok polgármesterének és a községi elöljáróságoknak. Körrendelet, a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárva stb. ellátási dijellátmányok elszámolása tárgyában. — A hadirokkantak- özvegyek és árvák, úgyszintén egyéb hadiellátásra jogosultak ellátási dijainak fe dezásére utalványozott ellátmányok elszámolása tekintetében figyelemmel az 1924. évi 5200 és 5400 P. M. Sz*é utasításokra, a következőket rendelem: A kifizető hatóságok (községek, r. t. városok) az ellátási dijak fizetés re kapott ellátmányokról a mellékelt minta szerint berendezett havi naplószámadási tartoznak vezetni, és pedig költségvetésen rovatrendszerének megfelelően külön naplóban számolandók el a rokkantak és külön naplóban a hátramaradottak elllátási dijai és temetési segélyei. A naplószámadások tételei a költségvetési év elejétől annak végéig folynak. Havonként lezárandók, aláirandók s a tárgyhónapot kővető hónap 10-éig az az illetékes vármegyei számvevőséghez felülvizsgálat céljából beíerjesztendők. Megjegyzem, hogy a naplószámadások havizárlatai szerint mutatkozó ellátmány maradványok a számadási év végéig hónapról-hónapra vissza- tartandók s a következő hónapra igénylendő ellátmány összegének kiszámításánál akként veendő figyelembe, hogy a következő hónapra annyival kisebb összegű ellátmány igénylendő, amennyi az előző havi naplószámadás szerint a korábbi ellátmányokból megmaradt, Csupán a számadási év végén fennmaradó ellátmány maradvány utalandó vissza az 5200—1924 P. M. Sz. U. 23. §-a értelmében annak a kiadási csekkszámlának a javára, ahonnan az ellátmányok évközben utalványoztalak. (Részletes utasításokat 1. a 14800 —925 N. M. M. Sz. • körrendeletben.) Azok a községek (r. t. városok), amelyek az 1924. Julius 1 étől vezetett naplószámadásaikat a vármegyei számvevőséghez még be nem terjesztették a jelen rendelet vételétől számított 14 napon belül a a vármegyei számvevőséghez azokat beküldeni kötelesek. A vármegyei szám vevői égek a községek (r. t. városok) részéről beküldendő naplószámadásokról számadási állománykönyvet vezetnek, a későn érkező naplószámadások beküldését megsürgetik, a beérkezett naplószámadásokit az 1897. évi XX. te. végrehajtása tárgyában kiadott számviteli utasítás VII. részében előirt utasítások értelmében megvizsgálják, illetőleg a vizsgálattal kapcsolatos teendőket a számadási perrendtartás értelmében szabályszerűen lefolytatják. A rokkant stb. ellátási dijak fedezése céljából a tárcahitelből a vármegye saját csekkszámlájára kiutalt ellátmányok postatakarékpín/tári kezeléséről a vármegyei számvevőségek minden hónap végével az 5400—924 P. M. Sr. U. 23. § ában előirt eredmény-kimutatást tartoznak készíteni. Ezen kívül a vármegyei számvevőségek a községektől (r. t. városoktól) beérkezett havi naplószámadások kezelési eredményeit is kimutatásba foglalják. Ebből ki kell tűnni annak, hogy a tárgyhónapban minden egyes község (r. t. város) a rokkant stb. ellátási díjak fedezésére a vármegyei csekkszámláról milyen összegű ellátmányt kapott, illetőleg az előző havi ellátmányból mennyi maradt, ezekből a tárgyhónapban mennyit használt fel s a hónap végén az ellátmányokból milyen összeg maradt a község (r. t. város) pénztárában. Úgy a vármegyei csekkszámla eredménykimutaíását, valamint a községek (r. t. városok) havi naplószámadásainak eredményeit feltüntető kimutatást, a vármegyei számvevőségek közvetlenül a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium számvevőségéhez minden hónap 15 éig beterjeszteni kötelesek. Végül a községek (rendezett tanácsú városok) a rokkant stb. ellátásdijak fedezésére kapott ellátmányokról évi zárszámadást kötelesek készíteni, amelynek berendezésére vonatkozólag az 1897. évi XX. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott Számviteli Utasítás 314. stb. § aiban előirt rendelkezések veendők irányadóul. A zárszámadás