Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-10 / 15. szám
— 118 — 17- §• A törvényhatósági utkaparók kötelesek a törvényhatósági közutak mentén fennálló állami távirda és távbeszélő vonalakon észrevett hiányokat az illetékes utbiztosnak azonnal bejelenteni, e célból kötelesek az utmentén való foglalkozásuk alkalmával a távirdavonal állapotára felügyelni és ha azt veszik észre: a) hogy egyik-másik távirda vagy távbeszélő oszlop ferdén áll, vagy kidülő félben van, b) vagy hogy a távirda vagy távbeszélő oszlop megerősítésére szolgáló támfa, vagy huzalkötél helyéről elmozdult vagy megrongáltatott, c) hogy a huzaltartó vasak az oszloptól elváltak, d) hogy egyik-másik vastartón a porcellánharangocska egészben vagy részben eltört, e) hogy a huzalok az ut mentén levő fák gályáival vagy más idegen tárgygyal érintkeznek, f) hogy a távirda és távbeszélő huzal a porcellánharangocskáról leesett, az ily hiányokat kötelesek feljegyezni, még pedig a távirda vagy távbeszélő oszlopokra festett azon számmal együtt, melyen vagy amely mellett a hiány van és az ily módon feljegyzett hiányt a felettes utbiztosnak, amikor az legközelebb útszakaszán megjelenik, bejelenteni. Ha a törvényhatósági közutakon fák vagy fasorok vannak, melyeket az úttestre maga a törvényhatóság ültetett be, az utkaparók kötelesek azoknak megfelelő ápolásáról és védelméről az utbiztostól nyert utasítás szerint gondoskodni. 18. §. Köteles az utkaparó a közmunkaszolgálmány pontos teljesítésére felvigyázni, s ha annak közvetlen vezetésével is meglenne bízva, azt lelkiismeretesen teljesíteni. 19. §. Az utkaparó tartozik a kavicsszállitás, különösen a földanyag tisztaságára felügyelni és minden netán észrevett hiányt vagy visszaélést az utbiztosnak azonnal feljelenteni. Nem szabad az utkaparónak a kavics- szállitási vállalkozó részére sem díjazás mellett, sem díjazás nélkül semmiféle szolgálmányt teljesíteni. 20. §. Nem szabad az utkaparónak nappali idejét semmiféle néven nevezendő magánszolgálattételre használni, ellenben tartozik az utbiztos által neki kézbesített szolgálati bevételeket vagy egyéb irományokat, s egyéb a szolgálathoz tartozó tárgyakat a következő utkaparó utján tovább az illető helyre juttatni. Tartozik az utkaparó az utrendőri szabályok pontos betartására felügyelni, azoknak megtartására, mint pl. az úttesten való illetéktelen álldogálás, a fogatnak felügyelet nélkül hagyása, a járművön való alvás, a jármüveknek meg nem engedett széles megrakása, hidakon a gyors hajtás stb. mellőzésére, állatok hajtása körüli szabályokra s hasonlókra, az utón közlekedő közönséget figyelmeztetni. 21. §. Az utkaparó köteles az utazók irányában magát illendően viselni, őket utazásukban nem akadályozni, hanem inkább elősegitem, különösen pedig a kir. posta vagy egyéb kocsikat s fuvarokat, ha a szükség úgy hozza magával, közvetlen s készséges segédségével támogatni. 22. §. Oly esetben, ha az utkaparó szolgálatában súlyosabb beszámítás alá eső oly szabályellenességet követne el, hogy szolgálatából való elbocsátása szükségesnek mutatkoznék, az államépitészeti hivatal főnöke a tényálladékot megállapítja s jegyzőkönyv kíséretében az elbocsátás iránt javaslatot tesz az alispánhoz. A hivatal főnöke az elbocsátási javaslattal egyidejűleg az utkaparót állásától, a felmerült panaszokra való tekintettel fel is függesztheti, mely esetben bérének visszatartása iránt az alispánnak javaslatot tesz. Az alispán által hozott határozathozatal ellen felebbezésnek helye nincs. 23. § Az utkaparó munkakönyvecskét kap, melybe a munka-feladatokat az utbiztos hetenkint előírja s azok teljesítését abban igazolja. \ A munkakönyvecske a járási útügyi bizottsági tagoknak netán észrevételeik bejegyzése végett kívánatra előmutatandó. 24. §. Indokolt esetben az utbiztos előterjesztésére az utkaparó évenkint, lehetőleg az aratás idejére 10—14 napi szabadságidőt nyerhet, melyet az államépitészeti hivatal főnöke engedélyez. 25. §. Járásokban a járási főszolgabíró intézkedési jog nélkül az utkaparókat ezen szabályrendeletben előirt kötelességeik teljesítésében ellenőrzik, azoknak működésére felügyel, s tapasztalatairól esetenként az alispánnak jelentést tesz, egyúttal előterjesztéséről az államépitészeti hivatalt is értesíti.
