Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-02-21 / 8. szám
— 40 — ,b) ha alapos ok van arra a feltevéire, hogy a tenyésztésre valé használat másként meg nem akadályozható. 27. §. A felmerülő vizsgálati költségek fedezetére minden megvizsgált, vagy vizsgálattá tartozó bika, vagy kan után vizsgálati dij szedetik, melynek összegét a j. főszolgabíró (polgármester) évről-évre teendő javaslatára a 17. §. alapján a vármegye alispánja állapit meg Ezen vizsgálati dijakat az apaállatszemlék alkalmából a helyszínen a j. főszolgabíró (polgármester) szedi be és a vármegyei tenyésztési-alap javára jegyzék kíséretében a szombathelyi m kir. állampénztárnál befizeti. Ugyancsak ez alkalommal szedendő be a crotália fülbélyegek évről-évre megállapítandó önköltségi ára is, és az ugyancsak az állattenyésztési alap javára fent előirt módon fizetendő be. 28. §. Az apaállatvizsgáló bizottságnak közszolgálatba álló tagjait hivatalos illetményeik illetik meg. A m. kir. gazd felügyelőség képviselőjének illetményei a m. kir. földmiv. tárca terhére külön közvetlenül számoltatlak el. A bizottságnak nem közalkalmazott tagja á VIII. fizetési osztálynak megfelelő napidijat és km. pénzt számíthat fel. Egyebekben az utiszámlák szerkesztésére nézve a közalkalmazottakra,nézve érvényes szabályok irányadók. A község (közbirtokosság) által kijelölt helybeli tagot napidij nem illeti meg, úgyszintén nem számíthatnak helyben teljesített eljárásnál napidijat a bizottság többi tagjai sem. Az utiszámlák a szemlekörut befejezése után a beszedett vizsgálati dijakra és crotália költségekre vonatkozó számadással egyidejűleg a vármegye alispánjához terjesztendők be, aki azokat számvevőségi felülvizsgálat után az állattenyésztési alap terhére kiutalja. 29. §. * Az apaállatvizsgálatok befejezése és a 8 napi felebbezési határidő lejárta után azonnal és minden esetre a várm. tenyészbikavásár előtt a járási főszolgabíró (polgármester) a várm. m. kir. gazd. felügyelőséget a hiányzó tenyészállatok beszerzése végett megkeresi. A vármegyei m. kir. gazd. felügyelőség e megkeresések alapján az apaállatok beszerzése iránt haladéktalanul intézkedni köteles. VI. Az apaállatok vételárának és tartási költségeinek fedezetéről való goodoskodás. 30. §. Az apaállatok beszerzésére eltartására, gondozására és biztosítási dijainak fedezetére szükséges és előrelátható költségeit a községi képviselőtestület (r t. város) az évi költségvetésben előirányozni köteles és pedig ha tisztán a legelőbirtokosok, illetőleg a nyomásos gazdálkodásban érdekelt birtokosság helyett jár el, az 1894. évi XII. t-c 10. §-a értelmében készítendő külön költségvetésben, ha pedig a községben közös legelőbirtokosság, vagy nyomásos gazdálkodás nincs, a község rendes háztartási költségvetésében. Ha a községi képviselőtestület a szükséges költségekről a költségvetésben kielégítően nem gondoskodik, azokat a birtokosság érdekében készített költségvetésbe a járási főszolgabíró felvéteti, ott pedig, ahol ezek a költségek a község rendes háztartásában előirányzandók, a vármegye alispánja tartozik a törvényhatóság elé az 1886. XXII. t.-c. 126. §-a értelmében a költségvetés kiegészítése iránt előterjesztést tenni. Az apaállattartás költségeit a fedeztetési dijakból és kiselejtezett apaállatok árából kell fedezni, másodsorban a község tulajdonát képező, illetőleg a község kezelésében levő birtokossági közlegelő jövedelméből a vadászati jog bérebadásából, végül a netán még fedezetlen költségek az anyaállattulajdonosokra vetendők ki. Az apaállattartás közösen viselendő költségeihez — kivéve a jelen § utolsó bekezdésében említett esetet — nem tartoznak azok hozzájárulni, akiknek 12 drb. tehén és 10 drb. kocánál nagyobb anyaállatlétszáma van és azok, akiknek 12 drb. tehénnél és 10 kocánál kisebb anyaállatlétszáma van, de ezekhez megfelelő saját apaállatot tartanak és azokat az apaállatvizsgáló bizottság szabályszerűen elbírálta és igazolványnyal ellátta, továbbá azok, akik, mint állandó alkalmazottak anyaállataikhoz munkaadójuk apaállatját használják. Amennyiben a helyi viszonyok indokoltá teszik a községi képviselőtestület akként is határozhat, hogy az egyetemes közérdekből tartott apaállatok beszerzési, tartási stb. költségét az általános községi bevételekből fedezi. A gazdasági cselédek céljaira szükséges apaállatok beszerzéséről és tartásáról rendszerint munkaadójuk tartozik gondoskodni. E szabály alól kivételt a j. m kir. gazd. felügyelő javaslatára a járási főszolgabíró állapíthat meg VII. Az apaállatvétei árak mikénti kifizetéséről. 31. §• A m. kir. gazdasági felügyelőség közbejöttével, vagy hozzájárulásával megszerzett tenyészállatok vételára a vásárlásnál jelenlevő községi (városi közbirtokossági) megbízott által készpénzben egyenlítendő ki. Amennyiben megbízott a vásárlásnál nincs jelen a vételár a m. kir. gazd. felügyelőség felhívására a tenyészállat átvételekor a tenyésztőnél fizetendő le. A késedelmes átvételből, vagy késedelmes fizetésből, vagy ezek megtagadásából származó minden kár és következmény a beszerzésre kötelezett községet (várost, közbirtokosságot stb.) terhelik. A m. kir. gazd. felügyelőség (j. m. kir. gazd. felügyelő pénzkezelést nem vállalhat magára. Ha a várm. m. kir. gazd. felügyelőségnek módjában áll az apaállat-vételár egy évi hitelezését az 1908. évi XLIII. te. alapján biztosítani, úgy a községek, város közbirtokosságok stb. részéről az előirt kötelezvény nyújtandó be.
