Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-27 / 13. szám

— 86 —

67. §.

A tényleges szolgálatban elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott özvegye részére az elhalt által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett készpénzjárandóságokat, a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott özvegye részére pedig az elhalt által utoljára készpénzben élvezett ellátási dijakat, az elhalálozás napját követő három hónapon át, mindenkor a járandóságok esedékességének napján, folytatólagosan ki kell fizetni.

Az ilyen cimen kifizetett összegeket a nyugdíjalap terhére kell elszámolni

Az özvegyet megillető özvegyi nyugdíj csak a férj halálának napját követő negyedik hó első napjától kezdve jár. y

A fentebb említett három hónapra kifizetett összegeket az özvegy abban az esetben sem köteles visszatéríteni, ha részére a nyugdíj nem állapittatik meg.

68. §.

Az özvegy az özvegyi nyugdíjból és a gyermekek részére engedélyezett neveltetési járulékokból nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyermekeit is köteles a 74. § ban meghatározott életkor eléréséig eltartani és neveltetni.

Ha az özvegy ennek a kötelességének eleget nem tesz, vagy a gyermekek bármely okból nem élnek az özveggyel egy háztartásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekeknek nevelési járuléka, sőt esetleg az özvegyi nyugdíjnak legfeljebb egyharmada is a gyámhatóság által kirendelt gyám, vagy gondnok kezeihez fizettessék.

69. §.

I. Az özvegyi nyugdíjra igényt nem tarthat:

1. az a nő, aki nem magyar állampolgár;

2. az a nő, akit a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítélt, vagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt Ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

3. az a nő, akinek férjéről a nyugalombahelyezés után kiderült, hogy még tényleges szolgálata alatt olyau cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttas- sék és akinek férje ennélfogva nyugdiját fegyelmi határozat alapján elvesztette;

4. a végkielégitett és újabb vármegyei alkalmazást nem nyert vármegyei alkalmazottnak özvegye még akkor sem, ha a férjnek beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta, a szükséges engedélyt a törvényhatósági bizottság belügyminiszter jóváhagyásával adja meg ;

5. a női alkalmazottnak özvegyen maradt férje.

II. A már folyósított özvegyi nyugdijat be kell szüntetni a következő esetekben:

1. ha az özvegy a magyar állampolgárságot elvesztette;

2. ha az özvegyet a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy ha az özvegyet a bíróság oly büntetendő cselekmény miatt Ítélte el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak, vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

3 ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel szabadságvesztés büntetésre ítéli, a hivatalvesztés kimondása nélkül;

4. ha az özvegy a felsőbb hatósága előzetes engedélye nélkül állandóan a Magyar Szent Korona országainak határain kívül tartózkodik;

5. ha a férj halála után kiderül, hogy a férj még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alspul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben az özvegyi nyugdíj beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki; ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani és az özvegyi nyugdijat nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta három évnél, vagy ha a férj halála óta hat hónapnál hosszabb idő telt már el;

6) ha a férj halálától számított három éven belül már a férj halálának időpontjában fenállott olyan körülmény derül ki, amelynek ismeretében az özvegyi nyugdíj nem lett volna megállapítható. Ilyen esetekben az özvegyi nyugdíj beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki;

7. ha az özvegy közmegbotránkoztatást okozó erkölcstelen életet él;

8. ha az özvegy újból férjhez megy;

9. ha az özvegy meghal.

Jelen II. pont 2., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban felsorolt esetekben az özvegyi nyugdijat véglegesen kell beszüntetni. Az 1., 4. és 7. pontok alatt említett esetekben az özvegyi nyugdíj csak időlegesen szüntetendő be és az özvegyi nyugdijat újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt az özveg/i nyugdíj beszüntettetett, a múltra nézve azonban az özvegyi nyugdijat utólag sem lehet folyósítani. A 3. pont alatt említett esetben az özvegyi nyugdijat csak a szabadság- vesztés büntetés tartamára kell beszüntetni.

Ha a vármegyei alkalmazott özvegye újból férjhez megy, nyugdíjigényét fentarthatja.

A 8. pontot illetőleg a jelen szabályrendelet határozmányai alá tartozó vármegyei alkalmazotthoz nőül ment és második férje után is már nyugdíjra igényt szerzett olyan özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdija fenntartatott, újabb özvegység esetén csak az egyik, még pedig a magasabb özvegyi nyugdíjra tarthat igényt.