Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-27 / 13. szám
32. §. Az 1923. évi julius hó 1-je előtt nyugalomba helyezett várm. tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak ezidőszerint járó nyugdiját és a nyugdíjon felül járó kegydiját, rendkívüli segélyét, rendkívüli segélypót- lékát vagy bármilyen más készpénzjárandóságát az 1923. évi junius hó végével teljesen be kell szüntetni. Ugyancsak az 1923. évi junius hó végével teljesen be kell szüntetni az 1923. évi julius hó 1-én nyugbérben részesülő várm. alkalmazottaknak ezidőszerint járó nyugbérét és a nyugbéren felül járó rendkívüli segélyét, rendkívüli segélypótlékát vagy bármilyen más készpénzjárandóságát. 33. §. Az érvényben álló szabályzatok élteimében nyugdíjra igénnyel biró és nyugalomba helyeztetésük időpontjában fizetési osztályba tartozott vármegyei alkalmazottak nyugdiját, az 1923. évi julius hó 1-étől kezdve, annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, amelyre az illető tisztviselőnek abban a fizetési osztályban, amelybe nyugalomba helyeztetésének időpontjában tartozott, igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állna. Az érvényben álló szabályzatok értelmében nyugdíjra igénnyel biró, de nyugalombahelyeztetésének időpontjában fizetési osztályba nem tartozott vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak nyugdiját, az 1923. évi julius hó 1-től kezdve annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, amelyre az illető tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak a nyugalomba helyeztetésének időpontjában betöltött állása után igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Amennyiben ez a fizetés később emelkedik vagy csökken, a nyugdijat is a fizetés emelkedésének, vagy csökkenésének időpontjától kezdve megfelelően emelni vagy csökkenteni kell. Azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak tehát, akik a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra szereztek már igényt, mindenkor ugyanolyan összegű nyugdíjban részesitendők, mint amilyen összegű fizetésre a fentiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állnának. Azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak pedig, akik a beszámítható javadalmazás valamely százalékában megállapítandó nyugdíjra szereztek igényt, mindenkor az annak a fizetésnek az őket megillető százalékában megállapítandó nyugdíjba részesitendők, amely fizetésre a fentiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állanának. ’ 34. §. Ha a nyugdíjas nyugalomba helyeztetésének időpontjában az általa betöltött állás még nem volt fizetési osztályba sorozva, ezidőszerint azonban már fizetési osztályba van sorozva, a nyugdíj összegének megállapításánál az arra a fizetési osztályra nézve megállapított fizetést kell alapul venni, amely fizetési osztályba jutott volna a nyugdíjas akkor, amikor első ízben sorozták fizetési osztályba, azt az állást, amelyet nyugalomba helyeztetésének időpontjában betöltött. Ennek az állásnak később esetleg a magasabb fizetési osztályba történt sorozását a nyugdíj összegének megállapításánál már nem lehet figyelembe venni. Ha a nyugdíjas által nyugalomba helyeztetésének időpontjában betöltött állás időközben megszűnt, az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg esetenként állapítja meg, hogy a nyugdíj összegének megállapításánál milyen fizetést kell alapul venni. Arra nézve, hogy az egyes fizetési osztályok keretén belül melyik fizetési fokozatra nézve megá'lapi- tott fizetés vétessék alapul a nyugdíj összegének megállapításánál, elsősorban az az irányadó, hogy az illető tisztviselők nyugalombahelyeztetésének időpontjában az illető fizetési osztálynak melyik fokozatába tartozott. Ha ezt már nem lehetne megállapítani, úgy annál a tisztviselőnél, aki még nem töltött 3 évet az illető fizetési osztályban, a legalacsonyabb fizetési fokozatra, aki 3-tól 6 évet töltött az illető fizetési osztályban a középső fizetési fokozatra (amely fizetési osztályban csak 2 fizetési fokozat van, a magasabb fizetési fokozatra), aki pedig 6 évnél többet töltött az illető fizetési osztályban, a legmagasabb fizetési fokozata nézve megállapított fizetést kell alapul venni. Annál a tisztviselőnél, akinél az illető fizetési osztályban töltött időt sem lehetne már megállapítani, a legalacsonyabb fizetési,fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni. 35. §. A megállapításnál a következőket kell irányadónak tekinteni: ✓ a) *az 1904. évi X. te. hatályba lépte, vagyis 1904. évi január hó 1-e előtt nyugalomba helyezett vármegyei alkalmazottakat (özvegyeket és árvákat) a minisztérium rendelete alapján járó nyugellátás szempontjából a legutóbb viselt állásuk (özvegyeknél a férj, árváknál az apa állása) szerint az 1904. évi X. te., illetőleg ennek végrehajtása tárgyában kiadott 62000—1904. B. M. sz. rendelet mellékletét képező kimutatásnak megfelelő fizetési osztályba kell sorozni. Akiknek legutóbb viselt állása (özvegyeknél a férj, árváknál az apa állása), a kimutatásban több fizetési osztályban van feltüntetve és minden kétséget kizárólag meg nem állapítható, hogy az illető nyugdíjas által viselt állás melyik fizetési osztályba tartozó állásnak tekintendő, ezeknek nyugellátását az állásuknak megfelelő’'legkisebb fizetési osztály szerint kell megállapítani. b) Az olyan volt vármegyei alkalmazottakat (özvegyeket és árvákat), akik bár az 1904. évi X. te. hatályba lépte előtt helyeztettek nyugalomba, azon állásuk (özvegyeknél a férj, árváknál az apa állása) a 126500—1923. B. M. számú körrendelet 5. pontjában említett kimutatásban felsorolva nincsen (pl. volt vármegyei pénztári és számvevőségi tisztviselők) nyugellátás szempontjából a következő fizetési osztályokba kell sorozni: akiknek legutóbb élvezett fizetése az évi 2600 koronánál magasabb volt, a VIII. fizetési osztályba, akiknek legutóbb élvezett fizetése az évi 2000 koronánál magasabb volt, a IX. fizetési osztályba, akiknek a
